Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 8. szám - Részvényjogunk reformjához

112 KERESKEDELMI JOG 8. sz. felek egyikére sem hárítható terhesebb kötelezettség, mint amelyre azoknak akarata irányult. Ennek az akaratnak kiderítésénél figyelembe veendő körülményekként pedig az alábbiak jelentkeznek: A B) alatti okirat kiállítása 1914. évi június hó 2-án, tehát még a szerajevói gyilkosság előtt történt; mikor a felek egyike sem gőndolhatott a rövidesen bekövetkezett világháborúra és a legnagyobbmérvü előrelátással sem vehette számításba a minden eddig ismert mérveket meghaladó gazdasági összeomlás következményeit. A B) alatti okirat keltekor a svájci frank árfolyama 100 frankiként 95 kor. 37 Víz f.-ért tett ki és mindkét fél előtt ismeretes volt, hogy az OsztrákMagyar Bank törvényileg kötelezve volt gondoskodni arról, hogy jegyeinek a külföldi váltók árfolyamában kifejezésre jutó értékét a koronaérték törvényes pénzlába paritásának megfelelően állandóan biztositsa. A peres felek tehát a B) alatti szerződés kiállításakor csakis azokat a kisebb és néhány aranypontot meg nem haladó árfolyamkilengéseket tarthatták szem előtt, amelyek a magyar korona és a svájci frank viszonyában időnként előállani szoktak, de semmi esetre sem gondolhattak a világháború okozta gazdasági összeomlásból előállott arra a nagymérvű árfolyamcsökkenésre, amely a magyar korona értékét csaknem a semmivel tette egyenlővé. Hogy pedig a szerződő felek elgondolása akkoriban ez volt, ez okszerűen következtethető egyfelől a B) alattinak abból a tartalmából is, hogy a felek számításba vették a svájci frank árfolyamának esetleges csökkenését is, másrészt erre enged következtetni az 1914. július 27-iki F) alatti elszámolásból megállapítható az a körülmény, hogy alperes az ötven év tartamára vállalt árfolyamszavatossága ellenében azonfelül, hogy a felperes a svájci frank árfolyamesése esetén a különbözet megtérítésére is kötelezte magát, mindössze csupán 6250 korona jutalékot kötött ki magának; ami egymagában kizárja azt a feltevést, hogy alperes ennek ellenében már egy törlesztési részletnél is a kapott jutalék összegét mintegy tízszeresen meghaladó kockázatot magára vállalt volna, Mindezek figyelembevétele és szorgos méltatása mellett a magy. kir. Kúria arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes jogos igénye az árfolyamszavatosság alapján csakis a felek által a B) alattiba foglalt megállapodás létesítésekor szemük előtt lebeghetett mértékig terjedhet, s ennek legnagyobb terjedelmét a svájci franknak akkori 95 korona 37 V2 filléres és a magyar korona 100%-os árfolyama közt jelentkezett: 4.625% különbözetben találta megállapíthatónak. Ezen megállapítás ellen nem lehet súlya a G) alatti okirat tartalmára történt felperesi utalásnak sem; mert a keresetben maga a felperes azt adta elő, hogy alperes a rendezés kérdésében hozzáintézett sürgetésekre csupán biztató és halogató válaszokat adott, amelyek tartalma abban összegezhető, hogy mindaddig, mig az Entente polgáraival szemben fennálló tartozásai rendezve nem lesznek, felperessel szemben fennálló kötelezettsége rendezésére konkrét ajánlatot adni módjában nem áll, utóbb pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy készfizető kezessége és a szóbanforgó garancia iránti kötelezettsége elenyészett, mivel &.z osztrák-magyar korona is, melyben teljesítenie kellett volna, megszűnt: mindezek pedig azt mutatják, hogy alperesnek a keresetindítás idejét megelőzően a rendezés kérdésében tett nyilatkozatai, még csak következtetés alapjául sem szolgálhatnak arra, hogy a változott viszonyokra való tekintettel a terhére ezúttal megállapítottnál terhesebb megtérítésre csak komolyan gondolt volna is. Szem előtt tartva ezek után még azt, hogy amennyiben a kiszámíthatatlan események esetleg ugy alakultak volna, hogy a szóbanforgó megállapodás szerint a felperes által garantált svájci frank értéke szenvedett volna a korona értékében bekövetkezett hasonló sülyedést és ennek folytán az alperes helyezkedett volna arra az álláspontra, hogy felperes vállalt kötelezettségéhez képest térítse meg neki-azt az értékkülönbözetet, amely a svájci franknak a szerződéskötés idején volt és a koronában való törlesztés idejében mutatkozó értéke között előállott; ezt az igényt a felperes nyilván visszautasította volna, mint amely a joggal való visszaélés tekintete alá esik; ez a körülmény a kir. Kúriát döntésének elhatározásánál csak megerősíthette, Valorizáció. 110 A m. kir. Kúriának az 1923: XXXIX. t.-c. 2. és 6. §-aiban foglalt rendelkezések figyelembevételével kialakult és állandóan követett gyakorlata értelmében valamely pénzkövetelés valorizálásának akkor van helye, ha az adóst esedékessé vált pénztartozásának megfizetése körül a puszta fizetési késedelmet meghaladó vétkesség terheli, amely esetben aztán az adós tartozását abban az értékben köteles a hitelezőnek megfizetni, amely értékkel az az adós most jelzett mérvű vétkességének beállta idején birt. (Kúria P. VII. 6680/1924. sz. a. 1925. május 27.) Indokok: A fenforgó esetben a fellebbezési bíróság ítéletében nincsenek olyan tények megállapítva és emiatt az ítélet megtámadva nincsen, amely tényekből arra volna következtetés vonható, hogy az alperest a leszállított kereset tárgyát tevő 300.000 korona tőketartozásának kellő időben meg nem fizetése körül már a kereset beadását megelőző időben is a puszta fizetési késedelmet meghaladó vétkesség (pl. hogy a pénzzel nyerészkedett, üzérkedett és ezért nem fizetett a felperesnek kellő időben, vagy péld. hogy a fizetés eszközlése céljából fedezetlen csekket adott át a felperesnek és ezzel előidézte azt, hogy a felperes csak később, akkor indított keresetet, amikor tudomást szerzett arról, hogy a csekket az utalványozott fedezet hiányában be nem váltotta stb.) terhelte volna, sőt ellenkezőleg a fellebbezési bíróság ítéletében erre vonatkozóan előadott tényekből s nevezetesen az alperesnek perbeli magatartásából az állapitható meg, hogy az alperest a puszta fizetési késedelmet meghaladó vétkesség csak a pernek folyamatban léte alatt terhelte, illetve terheli. És minthogy a kereset a magánjogi hatálya a kereset beadásával állott be, az alperesnek ez a vétkes fizetési késedelme is a kereset beadása nap-jától kezdve tekintendő fennállónak. Következésképpen az alperes a fentebb jelzett 300,000 K tartozását a felhívott bírói gyakorlat értelmében