Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 8. szám - Részvényjogunk reformjához

KERESKEDELMI JOG 109 kézbesítése után már megjelenik a hivatalos lapban a hir, hogy ugyanazon adós ellen a kényszeregyezségi eljárás újból megindittatik. — Lehetséges ez? Igen. — A R. 7. §. 1. bek. az esetben tiltja meg az eljárás megindítását, «ha az adós ellen korábban már egyezségi eljárás volt folyamatban és azt az uj kérelem előterjesztését megelőző egy éven belül az 56. §. 1. bek. 2—6. pontjában emiitett valamely okból megszüntették*. — Meszlényi- magyarázata szerint ez «a rendelkezés az üzletszerű egyezségkötéseknek akarja útját vágni». Sicuti figuri docet, az adósok értik a módját annak is, hogy egyezség létrejötte tehát az eljárás befejezte után se tegyenek eleget vállalt fizetési kötelezettségüknek, hanem kezdjék az egyezkedési «komédiát» elülről ad majorem glóriám — legis. (Az ügy száma: Egri törvényszék K. E. 1329/1925.) sz. I. Hazai irodalom. ••Hiteljogi birói gyakorlat 1914 óta» I. füzet. Irta: Dr. Korács Marcell kúriai biró. A mü hiteljogi joggyakorlatunknak 1914. óta történt fejlődését vázolja, de feltünteti a törvények és rendeletek által előidézett változásokat is. Az I. füzet a kereskedelmi törvény 1—60. §-nak keretei közt, különösen a cégjogra és az alkalmazottakra vonatkozó joggyakorlatot ismerteti. Az alkalmazottakra vonatkozó joggyakorlat köréből 147 felső birói határozatot közöl a szerző. Az a körülmény, hogy az illusztris szerző nemcsak hitel jogi irodalmunk egyik kiváló művelője, hanem a kúria hiteljogi tanácsának is tagja, a mü értékét és megbízhatóságát kétségtelenné teszi. A mü négy füzetben a TÉBE kiadóvállalata kiadásában jelenik meg. Az "első füzet ára 30,000 korona. Az úgynevezett mérlegvalódiság teóriájáról. Irta: Tury Sándor Kornél ig. ü. m. titkár, egyet, magántanár. Budapest, 1925. Magyar Jogiszemle Könyvtára. A 4200/1925. P. M. számú rendelet boncolása s a mérlegvalódiság kérdésének beható ismertetése után szerző arra az eredményre jut, hogy a fenti rendelet cime és célja közt nincs összhang. A cél ugyanis, amit a törvényhozó elérni kívánt, nem a mérlegvalódiság helyreállítása volt, hanem az, hogy a különböző értékű koronák a kereskedő leltárából és mérlegéből kiküszöböltessenek, vagyis a mérleg tételei közös nevezőre hozassanak. Ámde ennek a kérdésnek a mérlegvalódisághoz semmi köze. Egyenes adók. V. Társulati adó. Irta: Dr. Róth Pál miniszteri titkár. A 226 oldalas könyv ára 75,000 korona. A könyv mint a TÉBE-könyvtár 12. kötete jelent meg és a TÉBE kiadóvállalatánál (Dorottya-utca 9. Telefon 7—62) vagy a könyvkereskedések utján rendelhető meg. Külföldi irodalom. Die Aufwertung. Systematische Bearbeitung des Aufwertungsproblems und der Aufwertungsvorsch'riften unter umfassender Berücksichtigung der Rechtsprechung und Literatur von Dr. Alfons Roth Rechtsanwalt. I. Bd. Alig. Teil. Grundlagen und Richtlinien der Aufwertung . — H. Sack, Berlin, 1925. 7. G. M. — Az első teljes feldolgozása a valorizáció elméletének. HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 104. Nyilvánvaló tévedés jogok forrása nem lehet. (Kúria P. VII. 6364/1924. sz. a. 1925. május 7-én.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint a peres felek az 1040.50 svájci frankot kitevő vételárösszegnek osztrák koronában való megfizetése iránt azért állapodtak meg, mert a Devizaközpont csak oly külföldi valutát utal ki, amely az árubeszerzés helyének valutája s az alperesnek svájci frank kiutalása iránti kérelmét azért utasította el, mert felperes osztrák kereskedő. Alperes nem is vitatta, hogy közös megegyezéssel állapították volna meg ugyanakkor a svájci frank árfolyamát 4896 osztrák koronában, amikor az, az irányadó tényállás szerint, 13,375 osztrák korona volt, nyilvánvaló tehát, hogy az alperes részére csupán osztrák koronának igénylése céljára kiállított D) alatti számlában csak tévedésből lett feltüntetve az, hogy egy svájci frank 4896 osztrák koronának, a 1040.50 svájci frank pedig 5.094,288 osztrák koronának felel meg. Anyagjogi szabályaink szerint a nyilvánvaló tévedés jogok forrása nem lehet s a peres felek egyikének sem szolgálhat előnyére. Ilykép a fellebbezési bíróságnak alperest marasztaló Ítéleti döntése a felhívott anyagjogi szabálynak megfelel, az alperesnek pusztán anyagjogi szabálysértésre alapított felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. Részvénytársaság. 105. A közgyűlési határozat megsemmisitésére irányuló kereseti igény már a sérelmes határozat meghozatalával megszületik, tehát a cégbírósági határozat előtt. (Kúria P. IV. 6922/1924. sz. a. 1925. ápr. 2-án.) Indokok: Alperesnek a keresettel szemben felhozott azt a kifogását, hogy felperest a keresetlevél benyújtása idején a kereseti jog megnyílta (actío nata) hiányában a perindítás jogosultsága meg nem illette, mivel akkor még a keresettel megsemmisíteni szorgalmazott közgyűlési határozatok felett, mélyet a felperes törvény és jóerkölcsökbe ütközőnek vitat és amelyeket, ha azok ilyenek lettek volna, a cégbíróságnak hivatalból meg kellett volna semmisítenie, a cégbíróság nem határozott: a kir. Kúria nem találta alaposnak és ennélfogva a kifogás mellőzése miatt emelt panaszt jogszerű alapon nyugvónak nem ismerhette fel; mert a K. T. 174. §-a, mely kimondja, hogy minden egyes részvényest kereseti jog illeti a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkezik, nem teszi a részvényesnek megadott kereseti jog érvényesithetését függővé attól, hogy a jogsértő közgyűlési határozat a cégbíróság megvizsgálásában részesült-e vagy sem; hanem a törvény által biztosított kere- • seti jog már a sérelmesnek vélt határozat meghozatalának tényével érvényesithetővé válik; s igy a fellebbezési bíróság akkor, midőn az alperesnek szóbanforgó kifogását mellőzte és a felperes leszállított keresetét az alperes szóbanforgó kifogása alapján el nem utasította, az anyagi jog megsértése nélkül határozván, a felülvizsgálati kérelemnek ebben a támadó részében nem volt hely adható.