Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 8. szám - Részvényjogunk reformjához

108 KERESKEDELMI JOG nulmányában (Bp. 1911. 220—221. 1.) szépen kifejti. Találóan mutat rá Batungarten,8) hogy enélkül a részvényesnek összes részvényesi jogai illuzóriussá válhatnak. Szerinte szabályként a régi részvényes elővételi joga volna biztosítandó s ettől csak uj betét vagy üzlet átvétele, fúzió vagy végül az esetben lehessen eltérni a közgyűlés minősített többségének (ezt egyébként Kuncz is megkiváiija az általa felállított szűk körben), ha a részvényaláirók a tervezet kibocsátásakor kifejezetten lemondtak erről a jogról. Nézetünk szerint ez az álláspont felel meg a gazdasági élet követelményeinek s egyedül ez biztosit hathatós védelmet a kisebbségi részvényesnek a többségi önkénnyel szemben. VI. Összegezve a mondottakat: a részvényesi kisebbség védelemre szorul s ennek legfontosabb pontja az elővételi jog szabályozása alaptőkefelemelés esetén. A közgyűlési jogok kibővitése nem jelent praktikus előnyt a kisrészvényes számára, legfeljebb a minősitett többség megkivánása bizonyos esetekben. De mindeme kérdések vizsgálatánál pillanatra sem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy a részvénytársaság tőkeegyesülés, amelyben a többség akaratának kell döntőnek lennie s amely csak akkor működhetik eredményesen, ha egységes, határozott akarat, erős kéz vezeti. Ezt pedig csak egy stabil és erős többség biztosítja. Elsorvasztaná az intézményt, megbénítaná fejlődésében, ha béklyókat raknánk rá, amelyek talán megfelelnének elkeseredett idők közvéleményének, de nem a gazdasági élet józan követelményeinek. 8<) A részvénytársasági jog reformja. Jogállam 1918. évi 7. füzet. SZEMLE. Kérjük t. előfizetőinket, hogy előfizetési díjtartozásukat postán beküldeni szíveskedjenek, mivel a nagy költségek miatt csupán a pontos fizetőknek tudjuk a lapot szállítani. A Kereskedelmi Jog kiadóhivatala. Tőry Gusztáv utóda — dr. Juhász Andor. Midőn Tőry Gusztáv, előrehaladt korára való tekintettel, az egész jogászvilág nagy fájdalmára visszavonult a Kúria elnöki székétől, nagy várakozással tekintettünk az utód elé. Annyi minden kósza hir előzte meg e legmagasabb jogászi pozició betöltését, hogy szinte féltünk a hivatalos laptól, mely az utód nevét fogja közölni. Midőn aztán megjelent dr. Juhász Andornak, a budapesti kir. Ítélőtábla illustris elnökének kurtái elnökké való kinevezése, az elégtétel egy nemét éreztük afölött, hogy az érdem győzött minden politikai s egyéb tekintet fölött s hogy az a férfiú nyerte el egy érdemekben gazdag élet munkájának legszebb jutalmát, akit a mai jogásznemzedék már régen e méltóság jogos várományosának tekintett. Mint biró, mint elméleti jogász, mint a biröi szervezet kérdéseinek legalaposabb ismerője Írásaiban, Jogászegyleti előadásaiban oly magas nivón állott, hogy a magas kurulisi székben méltón fogja nagynevű elődét követni. Pedig Tőry Gusztáv helyét méltón kitölteni még Juhász Andornak is méltó feladat. Aspirin contra Aspirin-pótlék. Felperes j avára 1899 óta az «Aspirin» szóvédjegy van AcetyliSalycilsav-készitményei részére belajstromozva. Felperes a készítményt maga állítja elő és hbzza forgalomba. X cég, mely gyógyáruexporttal - foglalkozik, egy acetyl-salycilsav-készitményt, mely nem felperestől ered, «Aspirin-Substitute» (Aspirin-pótlék) elnevezés alatt hozott forgalomba. Felperes védjegye alapján a védjegytörvény és a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján abbanhagyásra és kártérítésre perelt. A Reichsgericht alperest a kereset értelmében marasztalta és a kárösszeg megállapítása végett a Landesgerichthez küldte vissza az iratokat. Az Olg. az «Aspirin» szót, minthogy az nem a feltaláló neve, hanem fantáziaszó, a hosszú és általános használat alapján oly szónak tekintette, mely a közértelem szerint «nátha ellni szert» jelent, vagyis az áru rendeltetését jelzi. A Rg. azonban nem fogadja el az Olg. érvelését, mert ez igen veszélyes térre vezetne. Igaz ugyan, mondja a Rg., hogy egy bejegyzett szóvédjegy is rendeltetést jelző szóvá válhatik, amennyiben az a forgalomban elveszíti származási jelzői jelentőségét. Ez azonban csak ritkán és csupán a bebizonyított tényállás mellett történhetik meg. Máskülönben a legértékesebb szóvédjegyek közkincsesé válnának. Ha valaki védjegyét a piacon egy bizonyos áruval kapcsolatban bevezette, a szóvédjegy egy bizonyos idő multával eggyé válik magával az áruval, minőségjelző szóvá, fajlagos jelzővé válik, ami éppen a védjegytulajdonos törekvése is. De ép ezért védeni is kell öt azzal a kpnkurrenciával szemben, mely hasonló árut e jelzéssel akar megjelölni. A szóvéd jegírnek minőségjelző szóvá való átváltoztatását tehát a legnagyobb óvatossággal kell kezelni és semmikéi) sem szabad azt könnyen kimondani. Magát a gyógyszert bárki előállíthatja, csak nem a felperes szóvédjegye alatt. A «Substitut» toldat a megtéveszthetőséget nem zárja ki. Szó- vagy ábrapótlásnak hozzáfűzése egy szóvédjegyhez a megtéveszthetőséget csak akkor zárja ki, ha a toldat által az egész jelzés akként változik meg, hogy egy egészen uj árujelzés keletkezik. Jelen esetben arról szó sem lehet. A tisztességbe ütközik, ha egy rég áruját oly elnevezéssel hozza forgalomba; melyben egy más cégnek már bejegyzett védjegye is benfoglaltatik. (Urt. II. 218/24. v. 2. Dez. 1924. D. J. Z. 1925. jun. 15.) Adalék a kényszeregyezségi eljárás reformjához. Ahhoz a sok adathoz, mely a kényszeregyezségi eljárás reformját az intézmény komolysága érdekében sürgőssé teszi, álljon itt egy eset: X. Y. vidéki kereskedő ellen kényszeregyezségi eljárás folyik. Adós megajánl 40%-ot, 12 havi egyenlő részletben. A hitelezők elfogadják. Az egyezség jogerősen jóváhagyatik s az eljárás befejezettnek nyilvániftatik. A biztonsági intézkedések hatályon kivül helyeztetnek. (57. §.) — Egy héttel a végzés