Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 8. szám - Részvényjogunk reformjához

106 KERESKEDELMI JOG 8. sz. elnöknek, a módot és lehetőséget arra, hogy a tárgyalás rendjét és eredményességét biztosítsa. Mint Szászy-Schwarz Gusztáv az obstrukcióról szóló ragyogóan elmés tanulmányában2) kifejti, ebben a kérdésben az kell, hogy legyen az irányadó szempont, hogy a részvényesnek nem felszólalási, hanem tárgyalási joga van. Mindaddig, mondja, amig a részvényes tárgyal, nem lehet tőle megvonni a szót, amint azonban nyilvánvalóvá válik, hogy nem tárgyalni, hanem éppen ellenkezőleg: a tárgyalást akadályozni akarja, az elnöknek joga, sőt a tárgyalási jog megvédése céljából egyenesen kötelessége, hogy a szót megvonja. Ez azonban inkább csak elmélet. Mert mint maga Szászy-Schwarz kifejti, a szómegvonás fegyveréhez az elnöknek csak akkor szabad nyúlnia, ha kétségtelenül megállapítható, hogy a felszólaló nem tárgyalni, hanem obstruálni akar. Ámde ez csak igen ritka esetben lesz lehetséges. Hiszen esetleg a leghevesebb obstruálónak is módjában áll akár félnapig beszélni, okosan és szakszerűen és ismétlések nélkül a felvetett kérdésről. Szükségesnek tartjuk tehát, hogy az elnök jogköre a törvényben legalább subsidiariusan szabályoztassék, arra az esetre, ha az alapszabályok nem intézkednek. Egyfelől a részvényes számára a legtágabb értelemben vett szólásszabadságot kell biztosítani, másfelől azonban meg kell akadályozni az ezzel való esetleges visszaéléseket. Ez utóbbi irányban főleg azt kellene megengedni, hogy a közgyűlés bizonyos körülmények között megszabhassa az egyes felszólalások maximális időtartamát. Mindenesetre gondoskodni kell arról, hogy az obstrukció, ha már van, lehető szük mederbe szorittassék — rendőri asszisztencia nélkül. Lesznek, akik minderre azt fogják mondani: hiszen ez esetleg módot nyújt arra, hogy még inkább megszoritsák a kibővítésre szoruló kisebbségi jogokat. Ez az ellenvetés azonban nem áll meg. Nem kisebbségi jogok megvédéséről van itt szó, hanem arról, hogy a kisebbség többségi jogokat vindikál magának. Ez pedig, mint szembehelyezkedés a tőkedemokrácia gondolatával, nem engedhető meg. Helyes alkalmazás mellett ezek a szabályok, amelyek ma nincsenek meg, de amelyekre szükség van, elő fogják segiteni, hogy az igazi többségi akarat valósuljon meg az u. n. szólásszabadságnak, amely itt persze csak formális jog, megsértése nélkül. III. A lehető legszélesebb körben kell helyet adni a közgyűlési határozat megtámadhatóságának. Ez a. legerősebb fegyvere a kisebbségi részvényesnek a többséggel szemben. A részvényesi kisebbég védelme a többség törvény- vagy alapszabálysértésével szemben itt talál - reális megvalósu2) Az obstrulició jogtana. (Adalék egfy általános tárgyalási jog elméletéhez.) Parerga: 223-272. 11. lást; a közgyűlésen a részvényest csak szó illeti meg, itt azonban cselekedhetik. E tekintetben nagyjából kielégítő a K. T. 174. §-a. Az 1. bekezdésben bizonyos határidőt kellene szabni, tekintve, hogy az általános magánjogi elévülés határideje (32 esztendő) itt túlságosan hosszú; a 2. bekezdésben a 15 nap túlságosan rövid; 60 napos határidő méltányos volna. Nagy Ferenc álláspontja, amely szerint az általános megtámadási határidő a következő közgyűlés megtartásával lejár: de lege ferenda mint méltányos és az élet követelményeinek nagyon is megfelelő álláspont, megszivlelendő; a K. T. azonban de lege lata erre nem nyújt alapot. A Kuncz-féle tervezet ezirányu megszorításai (biztositék letétele, rosszhiszemű visszaélés esetén kártérítési kötelezettség stb.) általánosságban, elvben csak helyeselhetők, félő azonban, hogy a gyakorlatban inkább a megfélemlítés, mint a józan visszatartás erejével hatnának: a bátortalanokat, főleg kispénzüeket vissza fogják riasztani jogaik érvényesítésétől, a sikanirozókat azonban aligha fog sikerülni kisebb-nagyobb pénzbüntetéssel (mert lényegileg az!) rávenni arra, hogy speciális céljaik megvalósitásától álljanak el. A közgyűlésről fentebb kifejtett álláspontunkból egyenesen következik, hogy a megtámadási jogot nem tennők függővé attól, hogy a részvényes a kérdéses határozat, illetőleg inditvány ellen felszólalt légyen; nem kívánható a részvényestől, hogy egy előreláthatóan reménytelen küzdelemben részt vegyen. IV. A részvényesi kisebbség védelmének egyik fegyvere a minősített többség megkivánása bizonyos, a társaság életében nagy fontossággal biró kérdések felett való határozathozatalnál. Ezt azonban nézetem szerint csak a legnagyobb jelentőségű alapszabálymódositások esetén szabad megkövetelni, de ilyenkor sem többet kétharmad-többségnél. Ha a részvénytőke 50%-ánál kevesebb, van képviselve az ilyen közgyűlésen, ujabb közgyűlés hivandó egybe, mely minden körülmények között határoz. Az erre szóló meghívóban azonban figyelmeztetni kell erre a részvényeseket. Ennél tovább a többségi elv veszélyeztetése nélkül nem szabad menni. Azt, hogy az egy részvényes által gyakorolható szavazatok száma korlátoztassék, nem tartom helyesnek sem elméleti, sem gyakorlati megfontolások alapján. Ellenkezik a részvénytársaság tőkeegyesülési jellegével s bárki által könnyen kijátszható. V. De szabályozásra szorul a részvényesi kisebbség érdekében az alaptőkefelemelés, illetőleg az ezzel kapcsolatos elővételi jog kérdése. Kereskedelmi törvényünk e kérdést teljesen szabályozatlanul hagyja, mindössze annyit mondván ki, hogy az alaptőke felemelése felett minden esetben a közgyűlés határoz (179. §. 5. pont).