Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 7. szám - Nyugdij-valorizáció kérdéséhez

7. sz. KERESKEDELMI JOG 95 e javaslatokkal és megfelelő irányítás és a vitás kérdéseknek jogegységi döntés elé hozatala mellett a Kúria a legalkalmasabb a valorizáció problémájának megoldására. sz. I. Régi bírósági ügyiratok kiselejtezése. 1923. El. XIX. H. 5/6. Hirdetmény. A budapesti kir. Ítélőtábla elnöke az 1924. évi május hó 19. napján 1924. El. VII. R. 4. szám alatt kelt rendeletével a 13.300/1912. L M. számú rendelet 6. §-a értelmében ési az ebben a rendeletben meghatározott koriátok között elrendelte a selejtezést a budapesti kir. törvényszéknek 1884—1892. évekből, úgyszintén a volt kereskedelmi- és váltótörvéuyszéknek 1884—1892. évekből származó mindazon irataira, amelyek a 13.300/1912. I. M. számú rendelet értelmében kiselejtezhetőkké váltak. Ezen ügyek iratai csak az esetre esnek selejtezés alá, ha azokban az utolsó érdemi iniézkedés az 1892. év vége előtt tétetett. A törvényszék elnöke felhívja az érdekelteket, hogy amennyiben a fentebbi évszám és ügyek szerint megjelölt selejtezendő iratok közül egyes iratok kiadását vagy tovább való megőrzését kívánják, eziránt hozzá (V., Alkotmány-utca 14, I. em. 50.) e hirdetmény közzétételétől számított egy hónap alatt indokolt kérelmet intézzenek, mert az egy hónapi határidő lejárta után a selejtezés végre fog hajtatni. Budapest, 1923. évi június hó 20-án. A szüneti tanács beosztása, a budapesti kir. ítélőtáblán 1925. évre. A szüneti tanács elnöke: dr. Láng Ernő kir. Ítélőtáblai tanácselnök. (I. em. 26. ajtószám.) A szünet első felében: 1925. évi július hó 6-tól augusztus hó 2-ig. Tagjai: dr. Szentirmay Ödön (I. em. 42. ajtószám), dr. Kendy Elemér (II. em. 32. ajtószám), dr. Bán József (II. em. 36. ajtószám), dr Suloky István (II. em. 37. ajtószám), Both Péter (II. em. 34. ajtószám). A szünet második felében: 1925. évi augusztus hó 3. napjától augusztus hó 30-ig. Tagjai: dr. Szentirmay Ödön (I. em. 42. ajtószám), dr. Kendy Elemér (II. em. 32. ajtószám), dr. Haris Andor (II. 28. ajtószám), dr. Suloky István (II. em. 37. ajtószám), Sutoris Edgár (II. em. 42. ajtószám). Tárgyalóterme: A polgári tanácsé I. em. 25., a büntető tanácsé II. em. 32. ajtószám. Tárgyalási és nyilvános előadási napok: A polgári ügyszakban: csütörtök, péntek. A büntető ügyszakban: hétfő, kedd, szerda. . Lapunk legközelebbi száma szeptember hó elején jelenik meg. Hazai irodalom. A mérlcgvalódiság helyreállításáról szóló rendelet magyarázata. írták: Dr. König Endre és Dr. Sziklai Ferenc. Budapest, Franklin Társulat kiadása. Szerzők nemcsak a rendelet kommentálását adják, hanem a mérlegvalódiság problémájának ismertetése kapcsán, annak gyakorlati alkalmazásával is kimerítően foglalkoznak és az uj értékelés könyvelési keresztülvitelére nézve több példát mutatnak be. A felértékelési mérleg. Irta: Dr. Szende Pétsr Pál bpesti ügyvéd. Grill Károly kiadása. 1925. Külföldi irodalom. Das deutsche Scheckgesetz. V. 11. Márz 1908. von Rgr. in R. Albert Simonson. 1924. Berlin, Heymann. Geb. 3.60 M. HAZAI JOGGYAKORLAT. A m. kir. Kúria teljes ülésének 87. számú polgári döntvénye. 89. A m. kir. Kúria teljes ülése a teljes ülésnek 86. számú polgári döntvényét megváltoztatja és a következőket mondja ki: A baleset folytán megítélt járadék számszerű összege a sérült személyén kívül eső, a gazdasági viszonyokban beállott ama körülmény alapján is felemelhető vagy leszállítható, hogy a marasztalásban meghatározott pénznem értéke lényegesen megváltozott. Indokok: Azokban a peres ügyekben, amelyekben felmerült vitás elvi kérdés eldöntése tárgyában a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 24. számú polgári döntvénye, majd ezt követően a m. kir. Kúria teljes ülésének 86. számú polgári döntvénye keletkezett, a perrel érvényesíteni kivánt igény lényegében véve arra irányult, bogy mivel a marasztaló végitélet hozatalát követően beállott gazdasági eltolódások következményeként a megszabott fizetési pénznemek: a magyar koronának a marasztalás idejében volt belső értéke, vagyis vásárló ereje tetemesen csökkent s igy akkor, midőn a marasztalt fél az ítélettel terhére rótt fizetési kötelezettséget a koronának névértékkel számított összege szerint rójja le, a járadékjogosult nem jut ahhoz az értékhez, mely részére odaitéltetett, a korona romlásában rejlő jelentékeny károsodásnak elhárításaként a bíróság a koronában meghatározott járadék számszerű összegét emelje fel. Ez az igény, amely a korona időközi romlásában találja alapját, a baleseti járadék valorizálása elnevezés alatt vált jogéletünkben ismeretessé. A pénzforgalom ideiglenes szabályozása tárgyában alkotott, a 86. számú polgári teljes ülési döntvény hozatalakor hatályban volt 1921. évi XIV. t.-c. 4. §-a ugy rendelkezett, hogy az államjegyeket «a koronaértékben teljesíthető minden olyan fizetésnél, amelyet jogszabály, szerződés vagy más jogügylet alapján nem kell ércpénzben teljesíteni, mindenki és igy minden közpénztár is teljes névértékükben elfogadni köteles». Ebből a rendelkezésből kitűnik, hogy maga a törvényhozás is és pedig már oly időben, midőn koronánk értéke a svájci paritás s'zerint 100 papirkoronánként mintegy 2 és fél aranykoronára sülyedt, a pénztartozás lerovására irányuló valutajog meghatározásánál minden kétségen kivül, a «korona = korona» fikciójának álláspontját foglalta el. Az idézett 1921. évi XIV. t.-c. 4, §-ában foglalt jogszabállyal azonos rendelkezést tartalmaz a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról ssóló 1924. évi V. törvénycikkhez mellékelt és törvény erejével bíró Alapszabályok 82. cikke is. Ilyen körülmények között, midőn a megítélt baleseli járadékösszegek felemelésének kérdése felmerüli, és az e tárgyban keletkezett vitás elvi kérdés eldöntésére előbb a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 24. számú polgári döntvényével, majd ezt követően a m. kir. Kúria teljes ülésének 86. számú polgári döntvényével sor került, — a m. kir. Kúria belátta ugyan, hogy a korona vásárlóerejének nagyfokú csökkenése miatt a koronában megítélt járadék a legtöbb esetben nem felel meg most már rendeltetésének, de felismerte a kérdésnek a közgazdasági élet egész mezejére kiható fon-