Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / Tartalommutató

KERESKEDELMI JOG 148 12. sz. az átadásra megszabott határidő mindenképpen uralja és módositja a szerződéses viszonyt olyképpen, hogy az állatok átadásának meghiúsulta esetén az eladó, amenynyiben a vételi ügyletekhez ragaszkodik, már a vevő veszélyére s kárára gondozza tovább az állatokat, ugy, mintha a vevő megbizottja volna s mint ilyen csak ama költségei s kiadásai megtérítésére tarthat számot, amelyek az állatok tovább tartásával és gondozásával tényleg felmerülnek — — — — — — — 47 98. Vevő árkülönbözetet csak akkor követelhet, ha az árut a teljesítés helyén vagy annak közelében a szerződésszerű módon be nem szerezhette — — — 58 99. Állandó birói gyakorlat szerint is a fizetési határidő elmulasztása mialt utólagos teljesítési határidő kérésének és engedélyezésének helye nincs és az elállás joghatálya már az elállást tudató levél postáraadásával áll be — — — — — — — — — 58 100. A K. T. 324. §-a értelmében pénzbeli tartozásokat azon a helyen kell teljesíteni, ahol az ügylet kötésekor a hitelezőnek kereskedelmi telepe volt. A K. T. 346. és 347. §-ai értelmében az áru rendelkezésére bocsátásának csak minőségi kifogás miatt van helye, de nem azért, mivel vevő az árut haszonnal nem tudja értékesíteni 68 101. Kártérítés keretében csak a károkozó cselekménnyel vagy mulasztással okozati összefüggésben álló vagyoni érdekű hátrány vehető számba. Felperesnek azzal kapcsolatban keletkezett illetékköltsége, hogy a megtartott árverésen az árut ö maga vette meg, csupán az áru megszerzésével s igy a felperes saját elhatározásából előállt ténnyel áll okozati összefüggésben, miért is az árverési vételből folyóan felperes által viselt árverési illetéknek a kártérítés keretében a késedelmes vevőre hárítása — okozati összefüggés hiányában — szóba sem kerülhet. — Kényszereladás jogossága 70 102. Az a kikötés, hogy: eladó késedelme esetén vevőnek joga van a vételtől elállani, mely esetben eladó az előleget visszaadni tartozik s vevő más kártérítést nem követelhet: annyit jelent, hogy vevő jogának e korlátozása csupán az elállás esetére szól; egyébként azonban a K. T. 353. §-ában biztosított jopok közül szabadon választhat — — — — — — — 99 103. A birói gyakorlat által követett jogszabály szerint eladó az ügylet hátralevő részének teljesítését megtagadhatja és az ügyletnek még nem teljesített részétől elállhat akkor, ha a vevő a már leszállított részleteknek a szerződés értelmében esedékessé vált vételárat a kikötött időben ki nem fizeti s ekként a vételár megfizetésével késedelembe esett — — — — — 100 104. Aki a szerződés teljesítését még akkor is igéri, mikor tudja, hogy az lehetetlen, az kártérítéssel tartozik —— — — — — — — — — — — i nn 105. A m. kir. Kúriának a "Polgári határozatok tárába felvett: 649. sz. elvi jelentőségű határozata értelmé! cn a keresk. törv. 347. §-a értelmében a késedelmes vevő rovására való eladás, az eladó kángénve. ér.'ényesithetésének olyan törvényes előfeltétele, amely nélkül az eladó a keresk. törv. 352. §-a alapján árkülönbözetet nem követelhet». A cseh koronában adott vételárelőleg cseh koronában ítéltetett vissza — 100 106. Tőzsdei vagy piaci árral biró árura vonatkozó vételügylet nemteljesitése miatt a vevő kártérítés fejében rendszerint csak a szerződési és a tőzsdei vagv a piaci ár közötti különbözetet követelheti, — ezt a különbözetet meghaladó kárt (hászonveszteséget, elmaradt asznot) pedig csak akkor igényelheti, ha igazolia, hogy nem szállított árut a teljesítés helyén és idején saját hibáján kívül fekvő okból be nem szerezhette — 112 107. Az áru minőségi hiánva miatt való kifogás s az ebből az okból való rendelkezésrebocsátás a dolog 'természete szerint csak a hiányok megállapítása után történhetik; ha tehát a hiányok megállapítása az eset különleges körülményeihez képest hosszrbb időt vesz igénybe, a K. T. 349. §-ában megjelölt hathavi határidő az állandó birói gyakorlat értelmében csak ettől az időponttól számitható. Áll ez különösen akkor, ha a vétel tárgyául olyan üzemképes állapotba helyezendő gépberendezés szolgál, amelynek üzemképességéről s rendeltetésszerű működéséről a vevő hosszabb időn át tartó kísérletezések vagy műszaki pótlások foganatosítása nélkül meg sem győződhetik — — — — — — 112 108. A vevő, aki a vételügyletre fedezeti vételt eszközölt s ezt az eladóval közölte is, az irányadó anyagjogi szabály értelmében többé már nem követelheti az eladótól az ügylet teljesítését — — — — — 112 109. Oly esetben, amidőn a vevő a részére már leszállított árukészletek vételárának megfizetésével késik, az eladó a szerződésnek még nem teljesített részére nézve a K. T. 353. és 358. §-ai értelmében elállani jogosult — — — — — — — — — — J27 110. Az egyedi áru meg nem lévén (elveszvén, eladatván, másra felhasználtatván), az árunak kiadására irányuló kereset elutasítandó. Ettől különálló az értékmegtérítés kérdése — — — — — — — — 127 111. tíPromptn szállítás kikötése nem akadálya a gazdasági lehetetlenülésnek, amennyiben eladó bizonyítja, hogy az áruja akkor nem volt meg. A vételárelőleg vaíorizáltan ítélendő vissza, mert eladó abban az időpontban, midőn tudja, hogy szállítani nem fog s a vételárelőleget vissza nem fizeti, a késedelem összes következményeit viselni tartozik — — — — 125 Piaci ár. 11 l/a. A piaci ár megállapithatásának egyik feltétele a jelentékeny kínálat, amiről nem lehet szó, ha az áru beszerzése nehézségekbe ütközik — — — — 138Gazdasági lehetetlenülés. 112. A védekezés akadálya csereszerződés esetén. — A háború által előidézett nagy gazdasági eltolódásokra nem hivatkozhatik az a mulasztó fél, aki a teljesítési idő eltelte után bekövetkezett nagy áremelkedést kellő gondossággal elháríthatta volna — — — — 17 113. Felperes azzal a nyilatkozatával, hogy nem teljesítés esetén neki jogában lesz az árut máshonnan beszerezni, még nem meriti ki a K. T. 353. §-ában biztosított választási jogot; a meghitelezett összegre vezetett bűnügyi zárlat sem jelenti azt, hogy felperes választási jogát ezzel a kártérítésre szorította. — A szerződésnek gazdasági lehetetlenülése nem zárja ki a kártérítési jogot; aki azonban az árut (tűzifát) saját szükségletére vette, nem követelheti a szerződési és piaci ár közti különbözetet. A vevő ily esetben, amennyiben az árut máshonnan-beszerezte, csupán az esetleges, a rendes forgalmi árat azonban meg nem haladható többlet vételárát igényelheti — — — — — — — 18 114. A teljesítésnek gazdasági okokból utólagosan lehetetlenné válása az adóst a kötelezettség alól csak akkor mentesiti, ha ez az utólagos lehetetlenülés az adós hibáján kívül következett be. Ámde az az adós, aki a teljesítésnek időpontjában tőle nem függő gazdasági okokból nem volt gátolva a szolgáltatásban, nem hivatkozhatik arra, hogy reá nézve a szolgáltatás utólagosan gazdaságilag lehetetlenné vált — — — — — 19 115. Az a körülmény, hogy az eladó a gazdasági lehetetlenülés bekövetkezte folytán a birói gyakorlat értelmében teljesítésre nem kötelezhető, nem lehet akadálya annak, hogy a vevővel szemben megállapittassék a felelőssége annak a kárnak megtérítése iránt, amelyet annak szerződésellenes magatartásával vagy vétkes mulasztásával okozott — — — — — — — 88 Zsákkölcsön. 116. Az általános kereskedelmi szokáson alapuló állandó birói gyakorlat értelmében «kölcsönzsákok» elveszése esetében a bérbeadónak az elveszésről történt értesítése határozza meg azt az időpontot, amikor az elveszésből eredő kártérítési igény esedékessé válik, tehát a kár mérvének meghatározásánál is a természetben visszajáró zsákoknak akkori értéke az irányadó, amikor megnyílt a bérbeadónak az értékük megtérítéséhez való igénye — — — — — — — — 34 Ponyvadij. 117. A kifejlődött birói gyakorlat szerint a határo zatlan időre kölcsönadott ponyvának természetben való visszaadása iránti igény három hó elteltével rendszerint elenyészik ugyan s ezen az időhatáron túl annak csupán az ellenértéke követelhető; ez azonban nem zárja ki, hogy a kölcsönvevő a készpénzbeli egyenérték fizetése helyett a természetben való kiszolgáltatással teljesítsen — — — — — — — — — 68 Vasúti fuvarozás. 118. Utipodgyász (V. U. Sz. 30. §. 1. bek.) alatt mindazokat a tárgyakat kell érteni, melyekre az utasnak saját életviszonyaira s az utazás céljára való tekintettel akár saját személyes használatára, akár pedig hivatásának gyakorlása végett a rendeltetési helyen szüksége van — — — — — — — — — 1Q 5