Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / Tartalommutató

144 KERESKEDELMI JOG 12. s& 118/a. Szállítási igazolvány hiánya miatti eluta­sitá.s — — — — — — — — — 19 119. Filmküldemények általánosságban nem sorolha­tók «a más drágaságokra., vonatkozó kivételes jellegű rendelkezések alá — — — — — — — — 58 120. A felszólamlás elintézése előtt történt hiánypót­lás a felszólamlás időpontjára visszaható erővel bír­ván, a felszólamlás olyannak tekintendő, mintha az már eredetileg is kellően fel lett volna szerelve — 58 121. A feladott személypodgyásznak az utazás egész tartama alatt a vasúti személyzet közvetlen felügye­lete alatt kell állni. Ha a vasút ezt elmulasztotta, tel­jes kártérítésért felel — — — — — — — 58 122. Azzal, hogy a vasút az utasnak kényelmesebb elhelyezkedés és utazás céljából hálókocsiban háló­helyet bocsát rendelkezésére, a vasúti U. Sz. III. fejeze­tében szabályozott személyszállítási jogviszony nem alakul áit a fogadós és vendége közötti szerződéssé; és az utas által fel nem adott, hanem a hálófülkébe magával vitt személypodgyász nem kerül a vasút bir­lalatába és őrizete alá, hanem az U. Sz. 28. §. 4. be­kezdése értelmében az utas maga tartozik arra fel­ügyelni és a vasút ezért a podgyászért csak akkor fele­lős, ha vétkesség terheli; a vasút tárgyi felelőssége tehát a fel nem adott podgyász elveszéseért meg nem álla­pitható — — — — — — — — — 59 123. Gyors romlásnak ki nem tett árunak a címzett vagy a feladó előzetes értesítése nélküli elárvereztetése a vasút részéről a V. Ü. Sz. 81. §. 4. pontjába vágó vétkességet állapit meg és teljes kártérítésre kötelez 112 124. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a nyitott kocsin való szállításra irányadó jogszabályok alkalma­zandók akkor is, ha a nyitott kocsi rakománya zárt butorszállitókocsiban elhelyezett ingóságokból áll s ezen a megítélésen nem változtat az a körülmény sem, ha a kifogástalan zárt butorszállitókocsi szerkezete eset­leg azonos s így a mozdonyszikrával szemben egyenlő védelmet is nyújt, mint a megfelelő állapotú zárt vasúti kocsi, mert a vasúti fuvarozás szempontjából a zárt butorszállitókocsi nem jelentkezik egyébnek a szállított tárgyak tartályánál, mely nem nyervén zárt vasúti ko­csiban elhelyezést, nem minősíthető attól eltérően, mint bármely más megfelelő védelmet nyújtó tartályban nyi­tott kocsin szállított áru — — — — — — 127 Fuvarozás. (Elévülés.) 126. A K. T. 391., 375. és 414. §-ainak egybevetéséből nyilvánvaló, hogy oly esetben, midőn a megbízó, — mint az ezúttal történt, — a szállítmányozót a szállítási költségeknek utánvételezésére kifejezetten utasította, — és a szállítmányozó ettől az utasítástól eltérve, az árut az utánvételi összegnek kifizetése nélkül az átvevőnek kiszolgáltatja, — a szállítmányozó megbízójával szem­ben a szállítási költségekre vonatkozó visszkereseti jo­gát elveszti — — — — — — — — — 35 Szállítmányozás. 126. Fuvarozási jogi szempontból elveszettnek csak az az áru tekinthető, amely a fuvarozás folyamán el­pusztult vagy nyomtalanul eltűnt, vagy amelyre vo­natkozóan a fuvarozó rajta kivül eső okokból nincs abban a helyzetben, hogy azt belátható időn belül ki­szolgáltassa; a körülmény azonban, hogy a szállítmá­nyozó a raktárában táraló árut harmadik személynek eladta és ezáltal -azt a felperes rendelkezése alól el­vonta, az áruelveszésnek fennebb megjelölt fogalma alá semmi esetre sem vonható — — — — — — 35 Biztosítás. 126/a. 3000 aranykorona (ö. u. Gold Wrg) = 3000 pa­pírkorona — — - - — — — — — 139 Kfll6nb6zeti ügylet. 127. Tőzsdei árukülönbözetre irányuló fogadásszerü szerencsejátékról csakis az esetben lehet szó, ha a vé­tel tárgyának természetben való szolgáltatása a szer­ződő felek megállapodása szerint előre kizáratott ugy, hogy az ügylet tárgyának lényegében csak a mutatkozó árkülönbözet tekintendő. Az a körülmény, hogy a szer­ződő felek az ügylet megkötésével akár hallgatólag, akár kifejezett kijelentésük szerint nyereséghez kívántak jutni, egymagában nem szolgálhat tárgyi alapjául annak, hogy az ügylet pusztán árkülönbözetre irányuló ügylet­nek minősíttessék — — — — — — *° Választott bíróság. 128. Nincs tételes törvény, vagy törvényerejű jog­szabály, amely tiltaná azt, hogy a választott bíróság külföldön ülésezzék, vagy hogy annak tagjai külföldiek legvenek, vagy amely a magyar állampolgárt eltiltaná atttól, hogy külföldivel választott bírósági szerződést köthessen. — Ily tiltó rendelkezés hiányában pedig a magyar állampolgár és külföldi közt létrejöttt válasz­tott bírósági szerződést, ha az a jogügyletek érvényes­ségére vonatkozó általános és a választott bírósági szer­ződésekre vonatkozó különleges (Pp. 767. §.) köve­telményeknek egyébként megfelel, az állandó bírói gya­korlat értelmében érvényesnek kell tekinteni akkor is, ha viszonosság hiányában vagy fennálló államszerző­désnél fogva a választott bíróság ítéletei az egyik vagy másik szerződő fél hazájában végre nem hajtható. — Perköltség valorizáció — — — — — — — 20 Tőzsde. 129. Az olyan ügyletből felmerült peres kérdés, amely a tőzsdén ugyan, de már a hivatalos tőzsdeidö eltelte után köttetett, nem esik az 1881: LIX. t.-c. 94. §-ának a) pontja alá — — — — — — — — 72 130. A tőzsdén kötött ügyletekre nézve a tőzsde bíró­ság illetékessége — kizárólagos — — — — — 124 131. Az a megállapodás, mely szerint felperes elad bizonyos számú részvényt meghatározott áron alperes­nek és kötelezi magát ugyané részvényeket meghatáro­zott napon és áron visszavenni, nem egyéb, mint adás­vétel formájában megkötött tulajdonképeni koszíügylet, melynél a kosztbavevót a tőzsdén kialakult évtizedes gyakorlat szerint az értékek felett való szabad rendel­kezési jog megilleti. Ezzel nem áll ellentétben sem ka­matnak kikötése, sem pedig az, hogy felek fedezet nyúj­tása iránt is megállapodtak. Ily ügylet alapján felperes nem köteles a részvényeket a szerződésileg megállapí­tott határnap előtt szolgáltatni — — — — — 128 Váltó. 132. A V. T. 37. 8-ában használt ..fizetési nap» kitétel alatt a lejárati napot kell érteni — — — — 71 133. A rendelvényesnek értelmetlen kifejezéssel való megjelölése a rendelvény teljes hiányával egyértelmű s igy a váltó kellékhiányos — — — — — 128 Csekk. 134. A csekktörvény 26. §• utolsó bekezdése szerint az ezen szakasz 1. és 2. bekezdése szerinti csekmények esetén a kibocsátó a csekkbirtokosnak teljes kártérítés­sel tartozik. Ez vonatkozik oly esetekre is, midőn a ki­bocsátó elleni visszkereseti csekmények elkésetten tel­jesíttettek — — — — — — 59 Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R -T. Budapezt, V., Vilmos osászár-út 34. - Felelős: Schmidek Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents