Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 4. szám - Magánjogtan [Könyvismertetés]

60 KERESKEDELMI JOG 4. sz. állapította. A felperesnek ezzel ellenkező értelmű felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. A Csekktörv. 26. §-ának utolsó bekezdése szerint az ezen szakasz 1. és 2. pontjában körülirt cselekmények (kereskedelmi vétségek [27. §.1 s igy büntetendő cselekmények) egyikének vagy másikának elkövetése esetében a kibocsátó a csekkbirtokosnak teljes kártérítéssel tartozik. Minthogy a törvény a kibocsátónak ezt a kártérítési felelősségét nem korlátozza, illetőleg nem szorítja kizárólag azokra az esetekre, amelyekben a kibocsátó elleni fizetési visszkereset fenntartására szükséges cselekmények megtörténtek, hanem minden megkülönböztetés nélkül általánosságban mondja azt ki, ennélfogva a kibocsátónak ezt a kártérítési felelősségét azokra az esetekre is kiterjedőnek kell venni, amelyekben a fizetési visszkereset fenntartására szükséges cselekmények kellő időben nem teljesíttetik, illetőleg csak az azokra a törvényben (Csekktörv. 8. és 17. §.) meghatározott idő eltelte után lettek teljesítve. És annál is inkább kell a szóbanforgó rendelkezésnek ezt az értelmet tulajdonítani, mert a felhívott 26. §. 1. pontja a 13. §-ra utal, az utóbbi szakasz szerint pedig az utalványozott a csekket, ha a kibocsátónak kellő számlakövetelése van nála, a bemutatási határidő lejárta után is beváltani köteles, és mert ha a fizetési visszkereset fenntartására szükséges cselekmények kellő időben teljesítve lettek, akkor a kibocsátó a csekk beváltásáért a csekkbirtokosnak amúgy is felelős (idézett t.-c. 16. §.) s igy a 26. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésnek nem is volna valami különösebb célja és jelentősége akkor, ha az csak arra az esetre vonatkoznék, amikor a fizetési visszkereset fenntartására szükséges cselekmények kellő időben teljesítve lettek. Ezek szerint a fellebbezési bíróság nem sértett anyagjogi szabályt azzal, hogy a felhívott 26. §-nak rendelkezéseit nem értelmezte akként, hogy azok csak a fizetési visszkereset fenntartására szükséges cselekményeknek kellő időben megtörténte esetében volnának alkalmazhatók. Az alperes által a csatlakozási kérelemben ez irányban használt panasz tehát alappal nem bir. Pesti Hazai Első Takaiékpénztár Egyesület Walder (iyula főrendiházi tag elnök-vezérigazgató elnöklésével tartott közgyűlése elhatározta, hogy 4,015.845,179.75 K tiszta nyereségből osztalékul vészvényenként 20,000 K adassék ki. A Hazai Bank részvénytársaság közli, hogy Walder Gyula főrendiházi tag, elnök vezetésével megtartott XXIX. évi rendes közgyűlése elfogadta az igazgatóság évi jelentését, a mérleg felállítására és a 4,397.003,031 koronát tevő. nyereség felosztására vonatkozó indítványait és elhatározta, hogy az 1923. üzletévi 29. számú osztalékszelvény részvényenként 4000 koronával március hó 24-től kezdődőleg az intézet és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület pénztáránál beváltassék. A Magyar Altalános Hitelbank igazgatósága közli, hogy megállapította az 1923. évi mérleget, mely 9 milliárd 660.532,950.30 K (tavaly 233.044,694.24 K) tiszta nyereséget tüntet fel és elhatározta, hogy az ez évi április 14-én tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az intézet részvényenként 5000 korona (tavaly 200 korona) osztalékot fizessen. Az Egyesült Bndapesti Fővárosi Takaiékpénztár 1923. évi mérlege 3,858.391,316 K bruttó bevételt, 2,409.609,185 K kiadást és ennek megfelelően 1 milliárd 448.782,131 K tiszta nyereséget tüntet fel és a március 29-re egybehívott 77-ik rendes közgyűlés a tavalyi 180 K-val szemben 2000 K osztalék kifizetését határozta el. A Magyar Altalános Takaiékpénztár Rt. 1923. évi mérlege 5,404.918,634.31 K bruttó bevétellel zárult, míg a kiadások összege 3,302.618,763.93 K-t tett ki, az év tiszta nyeresége tehát 2,102.299,870.38 K. A március 26-án tartott rendes közgyűlés 2500 K. 250% (tavaly 250 K + 25%) osztalék kifizetését határozta el. A Pesti Magyar Keieskedelmi Bank Í923. évi (120-as számú) osztalékszelvényei március 19-töl kezdődőleg darabonként 8000 koronával váltatnak be a bank értékpénztáránál és összes budapesti és vidéki fiókjainál. Az Angol-Magyai Bank igazgatósága megállapította az 1923 december 31-ével zárult XXXIII. üzletévre vonatkozó mérleget. Az üzletév bruttó nyeresége 10 milliárd 299.586,614 K (az 1922. évi 439.437.524 K-val szemben), amig a tiszta nyereségegyenleg 3,501.007,669 korona (az 1922. évi 132.359,375 koronával szemben). A nyereség hovaforditása tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja az április 16-án tartandó évi rendes közgyűlése elé terjeszteni, hogy abból az 1923. évre 1800 K (tavaly 120 K) osztalék fizettessék ki. A Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank igazgatósága március 26-án tartott ülésén Madarassy-Beck Marcel báró vezérigazgatót elnökké választotta és Bun József ügyvezető igazgatót vezérigazgató-helyettessé nevezte ki. Továbbá megállapította az igazgatóság az 1923. év zárszámadásait, mely szerint a tiszta nyereség 4,966.393,989.87 K. Az igazgatóság az április 12-ikére egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy 4 milliárd korona, azaz részvényenként 2000 K osztalék (az 1922. évi 120 K-val szemben) fizettessék ki. A Lloyd Bank Rt. március 15-én igazgatósági ülést tartott, amelyben megállapította 1923. évi mérlegét. A mérleg 3,832.889,210 K tiszta nyereséggel zárul. A március 31-ére összehívott közgyűlés osztalék cimén részvényenként 400 takarékkorona (100%) fizetését határozta el. Magyai-Cseh Iparbank közgyűlésén az 1023. évi nyereséget 2,303,293.332.03 K-ban állapította meg. Elhatározta, hogy a tiszta nyereségként kimutatott 1 milliárd 139.062,353.54 K-ból 100% osztalék fizettessék, tartalékalapra 400 millió fordittassék, a maradvány uj számlára vitessék. A megüresedett igazgatósági helyet Engel János vezérigazgatóval töltötték be. A Magyar mezőgazdasági ipar r.-t. 1923. évi rendes közgyűlése 5000 K osztalék fizetését határozta el, mely összeg a Magyar Ált. Hitelbanknál március 27 óta kerül kifizetésre. A Hungária egyesült gőzmalmok i.-t. 1923. évi közgyűlését április 5-én tartja. Az igazgatóság az alaptökének 2,100.000,000 K-ra való felemelését fogja javasolná olyképen, hogy az összes részvények a részvényeseknek ajánltatnak fel a közgyűlés által megállapítandó vételáron. A befolyó felárból a 2000 K-ás részvények 5000 K-ás névértékű részvényekre bélvegeztetnek fel. 1923. évi osztalékul 3000 K javasoltatik. Salgótarjáni Köszénbánya Rt. igazgatósága megállapította az 1923. zárszámadásokat. Elhatározta, hogv április 9-iki közgyűlése elé azon indítványt terjeszti, hogy osztalékul 6000 K-át fizessen. A fönmaradó összeget: 634.535,153.69 K-át az 1924. év számlájára ina elő. A Magyai-Olasz Bank megállapította az 1923. üzletév mérlegét. Az előző évben kimutatott 94.849,106 K nyereséggel szemben az 1923. év mérlege 3,025.468,573 korona tiszta nyereséggel zárul. A folyó évi április hó 14-iki közgyűlésen az igazgatóság javasolni fogja, hogy részvényenként 600 K = 300 százalék (1922-ben 35 K = 17.5 százalék) osztalék fizettessék. A Magyar Keieskedelmi Hitelbank igazgatósági ülésén elhatározta, hogy az április 11-én tartandó rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az elért 1,012.815,085 K tiszta nyereségből részvényenként 800 korona, azaz 400 százalék osztalék fizettessék az előző évi 60 K, azaz 30 százalékkal szemben. A Belvárosi Takaiékpénztái Rt. közgyűlése az elmúlt évre kimutatott 806.208,579 K tiszta nyereség után részvényenként 600 K, azaz 60 százalék kifizetését határozta el. A közgyűlés egyúttal elhatározta a társaság alaptökéjének fölemelését 800 millió koronáról 1200 millió koronára. Kibocsáttatik egyelőre 200,000 darab uj részvény, melyek 4 : 1 aránvban 15,000 koronás áron a részvényeseknek ajánltatnak fel. Az elővételi jog április 5-töl 12-ig gyakorolható. Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34.