Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / Tartalommutató

142 KERESKEDELMI JOG 12. sz. tehát a váltón kívül tanúval stb. nem bizonyítható. . V. T. 37. §-ában előforduló ..fizetési nap» alatt a lejárati nap értendő. Alperes mindazonáltal nem a lejárati, hanem a tényleges fizetési (illetve az azt megelőző) nap szerinti árfolvamnak megfelelő összegű magyar koronában marasztaltatok, mivel megállapítható volt, hogy rosszhiszemű védekezésével a magyar korona értékcsökkenését akarta a maga részére jogosulatlanul kihasználni — — — — — — — — — °9 67. Olyan esetben, amikor nyilvánvalónak jelentkezik, hogy az adós alaptalan védekezésével csak a per elhuzásáit célozta és a hitelezőt ezzel rosszhiszeműen meggátolta abban, hogy a jogos követeléséhez a lejáratkor hozzájuthasson, a birói gyakorlat szerint a korona értékének a lejárat utáni csökkenése az adós terhére esik — — — — — — — — — — — 70 68. Olyan esetben, amikor az adóst vétkes késedelem nem terheli, a birói gyakorlat értelmében a követelés átértékelése — valorizálása — rendszerint helyet nem foghat — — — — — — — — — — 70 69. A valorizációs kérelemben mint kevesebb az 1923. évi XXXIX. t.-c. szerinti kártérítés iránti kérelem bennfoglaltatik s ez az eljárás bármely szakában érvényesíthető — — — — — — — — — — — 70 70. Az előleg valorizálására irányuló kérelem nem tekinthető keresetváltoztatásnak — — — — 97 71. Turpis causa okából az eredeti állapot visszaállításának van helye s amennyiben a kötelezett a dolog birtokában nincs, de az helyettesíthető s annak megszerzése lehetséges, ugy azt megszerezni, ellenesetben annak valorizált értékét megtéríteni tartozik — 70 72. A teljesítési kérelemben bennfoglaltatik az előbbi állapotba való visszahelyezés iránti igény. Az előleg vagy foglaló valorizáltan Ítéltetett vissza, habár az ügylet a felek hibáján kivüli okokból hiúsult meg — 84 73. Kártérítési követelés valorizációjának, midőn nemcsak a kárösszeg, hanem a kártérítés jogalapja is vitás, rendszerint nincs helye. Megítéltetett a valorizált követelés a vétkes fizetési késedelemben levő adóssal szemben a károsult tőzsdebizományos javára — 85 74. Olyan esetben, amikor a kártérítés alapja és összegszerűsége birói megállapítástól függ s amikor az alperes nem egészen alaptalanul védekezik, valorizálásnak nincs helye — — — — — — — 86 75. A vételárelőleg csak oly esetben fizetendő vissza valorizáltan. ha az ügylet mindkét fél hibáján kivül fekvő okokból vagy pedig egyedül az előleget felvevő szerződő fél hibájából ment vissza — — — — 86 76. Az idegen valutában való marasztalásra irányuló kérelemben az e helyett megítélt kártérítés valorizálására irányuló kérelem — mint kevesebb — bennfoglaltatik — — — — — — — — — 86 77. A kir. Kúria gyakorlata szerint a kártérítési igény valorizáció tárgyát rendszerint nem képezheti ugyan, mert nem határozott és lejárt követelés, hanem mindenkor birói megállapítástól függ. Ez az alaptétel azonban nem zárja ki kivételes esetben az ettől való eltérést — — — — — — — — — — 96 78. A zsákok természetbeni visszaadására irányuló igényben, mint többen, bennfoglaltatik a valorizációra irányuló igény — — — — — — '— — 108 79. Az 1923 : XXXIX. t.-c. 8. §-ának a MAV-ot a késedelmi kárpótlás alól mentesítő rendelkezése a valorizációt nem zárja ki — — — — — -—109 80. A cseh koronában való marasztalásra irányuló kérelemben mint nagyobban bennfoglaltnak jelentkezik a valorizált magyar koronához való kisebb terjedelmű igéDy — — — — — — — — — — 108 80/a. Ugyanúgy — — — — — — — — 109 80b. Az 1923." XXXIX. t.-c. §-a a valorizációt nem zárja ki —^ — — — — — — — — — 109 81. A V. Ü. Sz. 95. §-a alapján a vasút teljes kártérítéssel tartozván, valorizáltan köteles a kárt megtéríteni — — — — — — — — no 82. A foglaló ugyanolyan összegben és pénznemben adandó vissza, mint amelyben az adatott s igy sérti az anyagi jogot az a döntés, mely az idegen valutában adott foglalót annak adásakor fennállott árfolyamon átszámítva magyar koronában itéli vissza — — 111 83. Az elveszett áru helyett csupán kártérítés követelhető oly összegben, amennyiért az elveszelt áru beszerzhetö lett volna. Ezen összeg után u. n. kárkamat sem követe hető Ü923. 39. t.-c. 8. §/) s ebből következik, hogy az ilyen tökeösszeg valorizációja még kevésbé követelhető — — — jj2 84. Kártérítési és az ebből a szempontból evvel kétségtelenül rokontermészetű vételárleszállitási összeg valorizációjának csakis akkor van helye, ha és amenynyiben a kártérítésre, illetve visszatérítésre kötelezett alperesnek a fizetésben való késedelmességet meghaladóvétkessége az adott esetben megállapítható — — K4 85. A vételárelőleg nem minden esetben, hanem csak akkor követelhető vissza valorizáltan, ha az eladó terhére rosszhiszeműség vagy oly szerződésszegő magatartás nyer megállapítást, melyből kitűnik, hogy ó mar előre tudta, hogy nem fog vagy nem tud szállítani. Amennyiben felperes teljesítés helyett később tér át a kártérítésre, valorizáció csak ez időponttól jár — 14* 86. A kártérítési összeg folyószámlán elismertetvén, alperes valorizált fizetésben marasztaltatott — — 125 87. Teljesítésre irányuló perben a kártérítési kérelem előterjesztése előtti időre kért valorizáció elutasittatott — — — — — — — — — ^25 88. Bár a vasút ellen általában, az 1923. XXXIX. t.-c. 8. §-ából folyólag is, valorizációnak nincs helye, mégis amennyiben a károsult bizonyíthatja, hogy vagyoni viszonyai folytán az elveszett ingókat az elveszéskor pótolni nem tudta, a vasút az elveszett tárgyban beállott értékemelkedést köteles megtéríteni — — 126 88/a. Bármily pénznemben meghatározott vételár fizetésére kötelezett adós, állandó birói gyakorlat szerint, gazdasági lehetetlenüléssel egyáltalán nem védekezhetik — — — — — — — — — — 138 88/b. Az az eladó, aki az eladott árunak kikötött vételárat előre megkapta, az áru árában időközben beállott aránytalan emelkedés okából a teljesítésnek utólagos gazdasági lehetetlenülésére sikerrel csak abban az esetben hivatkozhatik. ha az áremelkedés aránytalanul nagyobb, mint a korona vásárlóerejének időközi csökkenése — — — — — — — — — — 138 89. Az 1923 : XXXIX. t.-c. 8. §-ából folyik, hogy a vasút kisebb vétkessége esetében valorizációnak nincs helye — — — — — — — — — — 127 89/a. Négy évvel később érvényesített építészi tiszteletdíj valorizációjára irányuló kérelem elutasittatott 138 89/b. A valorizáció előfeltétele a fizetési késedelmet túlhaladó vétkesség. — Egymással ellentétes Ítéletek a vétkességet kizárják — -- — — — --138 Vétel. 90. Az állandó birói gyakorlat értelmezése szerint a minőségi hiány miatt a K. T. 347. §-a értelmében való rendelkezésre bocsátás nem szükségképen való előfeltétele, de nem is akadálya az árleszállitási igény érvényesítésének s amennyiben az eladó kellő időben kifejezetten nem fogadja el a megtörtént rendelkezésre bocsátást, a kifogásoló vevő nincs elzárva attól, hogy a K. T. 348. §-a értelmében az elállásból folyó jogok érvényesítése helyett a vétel tárgyát megtartva, árleszállítást igényeljen — — — — — — — 16 91. A kitétel ..franco Szeged» nem a teljesítési helyett, hanem azt jelenti, hogy a fuvarköltség Szegedig az eladót terheli — — — — — — — — 16 92. Az állapdó birói gyakorlat szerint az a vevő, aki a vétel tárgyául szolgáló árut nem továbbeladás végett, hanem a saját céljaira vette meg, a szerződéstszegő eladóval szemben árukülönbözet cimén kártéri tést rendszerint nem igényelhet. Nem nyerhet azonban alkalmazást ez a jogszabály azzal a kereskedővel szemben, aki az árut saját céljaira ugyan, de a gyári üzemének, tehát az ipari termelésének szükségleteire szerzi be. Az árkülönbözet kiszámításánál az eredetileg kitűzött teljesítési határnap, nem pedig a kérelem nélküli egyoldalulag adott utólagos teljesítési határnap az irányadó — — — — — jg 93. A K. T. 349. §-a csupán a vételi ügylet esetében nyerhet alkalmazást, de nem csereügyletnél is — 18 94. Szállítási igazolvány hiánya miatti elutasítás 19 95. Hazai fának importfával való lefedezése csak akkor jogosult, ha a vevő kimutatja, hogy hazai fa beszerzése rendes kereskedői gondosság mellett sem lehetséges — — — — — _ _ _ __ 34 96' A K- J- 356-- értelmében a vevő a szerződés Pem., « íesitése miatt a szerződési ár és a piaci ár közötti különbözetet kártérítés cimén fedezeti vétel nélkül is igényelheti — — — 97. Élő állatok vételénél és eladásánál kifejlődött az fj-°if ?aKAlX' -S?6^??.!"11,1 az atvételre megszabott teljesítési határidő bea ltával a kárveszély minden esetí „ VeJ?re "íH1 át' akar megtörtént az állatok tény™u t&t* n„en\T ^veszélynek a vevőre \aló átszállásából pedig folyik, hogy az eladóra nézve