Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 3. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1923-ban

3. sz. és Bécsben fizetendő jelzálogos tartozások mikénti fizetésére vonatkozik. — A tényállás következő: budapesti lakos a budapesti ingatlanra bekebelezett zálogjog törlése iránt a felszámolás alatt álló Osztrák-Magyar Bank ellen keresetet indított azon az alapon, hogy a Bécsben fizetendő tartozás öszszegét osztrák koronákban felajánlotta, majd el nem fogadás folytán birói letétbe helyezte. Alperes a Bsz. 198. cikke alapján időelőltiségi kifogást emelt, amelynek a fellebbezési biróság helyt adott. A m. kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a fellebbezési biróság Ítéletét megváltoztatja s az alperest annak a tűrésére kötelezi, hogy a felperesek a Budapest fő- és székváros pesti részének X. sz. telekkönyvi betétében felvett X. sz. ingatlanra az alperes javára 36.000 forint és 35,000 forint kölcsöntőkék és járulékaik w erejéig bekebelezett zálogjogok törlésének bekebelezését ezen ítélet alapján a telekkönyvi hatóságnál közvetlenül beadandó kérvénnyel kérhessék. Indokok: A felperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a fellebbezési biróság az 1921. évi XXXIII. t.-c.-ben becikkelyezett trianoni békeszerződés 198. §-át tévesen alkalmazta a jelen esetben s igy ítéleti döntése jogszabályba ütközik. A felpereseknek ez a panasza alapos, mert még ha a töröltetni kért zálogjoggal biztosított követelések a most felhívott cikk rendelkezése alá esnének is, — akkor is döntő az, hogy ez idő szerint a most felhívott cikkben jelzett megállapodások nem jöttek létre és nincsen olyan törvényes rendelkezés sem, amely rendelkezés a jelen perhez hasonló tárgyú perekre nézve perindítási tilalmat vagy perfelfüggesztést rendelő szabályt tartalmazna; az pedig, hogy a felek jogviszonyai ilyen megállapodások hiányában is megbirálandók ós pedig a fennálló jogszabályok szerint, ez annál inkább is nyilvánvaló, mert a felek jogviszonyai nem hagyhatók megoldatlanul a hivatkozott cikkben említett megállapodásoknak még bizonytalan időben leendő megkötéséig. Jogszabályt sért tehát a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel a felpereseket az említett cikk alapján keresetükkel időalöttiség okából elutasította. Minthogy a fellebbezési biróság ítéletében a tényállás minden irányban megállapítható, ugy hogy annak alapján az ügy érdemben is felülvizsgálható, ennélfogva a m. kir. Kúria az ügyet érdemben is elbírálta. A fellebbezési biróság megállapította, hogy a felperesek jogosítottak a kölcsönösszegeket Bécsben visszafizetni. Ezt a megállapítást a peres felek, tehát az alpers meg nem támadván, az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, — a felperesek tehát fennálló tartozásukat jogosan fizethetik a Bécsben forgalomban levő, törvényes fizetési eszközt képező német-osztrák koronákban. Megállapította továbbá a fellebbezési biróság, hogy a felperesek a nem vitás 110,036 K-t kitevő tartozásuk kifizetése végett az alperest ugyanilyen öszszegü német-osztrák koronával megkínálták, amit az alperes el nem fogadván, azt a felperesek birói letétbe helyezték, ami pedig a fizetés hatályával bir. Ezek szerint az alperesnek jelzálogilag biztositott követelései teljesen ki lévén fizetve, jogos alapon nyugszik a felpereseknek a jelzálogjogok törlése iránti keresete, miért is a felperesek felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni s a fellebbezési biróság ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1923. nov. 14. P. V. 3411. sz.) A külföldi kölcsön a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya legutóbb tartotta meg alakuló ülését Benedek Sándor, a m. kir. közigazgatási biróság másodelnökének elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó beszédből felemiitjük, hogy a szakosztály az elmúlt négy évi ciklusban összesen 25 előadói és vitaestélyt rendezett. Ezenkívül a nemzetgyűléshez három emlékiratot intézett az 1920. évi egyenes adó javaslatok s a hadiváltságra és vagyonváltságra vonatkozó kormányjavaslatok módosítása iránt. Az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a szakosztály elhunyt tagjairól, dr. Bóth Zsigmond budapesti kir. közjegyzőről és dr. Genthon Ferenc kir. "közigazgatási bíróról. A szakosztály tiszti kara következőleg alakult meg: Elnök: Benedek Sándor. Alelnök dr. Vargha Imre pénzügyi államtitkár és dr. Újlaki József ügyvéd. Titkárok: dr. Klug Emil és dr. Kollár László ügyvédek. Jegyzők: dr. Pilisi Lajos, dr. Róih Pál és dr. Sárfy Aladár. Ezenkívül 22 uj tagot választottak. Az alakulás után dr. Drehr Imre nemzetgyűlési képviselő tartotta meg nagy figyelemmel hallgatott és igen érdekes számadatokkal támogatott előadását a magyar állam pénzügyeiről és a külföldi kölcsönről. IRODALOM. Hazai irodalom. Magyar polgári perjog. Irta: Dr. Magyary Géza, bpesti egyet, tanár-. — Második, teljesen átdolgozott kiadás. Budapest, Franklin-Társulat kiadása. — Erre a most megjelent gyönyörű munkára büszke lehet a magyar jogirodalom. A könyvet nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati jogász is élvezettel és haszonnal forgathatja, mert a kiváló- tudós nemcsak az elmélet ujabb eredményeit tette kutatás tárgyává, hanem a legnagyobb figyelemben részesítette, ismertette és bírálta az ujabb birói gyakorlatot is. Külföldi irodalom. Kisch Wilh. Grundriss des deutschen Konkursrechts, Mannheim, Bensheimer Gm. 2. Warneyer, O. Geldentwertung und Vertragserfüllung. 2. Aufl. Nachtrag enth. die neuesten ürteile des Bg. über Aufwertung von Hypotheken u. Anteilsforderungen, sowie über Berücksichtigung der Geldentwertung beim Verzug, Berlin, Spaeth & Linde. Geiler, Kari. Die Geldentwertung beim Verzug des Geldschuldners. Mannheim, Bensheimer, Gm. 1.