Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / Tartalommutató

140 KERESKEDELMI JOG 12. sz. .11. Kisebb terjedelmű szobabeeresztő-vállalat üzeme nem veszélyes üzem — — — — — — — 59 Aranyban teljesítendő fizetés. 12. Méltányossági ok fenforgásának ismérvei Trianon. 35 13. A döntőbírósági eljárás csak a már a békeszerződés megkötése előtt is u n. szövetséges és társult hatalmak közé tartozott egyének és a mostani magyar állampolgárok között támadt vitákra vonatkozik — 13 14. A hágai egyezmény hatálya Olaszországra is fennáll — — — — — — — — — 13 15. Váltó kiadására s ellenesetben biztositék adására irányuló igény (mint nem «pénztartozás») nem esik a trianoni békeszerződés 231. cikkének rendelkezése alá s igy az'eljárás nem függesztendő fel — 82 Tnrpis cansa. 16. A felek utólagos magatartása nem teheti az eredetileg a jó erkölcsökbe ütköző ügyletet bíróilag érvényesíthető joghatályos üzletté — — — — — 15 17. Valutának áron alul való vételére adott megbízás jó erkölcsökbe ütközik. Az ily ügyletet az utólagos elismerés sem teszi jogossá — — — — — 53 18. Behozatali tilalom idején engedély megszerzéséért díjazás jogérvényesen nem köthető ki — — 55 19. Nem kellően (idegen névre) kiállított kiviteli engedély felhasználásának összes következményeit az azt felhasználó viselni tartozik — — — — 127 Bank felelőssége tetett papírokért. 20. A letétet kezelő pézintézet, bank, köteles a papírokhoz kapcsolódó és a letevő tetszésétől függően gyakorolható jogok (pl. elővételi jog) keletkezéséről, a gyakorlás lehetőségének megnyíltáról a letevőt értesíteni; ellenesetben megbízójának vagyonjogi felelősséggel tartozik — — — — — — — — — 84 Lánckereskedés. 21. Építési vállalkozó az ő üzleti körét meg nem haladó mennyiségű épületfára nézve fogyasztó tekintete alá esik — — — — — — — — 17 22. Aki az árut ipari feldolgozás végett szerzi be, fogyasztónak tekintendő — — — — — — 47 23. E kérdés elbírálásánál közömbös, hogy oly cikk behozataláról volt szó (autógummi), mely itt teljesen hiányzott s igy az import közérdeket szolgált. — Ha az alkalmi egyesülés össz?s tagjainak nem volt meg a jogosultsága, az elszámolási perhez a bíróság jogsegélyt nem nyújthat — — — — — — — 67 24. Az a kereskedő, aki közvetlenül a termelőtől szerzi meg a közszükségleti árut, nem közbenső kereskedő; következőleg felperes sem azzal az ügyletével, amellyel az alperes termelőktől a közszükségleti cikknek minősülő fát közvetlenül megvette, sem pedig azzal az ügyletével, amellyel a termelőktől vett, nem ugyan a közvetlen fogyasztókhoz, hanem rendeltetésszerű felhasználása céljából feldolgozás, a jelen esetben felapritás végett az N. N. gözfavágó cégnek — nyilván ezután közvetlenül a fogyasztókhoz juttatása "céljából — lovább eladta: törvényileg tiltott láncolatos kereskedést még nem űzött — — — — — — — 107 Cég. 25. Valamely cégnek fióktelepe (Keresk. törvény 18. §-a) a cégtől független, illetve önálló jogalanyisággal nem bír. hanem a fióktelep által közvetlenül kötött ügyleteknél (Pp. 28. §-a) is szerződő félnek, illetőleg a fióktelep által végzett jogi cselekményeknél, a jogi cselekményt végző félnek maga a cég tekintendő és ebből folyóan az ilven ügyletből vagy jogi cselekményből kifolyólag keletkezett perben is peres félnek nem a fióktelep, hanem a cég nevezendő meg és a fiók után msea a cég tekintendő perbevontnak — — 14 26. Rény vény társa ság alaptőkéjének elégtelensége miatt toldat bejegyzésének megtagadása — — 33 27. Valamely cégnek fióktelepe (K. T. 18. §-a) a cégtől független, illetve önálló jogalanyisággal nem bír, hanem a fióktelep által közvetlenül kötött ügyleteknél (Pp 28 §-a) is a szerződő félnek, illetőleg a fióktelep által végzett jogi cselekményeknél, a jogi cselekményt végző félnek maga a cég tekintendő — — 46 28. Az egyéni cég a cég tulajdonosának >a kereskedelmi forgalomban használt megjelölése csupán s nem a cégtulajdonos személyétől különálló jogalany s igy az egyéni cég a perben nem szerepelhet a perbevont cégtulajdonostól különálló alperesként — — — 82 Cégbitorlás. 28/a. .(Belvárosi bank- és bizományi üzlet, K. A.céggel szemben ((Belvárosi bank- és kereskedelmi r. t.» cégbitorlást képez —'— — — — — -137 Ozletátrnházás. 29. Az üzlet átvevője nem szabadul fizetési kötelezettsége alól azáltal, hogy az átruházó a kötelezettség egy részének valódiságát nem ismerte el, hanem ő köteles arról meggyőződni — — — — — — 66 Társasági szerződés. 30. A társasági jogban az az általános szabály, hogy amennyiben a társasági szerződésben a felek a veszteségben való részesedést kifejezetten ki nem zárták, ugy a nyereségben való részesülésnek a társaság jogi természetéből folyó következménye az, hogy a társaság tagja a veszteségben is résztvesz (K. T. 64., 70., 84., 85., 88., 125., 132., 136., 137. és 139. §§.); és ha a tagok részesedésének aránya csak a nyereségre, vagy csak a veszteségre nézve van megállapítva: azt kétség esetén mind a kettőre kell érteni — — — — — 83 Főnök és alkalmazott. 31. A kiadóhivatali igazgató felmondására nem az 1914. LTV. t.-c. 57. §-a, hanem az Ipartörvény irányadó 14 32. A többi alkalmazottnak az a kijelentése, hogy alkalmazott társukkal együtt szolgálni nem akarnak, — ha ez nem a most felsorolt okokból történt, — nem ad jogot a munkaadónak, hogy alkalmazottját felmondás nélkül, azonnali hatállyal elbocsássa, hanem csak arra, hogy neki a szolgálatot felmondja és ha szolgálatát többé igénybe nem veheti, őt a törvényes kárpótlásban részesítse — — — — — — — — — 55 33. Ha az alkalmazott nyereségjutaléka egy minimális összegben megállapittatott, ez mint a fizetés jelleével biró illetmény az alkalmazottat a felmondási időre is megilleti — — — — — — — — — 65 34. Nincs oly jogszabály, mely a munkaadót arra kötelezné, hogy a drágfilással és pénzromlással arányban alkalmazottjainak illetményeit fokozatosan emelje, vagy hogy alkalmazottjának illetményeit, melyek külön szerződéssel szabályoztattak és emeltettek, a szolgálati szabályzat alapján javadalmazott többi tisztviselő fizetésemelésének százalékos arányában emelje. Az alkalmazottnak viszont abban az esetben, ha arra a megélhetés lehetetlensége miatt kényszerül, a szolgálati szerződés felbontására van joga anélkül, hogy nyugdiját vagy a befizetett nyugdíjjárulékokat elvesztené, noha a nyugdíj- és illetményszabályzat önkéntes kilépés esetére ezt netalán kimondja — — — — 107 Részvénytársaság. 34/a. R. T. alaptökéjének elégtelensége miatt toldat («Lapkiadó r.-t.») megtagadása — — — — — 33 35. A K. T. 162. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a részvénytársaság az eredetileg kibocsátott részvények teljes befizetése előtt uj részvényeket ki nem bocsáthat, nem nyerhet alkalmazást az alaptökefelemelés azon esetére, midőn a részvénytársaság eredeti alaptökéje — veszteségeinek fedezésére — a tőkefelemelést megelőzően a törvényes szabályok megtartásával már leszállittatott. A részvénves a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó kötelezettsége beszámítással nem intézhető el — — — — 33 36. Az alapítók által kinevezett, de a részvénytársaság alakuló közgyűlése vagy igazgatósága által utóbb meg nem választott igazgató a részvénytársasággal nem kerül jogviszonyba- — — — — — 55 37. Az álandó birói gyakorlat a K. T. 174. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint a törvénnyel vagy az