Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 1. szám - A polgári per reformja

6 KERESKEDELMI JOG 1. sz. átmenet idejére kellene tehát kisegítő szabályokról gondoskodni, ha nezn lenne egy szempont, amelyet az ország mai helyzetében, nem lehet figyelmen kivül hagyni és ez a takarékosság szempontja. Bizonyos, hogy az ország mai szűkre szabott területén nem bir el akkora birói személyzetet, mint a béke éveiben, nem lehet tehát elkerülni oly módosításokat, amelyek majdan lehetővé teszik, hogy a békebelinél kisebb számú személyzet is elláthassa a bíróság munkáját. Az a törvényjavaslat, amelyet dr. Nagy Emil igazságügyminiszter december 14-én a nemzetgyűlés elé terjesztett, megtartja a bíróságnak évtizedeken át jól bevált szervezetét, nem változtatja meg a Pp. alapelveit sem, csak egyes kisebb módosításokkal igyekszik a szervezetet és az eljárást egyszerűsíteni. A szervezet gyökeres átalakítása, különösön a mai négyes bíróság közül valamelyik középfokú bíróságnak az eltörlése szorosan összefügg a fellebbviteli eljárás berendezésével: azzal, hogy egyfokú vagy kétfoku fellebbvitel van-e a hogy a Kúria mint fellebbezési vagy mint felülvizsgálati bíróság müködik-e. A Kúriának tisztán jogegységi működésre szorítása s a harmadfokú rendes fellebbvitel teljes megszüntetése nem szolgálná az igazságszolgáltatás érdekét; a mai időkben, mikor uj meg uj nehéz kérdések megoldása szokatlanul nagy feladat elé állítja a bíróságokat, a konkrét ügyekben sem lehet nélkülözni a Kúriának a jogfejlődést irányító munkáját, a Kúriának fellebbezési bírósággá átalakítása pedig a ténykérdésnek teljes felülbirálatával oly munkát róna legfelsőbb bíróságunkra, amellyel nem tudna megbirkózni, hacsak ezt a fellebbezési eljárást nem sülyesztenök le a felek közreműködésének teljes kizárásával az Írásbeliség régi rendszerére. A birói szervezet gyökeres átalakítása, a törvényhatóságok végleges rendezése s a lakásviszonyok javulása előtt mostanában különösen időszerűtlen is. A peres eljárásban a javaslat legfontosabb szervezeti ujitása, hogy törvényesiti a törvényszéki egyesbiráskodást és a kúriai és az ítélőtábla tanácsok tagjainak számát háromra szállítja le. Mind a két intézmény ellen sok támadás hangzott el, féltik tőle az ítélkezés alaposságát. Ha azonban a mai birói szervezet alapjait meg akarjuk tartani, csak a javaslat álláspontján lehet a gyorsaság és a takarékosság szempontját érvényesíteni, amely szempont kielégítése parancsoló szükségesség. Hogy a törvényszéki ügyektől megvonja a javaslat a társasbiróságban rejlő biztosítékot, ezt némileg enyhíti azzal, hogy erre az eljárásra nem a járásbirósági szabályoknak, hanem a törvényszéki eljárás nagyobb biztosítékot nyújtó szabályainak alkalmazását rendeli. pEljárási egyszerűsítése a javaslatnak az, hogy korlátozza az előkészítő iratok számát; egyesbiróságoknál egyes ügyvédek visszaélnek a Pp-nak részben szabad felfogásával, némelyik perben több az előkészítő irat, mint a régi írásbeli perben a perirat volt; tartalmukat tekintve is gyakran perirattá fajulnak az előkészítő iratok. A javaslat egy előkészítő iratnál többet csak akkor enged, ha a bíró a tárgyalás koncentrációja érdekében szükségesnek látja. Viszont a járásbirósági eljárásba behozza a javaslat az eddig onnan kizárt Írásbeli előkészítést. A javaslatnak a gyakorlati jogászoktól sürgetett ezt az újítását menti az, hogy járásbíróságoknál sokszor nincs jegyzőkönyvvezető. Ugyancsak a gyakorlati jogászok kívánságának engedve a közvetlenséget is megszorítja a javaslat, amikor az eddiginél tágabb körben engedi meg a bizonyításnak kiküldött vagy megkeresett biróra bízását. Hogy a fellebbezési bíróság evégett a székhelyén levő elsőbiróságot is megkeresheti, ezt a javaslat nemcsak a fellebbezési bíróság idejének kímélésével, hanem annak megakadályozásával is indokolja, hogy az alsóbiróság a fellebbezési bíróságra igyekezzék a bizonyitásfelvetel terhét áthárítani: A fellebbezési tárgyaláson — a Pp. ellenére — gyakran az elnök szokta az ügyet a felek helyett előadni. Mind a bíróság, mind az ügyvédek körében felmerült óhajtásnak engedve, a javaslat törvényesiti ezt a szokást. A régi (írásbeli) pereket a mai rendeleti szabályozás átvételével egyszerűsíti a javaslat. Mivel Fiume elszakadt Magyarországtól, a törvényszéki ügyeiket, amelyek előbb a fiumei bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartoztak, kizárólag budapesti bíróságok elé utalja. A polgári eljárásban előforduló értékek meghatározása a javaslat szerint rendeletre marad. A végrehajtási eljárásban a korona vásárló erejének csökkenése következtében szintén szükséges az értékhatárok uj megállapítása, különösen a végrehajtás alól mentes legkisebb összegek felemelése. A javaslat ezt is rendeletre utalja, csak a szolgálati járandóságoknak a tartás behajtására irányuló végrehajtás alól mentességét szabályozza törvényben, még pedig ugy, hogy e követelések kielégítésére minden járandóságnak a felerészét végrehajtás alá véteti, tekintet nélkül a járandóságok minőségére, tekintet nélkül összegükre is. A végrehajtási eljárás körében a legfontosabb következménye lesz a javaslatnak az, hogy az' ingatlan árverésekre a háború eleje óta fennálló tilalom megszűnik. Ennek következtében a végrehajtási eljárás egyes rendelkezéseit is módosítani kell, amely módosítások közül említést érdemel az, hogy nemcsak há-