Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 1. szám - A polgári per reformja

i. sz. szóbeliség és közvetlenség alapjára fekteti. A képviselőház 1880. évi április hó 23-án hozott határozatával az igazságügyi kormányt a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elvein alapuló perrendtartás előkészítésére utasította. A szóbeliség behozatala volt föindoka az Ítélőtáblák szétosztásának és a birói szervezet kiegészítésére irányuló törvényalkotásoknak, és miután a sommás eljárással létesített részleges reform jól bevált, az 1911 : I. törvénycikkel megvalósult a teljes reform: a papiros és a tinta helyébe az élőszó lépett és a szóbeliség friss levegője áradt az igazságszolgáltatás csarnokaiba. Az előzmények után méltán lehetett várni azt, hogy a polgári eljárásnak évtizedeken át iáí s vait reformja a reformeszmék megvalósulásával végre nyugvópontra jut, hogy a szóbeliség és közvetlenség alapelvein felépült nagy alkotás zavartalanul érvényesül az életben. Ámde ez a remény nem vált valóra. Az évtizedes küzdelmek eredményének jótékony hatása még alig ment át az életbe, már megkezdődött a Pp. egyes részleteinek módosítása. Az 1915. évi január hó 1-én életbelépett uj eljárási már a következő évben módosítják, az 1916. évben leszállítják az Ítélőtábla tanácstagjainak számát, minden polgári ügyben háromra; a háború alatt nagyszámú ügyet vontak cl a rendes bíróság hatásköréből, a jogviszonyok egész tömegére, haszonbérleti ügyekre, lakásügyekre külön fórumokat állítottak fel, magánjogi ügyeket közigazgatási hatóság hatáskörébe utasították, egyes magánjogi követelések érvényesítését felfüggesztették, tanácsok helyett egyes birói eljárást hoztak be stb. E kivételes jogszabályok inkább csak a birói hatáskörön és a szervezeten változtattak, magát az eljárást nem bántották, a javaslatok azonban, amelyek a polgári eljárást reformálni akarják, nem kímélik a polgári perrendtartás eljárási rendszerét, hanem ennek a kitűnő alkotásnak alappilléreit támadják. Azzal a jelszóval, hogy az igazságnak a polgári perrendtartással felépíteti díszes csarnoka a nagy Magyarországot megillető fényűzés, megcsonkított szegény országunknak ellenben ily. fényűzésre nem telik, háttérbe akarják szorítani a szóbeliséget, ahonnan csak lehet, kizárni igyekeznek a felek szóbeli részvételét az eljárásból, az iratoknak nagyobb szerepet akarnak juttatni, a közvetlenség mellőzésével a bizonyitásfelvételt az itélőtanács helyett kiküldött vagy megkeresett biróra kívánják bízni, feleslegesnek és elvetendőnek' tartják az Ítéletek tüzetes indokolását, majd merész újításként minden ügyben csak egyfokú fellebbviteli és ezzel kapcsolatban a törvényszék vagy az Ítélőtábla megszüntetését ajánlják. Szinte azt kell hinnünk, hogy a szóbeliség és a közvetlenség régi ideáljai elvesztették hitelüket és az Írásbeliség és közvetett eljárás az az uj ideál, amelyeknek a reformot irányitaniok kell és hogy a mi szegény országunknak nem jó és alapos, hanem csak egy\ szerű, gyors és olcsó igazságszolgáltatásra van szüksége. Igaz, hogy a perek elhúzódnak, igaz, •; hogy a perek hosszú tartama nagy kárt okoz a feleknek, különösen most, a korona vásárló erejének csökkenésével; ámde ennek nem a polgári perrendtartás az oka és ezen a bajon nem lehet a polgári perrendtartás alapelveinek félretételével segíteni. A Pp. minden változtatás nélkül is alkalmas arra, hogy rugalmas szabályai segítségével könnyen és gyorsan be lehessen a pert fejezni; magam is tapasztaltam egyes vidéki törvényszékeken, hogy a kereset beadásától 10 nap múlva már elsöhirósági érdemleges ítélet volt a perben s egyik törvényszéknél 1917. évi december havában csak egy per volt hat hónapnál régebben indítva s ebben a perben is február havában adták be a keresetet. A Pp. az alaposság melleit a gyorsaságot is szem előtt tartja, ennek érvényesítésére is ad eszközöket, csak élni kell velük. A perek befejezésének elhúzódását elsősorban szaporodásuk okozza. A háború miatt nagy számban felfüggesztett perek ujrafelvétele, a birák nagy részének másnemű elfoglaltsága (földbirtokrendezés, lakásügyek"stb.), felsőbíróságoknál különösen a törvényszéki egyesbiráskodás behozatala s ezzel az elsőbiróságnál befejezett perek megnövekedése okozza azt, hogy a perek megszaporodtak, hogy az elsőbiróságtól nagyobb tömeg kerül a felsőbírósághoz, amely azt a nagyobb tömeget csak lassabban intézheti el, most még azért is, mert a délutáni tárgyalásoknak takarékosságból történt megszüntetésével hetenk-int kevesebb tárgyalási napja van mint előbb. Főoka azonban az elmaradásnak a perek minőségének a megváltozása. A sablonperek: igényperek, gyermektartási, nőtartási perek, váltóperek, számlaperek megszűntek vagy megfogytak, helyükbe a gazdasági leheletlenülés, a valuta és deviza, a valorizáció uj és nehéz kérdései léptek, amelyekben az uj töretlen ösvényre került biró nehezebben és több idő alatt találja meg a helyes tájékozódást. Meggyőződésünk szerint mindezek a jelenségek átmeneti természetűek: a kivételes intézmények megszűnésével az idegen területre került birák visszakerülnek, a gazdasági viszonyok normatív alakulásának visszatértével a valorizáció, a gazdasági lehetetlenülés kérdései eltűnnek, ugy hogy az átmeneti bajok megszűnésével helyreállhat az igazságszolgáltatás rendes menete, anélkül, hogy a polgári per alapelveit kellene érinteni. Csak a rövid