Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 1. szám - Aktuális kereskedelmi jogi kérdések

KERESKEDELMI JOG 'b* A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST Y., Yisegrádi-utca l4. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b. t. t., ny. igsiBigügyniiniszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd" Előfizetési ár: Negyedévre: 6000 korona. Egy füzet ára 2000 korona HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM 1. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1924. JANUÁR 1. TARTALOMJEGYZÉK Bnbla Ferenc. Aktuális kereskedelmi jogi kérdések. Dr. Térfy Gyula, kir. kúriai tanácselnök. A polgári per reformja. Dr. Reitzer Béla, ügyvéd. Igazságügyek. SZEMLE: Előfizetőinkhez. — Szerkesztőségi hir. — Az akkreditálás. — Igazságügyi rendeletek. — A magyar kir. Kuria tanácsainak beosztása az 1924. évre. IRODALOM : KiUföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT : 1., 2. Trianon. — 3. Cég. — 4. Főnök és alkalmazott. — 5. Kártérítés késedelmes fizetés esetén. — 6. Turpis causa. — 7. Valuta. — 8. Vétel-taluta. — 9., 10., 11., 12. Vétel. — 13. Lánckereskedés. — 14., 15., 16. Gazdasági lehetetlenülés. — 17., 18. Vasúti fuvarozás. — 19. Választott bíróság. ^Aktuális kereskedelmi jogi kérdések. Irta: Bubla Ferenc, nyug. kúriai tanácselnök. \ I. Utólagos teljesítési határidő. A keresk. törv. 354. §-ának és a régi német keresk. törv. (Alig. deutsches Handelsgesetzbuch) congruens 356. cikkének értelmezése és gyakorlati alkalmazása belföldön és j külföldön egyaránt ugy a jogirodalomban, valamint a birói gyakorlatban számos vitára I szolgáltatott alkalmat. Bár a kir. Kuria IV. polgári (hiteljogi) j tanácsa az alsó- és felsőbirósági gyakorlatnak j folytonos ingadozása után* ebben a kérdés- j ben az utóbbi évek folyamán határozott egy- : öntetü megállapodásra jutott és most már 1 állandó birói gyakorlatnak minősíthető állást foglalt: értesülésünk szerint a kérdés még i most sem jutott nyugvó pontra, még mindig j kisért, vannak akik a IV. tanács állásfogla- • lását nem tartják a törvény helyes értelmezéséből folyónak s azt megdönteni s a már j állandóvá vált gyakorlatot ismét ingadozóvá j tenni kívánják. Aktuálisnak mondható ez a kérdés tehát még most is, nézzünk vele szembe, mert a kereskedelmi élet biztonsága ! nem teszi kívánatossá, hogy a jónak bizonyult i gyakorlat, melyhez az élet már alkalmazkodott s melynek megváltoztatását, amint ezt az j alábbiakban kifejteni igyekszünk, semmiféle j gyakorlati érdek nem követeli és amely néze- j * A vonatkozó határozatok nagy gonddal vannak összegyűjtve dr. Kovács Marcelnek az „Ügyvédek Lapja" 1922. évi j 4. srámában közölt cikkében. tünk szerint a törvény helyes értelmezésének is megfelel, ismét ingadozóvá tétessék. A nem záros határidőre szóló (nem fix) ügyletre vonatkozik a k. t. 354. §-a, amely ekként szól: «A szerződő felek közül az, aki a teljesítés helyett kárkóritést követelni, vagy a szerződéstől elállni kiván, erről a másik felet azonnal értesíteni s ennek, ha ezt az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. A vita akörül forgott: L. hogy a késedelmes félnek kérelem nélkül is tartozik-e a nem késedelmes fél utólagos teljesítési határidőt adni, vagyis tartozik-e neki a kártérítés követeléséről vagy a szerződéstől való elállásról szóló értesítéssel egyidejűleg az utólagos teljesítésre határidőt kitűzni és 2. hogy amennyiben a késedelmes fél utólagos teljesítési időt kiván igénybe venni, legkésőbb mikor köteles erre vonatkozó kívánságát a nem késedelmes féllel közölni, vagyis melyik az a végső időpont, amikor a nem késedelmes fél már nem tartozik a másik félnek utólagos teljesítési időt engedni? 1. Ami az első kérdést illeti, erre nézve a kir. Kuria IV. polgári tanácsa az utóbbi években követett gyakorlata szerint állandóan azt az álláspontot foglalja el s ennek még legújabban az 1923. évi november 23-án P. IV. 53/1923. sz. a. kelt Ítéletében is kifejezést adott: hogy a késedelmes félnek az utólagos teljesítési határidőt kérni kell s ha ezt elmulasztotta, a kártérítési követelésről vagy az elállásról nyert értesítés után nem hivatkozhatik a perben arra. hogy a másik fél tar-