Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 6-7. szám - Fizetési nap a váltótörvényben

88 KERESKEDELMI JOG 6. sz. toló és pénzváltó banknál a prágai kereskedelmi és iparbank számlájára a felperes cég (Smichow) javára helyezze el. A felperes ezzel cseh koronákról szóló számlakövetelésének cseh koronákkal való kiegyenlítését kívánta, az alperes pedig, aki az e részben szintén nem vitás tényállás szerint a vele közölt számlát semmi tekintetben, a cseh koronákban követelt fizetést illetően sem kifogásolta, hozzájárul tnak tekintendő ahhoz, hogy felperes kifejezett kívánságához képest a fizetést is cseh koronával fogja teljesíteni. A felek között ekkép valóságos cseh koronával való fizetés iránt megállapodás létesült. E megállapodás erejénél fogva tehát a K. T. 326. §-a értelmében alperes az esetben is valóságos cseh koronával köteles tartozását kiegyenlíteni, — ha való volna is, — amit alperes vitatott, hogy Budapesten volt általa a fizetés teljesítendő, a fizetés helyének a kérdése ezért most közönyösnek jelentkezik. Ezeknél fogva a felebbezési bíróságnak az alperest a kereseti 3939.40 valóságos cseh korona helyett 1,201.517 magyar koronában elmarasztaló ítélete a K. T. 326. §-ában foglalt anyagjogi szabályt sérti, a felperes felülvizsgálati kérelmének tehát helyt kellett adni, mig alperest a fentiek szerint alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Gazdasági lehetetlenülés. 92. Az a körülmény, hogy az eladó a gazdasági lehetetlenülés bekövetkezte folytán a birói gyakorlat értelmében teljesítésre nem kötelezhető, nem lehet akadálya annak, hogy a vevővel szemben megállapittassék a felelőssége annak a kárnak megtérítése iránt, amelyet annak szerződésellenes magatartásával vagy vétkes mulasztásával okozott. (Kúria P. VII. 4175/1923. sz. 1924. május 16-án.) Indokok: A peres felek között létrejött kelengye szállítása iránt szerződés kelte utáni időben bekövetkezett nagymérvű áruhiány, árdrágulás és a pénz vásárló erejének rohamos csökkenése azt a kötelezettséget rótták az alperesre, hogy amikor nyilvánvalóvá vált előtte az, hogy a változott gazdasági viszonyok folytán a szerződést nem teljesítheti, a rendes kereskedő gondosságával erről a felperest értesítse, nehogy az a részletfizetések további céltalan teljesítése a befizetett összegek részbeni elértéktelenüléséből folyóan károsodjék. Az alperes azt vitatta, hogy a felperest már az 1919. év őszén értesítette arról, hogy az árubeszerzés nehézségei s az árak aránytalan emelkedése miatt a szerződést teljesíteni nem képes, ezzel szemben a felperes azt kívánta bizonyítani, hogy az alperes még az 1920. évben is ígérte a szerződés teljesítését, a fellebbezési bíróság azonban a tényállást ezekben a döntő jelentőségű kérdésekben nem tisztázta s igy az ügy a megfelelő tényállás hiányában végeldöntésre nem alkalmas. Nem mellőzhető a fentebb kiemelt jogi álláspontból a kellő időben való értesítés, illetve a teljesítési igéret kérdésének felderítése azért, mert ha ez az értesítés megtörtént és alperes a kelengye szállítását 1920. évben nem ígérte, akkor a felperesnek módjában állott az, hogy a további részletfizetések abbanhagyásával magát a fent megjelölt módon beállott károsodástól megóvja. Ha azonban az nyerne bizonyítást, hogy az alperes a kelengye szállítását még 1920. évben is igérte, vagy ha ezt nem igérte is, de a felperest csak 1921. évi szeptember hóban rövid idővel a teljesítési határidő lejárta után értesítette a részéről való teljesítés lehetetlenné váltáról, annak dacára, hogy ez a lehetetlenülés már jóval korábban, még 1919. év őszén beállott, igy ö szolgáltatott okot arra, hogy a felperest az általa továbbra is teljesített befizetések összegének időközi értékcsökkenéséből folyóan károsodott. Ebben az esetben tehát az alperes az ekként az ő mulasztására visszavezethető károsodás tekintetében a felperest kártalanítani tartozik. Ennélfogva a per elbirálhatásához szükséges a tényállást megállapítani abban az irányban, hogy az alperes a felperest a szerződés nemteljesithetéséröl már az 1919. évben, illetőleg az ügylettől való elállásának közlését megelőzően és mikor értesitette-e? esetleg a teljesítés állítólagos lehetetlenülése után is a szerződés teljesítését igérte-e? A Magvar Cukoripar osztaléka. A Magyar Cukoripar rt folyó hó 22-én tartott közgyűlése 50.000 korona osztalék fizetését h ítarozta el. mely folyó hó 23-tól kez :ve a Magyar Altalános Hitelbanknál kerül kifizetésre. A Beocslni osztaléka A Beocsir i cementgyári unió rt. folyó hó 26-án taitotta évi rendes közgyűlését, mely a tavaszi 300 koionával S'cmbeu 6000 korona osztalék fizetését határozta cl, mely folyó hó 27-től kezdve a Magyar Általános Hitelbanknál kerül kifizetésre. Az TJrikánv-Zsilvöigvl osztaléka. Az Urikány-Zsilvölgyi magyar kőszénbánya rt. folyó hó 27-én tartott évi rendes közgyirléíe az 5000 korona névértékű részvények 1923. évi osztaléka fejében 25,000 korona fizetését határozta el.,A 33-as számú szelvény folyó hó 30-tól kezdve a Magyar Általános Hitelbanknál kerül kifizetésre A Ném eti Hitelintézet R.-T. közli, hogv rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptőkének 3 milliárdról 6 milliárd koronáia emelését, amely transakció az intézet alap-és tartaléktőkéit 18 milliárdra növeli. Az uj részvények 2 : 1 arányban f. évi június hó 18—26-ig vehetők át a részvényesek által az intézel központjánál és 31 fiókintézeténél 6000 korona kibocsátási áron. Az igazgatóságba újonnan megválasztattak: Howard B a c k (London), Ivan Lesinszky (London;, Nagy Dezső, K o s s a 1 k a János és Láng József. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomd* R.-T. Budapest, V., Vilmos csaszar-út 34.