Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 8-9. szám

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ : FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BÜBLA FERENCZ b. 1.1., ny. igazsagügyminiszter ny. knriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Negyedévre: 25,000 korona. Egy füzet ára 10,000 kor. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM 8-9. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1924. SZEPTEMBER 1. TARTALOMJEGYZÉK Dr. Rapoch Géza, ügyvéd. Az alaptőkefelemelés megtámadása. Dr. Fenyves Béla. Részvényjogi kérdések a Reichsgericht gyakorlatában. SZEMLE : Az igazgatósági tagok részvétele a részvénytársaság közgyűlésén. — Köteles-e a bank a letétben őrzött papírok elővételi jogának megnyíltáról a letevőt értesíteni ? IRODALOai: Hazai irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 93. Valorizáció. — 94., 95. Valuta. — 96. Váltó (valuta). 97. Devizavétel. — 98. Vétel. — 99. Successiv szállítás. — 100. A teljesítés lehetetlenülése. — 101. Árkülönbözet. Az alaptökei'elemelés megtámadása. Irta: Dr. Rapoch Géza, ügyvéd. A részvénytársaságok életében igen gyakran fordul elő, hogy a társaság uj tőke szerzése céljából vagy egyéb okokból az alaptöke felemelését határozza el. Ily esetekben gyakran fordul elő az is, hogy az uj részvények nem engedtetnek át teljes egészükben a régi részvényeseknek, hanem annak egy részét egy nagyrészvényesi csoport, vagy valamely harmadik személy kapja különböző feltételek mellett. Igen gyakran előfordul ennek kapcsán az is, hogy a régi részvényesektől ilykép elvont részvények a szóbanforgó csoportnak alacsonyabb árfolyamon engedtetnek át, mint amennyit a részvények forgalmi értéke kitett, amely körülmény okot szolgáltatott azon vitás kérdés felvetésére, hogy az uj részvények átengedésének ilyen módja egyáltalában sérti-e a régi részvényesek érdekeit és ha igen, ez utóbbiak mily védőeszközzel élhetnek. Jelen sorok keretében mi a régi részvényeseknek az uj részvényekre való jogait kizárólag de lege lata kívánjuk tárgyalni és igy szándékosan nem térünk ki mindazokra a fejtegetésekre és érvekre, amelyek amellett hozatnak fel, hogy de lege ferenda ilyetén elővételi jog a régi részvényesek számára törvényhozásilag biztosittassék. Csak röviden utalunk arra, hogy ezen kérdésnek eldöntése nem jogászi, hanem gazdasági szempontból történhetik csak és .mindenesetre széles teret nyújt pro és .contra a különböző felfogásoknak.. így például az osztrák részvényjogi ankét alkalmával a wienK tőzsdetanács és az alsóausztriai iparegyesület a törvényes elővételi jog mellett, viszont a wieni kereskedelmi és iparkamara ez ellen foglalt állást és ezen egyetlen példából is látható, hogy a gazdasági körök véleménye e kérdésben távolról sem egyöntetű. Visszatérve már most az élő jog alapjára, megállapíthatjuk — amint ezt dr. Kuncz Ödöyi a Jogállam f. é. április—májusi füzetében is teszi —, hogy ha az alapszabály erről a kérdésről hallgat, a tőkeemelést elhatározó közgyűlés szabadon dönt afelett, hogy ad-e az uj részvényekre elővételi jogot vagy sem és ha igen, kiknek és milyen feltételek mellett adja azt. Ezen felfogás mindezideig osztatlan követésre talált a biróságok gyakorlatában is és soha nem hangzott el mérvadó helyről olyan nézet, mintha a részvényeseket az uj részvények tekintetében úgynevezett külön jog illetné meg, amely felett tehát a közgyűlés nem rendelkezhetik. A legutóbbi időkig tehát teljesen tiszta volt a jogi helyzet, dacára mindazon próbálkozásoknak, amelyeknek az utóbbi években tanúi voltunk, mígnem a kir. kúria f. é. május 13-án IV. 3470/1923. számú határozatában az eddigi gyakorlattal ellentétes elvi álláspontra helyezkedett, A kúria nem vonja ugyan kétségbe, hogy a közgyűlés az uj erniszsziók tekintetében szabadon határozhat, de mégis korlátozta ezt avval, hogy elvileg, kimondotta, hogy amennyiben az uj részvények egy része az úgynevezett belső értéken alul adatik át bizonyos személyeknek és ezáltal a régi részvényesek yagyonilletőségénck értéke aránylagosan csökken, ugy a régi részvényesek a