Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 6. szám - Az opció mibenléte [2. r.]

82 KERESKEDELMI JOG 6. sz. a keretébe utalja. Abból a felfogásból kiindulva, hogy mert a részvények csak két egyén birtoká­ban vannak, azt állapította meg, hogy a két részvényest a vállalathoz és egymáshoz a rész­vényjogi szempontokon kivül, a forma mögött, a társtulajdonosi minőség kapcsolja össze, amely jogviszony következményeinek a rész­vénytársaságon belül is lényeg gyanánt érvé­nyesülniük kell. Felfogása szerint ugyanis a kereskedelmi társaságok általános jogi termé­szetével ellenkeznék két tag üzleti társulásának olyan szervezete, amely az egyik tag vagyoni érdekeit a másiknak, aki a részvények többsége felett rendelkezik, alárendelné. Nem akarom most kutatni, hogy a kereskedelmi törvény megalkotásakor a törvényhozó gondolt-e arra vagy sem, hogy a részvénytársaság formája csupán két tagból álló feltételezett közkereseti társaságot leplezzen, azt azonban a kereske­delmi törvényre vonatkozó összes előkészitő iratokból kétségen kivül meg lehet állapitani, hogy arra egyáltalában nem gondolt, hogy mert csak két részvényes van, akik eredetileg közkereseti társaság formájában társultak, de utóbb részvénytársaság alakjában folytatják üzletüket, a részvénytársaság teljesen szabály­szerű formáját össze kell egyeztetni a lényeg­gel, ami abból állana, hogy egymás jogos érde­keit tiszteletben tartván, a társaság ügyeiben egyetértöleg határozzanak. Ez ugyanis azt je­lentené, hogy a husz év óta a részvény jog sza­bályait tiszteletben tartó és azok alapján mű­ködő részvénytársaságban, most husz év után ne a részvényjog szabályai szerint, vagyis ne a részvénytársaság törvényes szerve, a közgyű­lés utján és ne a részvénytársaságban érvényre jutó és a törvény 174. §-a alapján megtámad­ható többségi határozattal, hanem csak egvet­értő határozattal lehessen a részvénytársaság ügyeit intézni. Hát ez egy jogi lehetetlenség. Ez végeredményében vagy oda vezetne, hogy mert a részvényesek a társaság ügyeinek vite­lére nézve nem tudnak egyetértésre jutni, azo­kat az ügyeket egyáltalában nem lehetne elin­tézni, avagy pedig a kisebbség uralmát biztosí­taná, amely az egyetértést meggátló magatar­tásával a többségre a maga jogosulatlan aka­ratát oktroyálná. A részvénytársaság ügyeit azonban a részvény jog szabályai szerint kell es lehet csak intézni. Itt nem lehet és nem szabad a részvénytársaságnak, bármilyen feltételezett sajátos jogi természetéből kifolyólag a többségi elven rést ütve egy olyan tételt felállítani, hogy a részvények többségének birtoka egyik részvé­nyesnek sem ad jogot arra, hogy a vállalat ügyében a maga intézkedéseit, a mások ellen­kezése dacára, saját szavazatával közgyűlési határozattá emelje és egyéni érdekeit, egyéni akarat nyilvánításával a másik részvényes ellenmondásával szemben, egyoldalulag ér­vényre juttassa; mert hiszen vagy maga a tör­vény, vagy az alapszabályok megadják az ér­deksérelmet panaszló tagnak a jogot arra, hogy a sérelmes határozatot a törvényes előfeltéte­lek fenforgása esetében, sikerrel kereset utján megtámadhassa. Itt nem lehet és nem szabad egy olyan jogi felfogást meghonosítani, amely ellenkezik a részvényjog tételes szabályaival, nem csak, de ellenkezik a gyakorlati élet köve­telményeivel és, mert olyan jogállapot, amely­ben a sérelmes közgyűlési határozat pusztán azon az alapon sikerrel megtámadható, hogy a csupán két részvényesből álló társaságban a társaság ügyeit csakis egyetértöleg, tehát társ­tulajdonosi minőségben lehet csak elintézni, végeredményében odavezetne, hogy a részvény­társaságban más akarat, mint a közgyűlés aka­rata érvényesülne. A társtulajdonosi minőséget a részvénytársaságban nem lehet megkonstru­álni, mert a részvénytársaságot nem lehet sem­miféle subsummált minősítéssel részvényjogi alakzatától fennállása alatt megfosztani. Amed­dig a részvénytársaság jogilag fennáll, addig a részvénytársaság ügyeit csak a kereskedelmi törvény tizedik címében foglalt jogszabályok szerint lehet és szabad intézni. Aki azt vitatja hogy a részvénytársaság lényegileg nem az, ha­nem valamely másnemű jogi egyesülés, annak módját és útját kell ejteni a részvénytársasági alakzat megszüntetésének, ennek a megszünte­tése előtt azonban respektálnia kell és alkal­maznia kell azokat a jogszabályokat, amelyek a részvényjog keretében fennállanak. Az adott eset kedvéért nem szabad a téte­les jogon rést ütni. Esetleges magánjogi sérel­mek nem találhatnak a rósz vény jog sérelmével orvoslást, már csak azért sem, mert a részvény­jog tételes szabályai nem csupán a részvénye­seknek egymásközti, hanem azoknak harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyait is szabályozzák. Az a részvényes tehát, aki azt vitája, hogy a törvényes többséggel meghozott közgyűlési határozatok őt azért nem kötelez­hetik, mert a többséget képviselő részvényessel oly jogviszonyban van a részvénytársaságon kivül, amelynek következtében ezek a határo­zatok az ő jogos érdekeit sértik, ez a részvényes, ha a megtámadási keresetének más törvény­szabta alapja nincs, nem a közgyűlési határo­zatok megsemmisítése iránti megtámadási per­ben, hanem a vele más közvetlen jogviszonyban álló fél ellen indítandó actio doli utján érvé­nyesítheti a maga jogait és a bíróság csakis e jósának az érvényesítésére adhat jogsegélyt. Az opció mibenléte. Irta : Menyhárth Gáspár, egyet, tanár. (Befejezés.) III. Az opció alanyi jog, amelynél fogva az opciót adó (optans) tartozik a jogosított (optatus) tetszésétói függően szerződést kötni: vételt, bérletet, erdőkihasználást, kiadási szer-

Next

/
Thumbnails
Contents