Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 6. szám - Társtulajdonosok a részvénytársaságban (?)

KERESKEDELMIJOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-atca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságügyminiszter ouriai tanácselnök SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanilr ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Negyedévre: 800 korona. Egy füzet ára 400 korona. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur cimére (VIII., Üllői-nt 36. Telefon: József 119—13) küldendők. HUSZADIK ÉVFOLYAM 6. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1923. JÚNIUS 1. TARTALOMJEGYZÉK: Grecsák Károly. Társtulajdonosok a részvénytársaságban (?) Menyhárth Gáspár, egyet. tanár. Az opció mibenléte. Dr. Szenté Lajos ügyvéd. Kereskedelmi joggyakorlatunk uj hajtásai. SZEMLE: A jelzálogos hitelező védelme. — A kivételes hatalom Németországban. — Az olasz állami életbiztositási monopolium. — A felelősségbiztosítás. — A középiskolai jogi oktatás. IRODALOM: Hazai irodalom, HAZAI JOGGYAKORLAT: 77. Nemzetközi magánjog. — 78., 79. Békeszerződés. — 80. Általános. — -81., 82., 83. Lánckereskedés. — 84. Ügyletek értelmezése. — 85. Engedményezés. — 86., 87. Pénzszolgáltatás. — 88., 89. Vétel. — 90. Borvételi ügylel. — 91. Jus variandi. — 92. Gazdasági lehetetlenülés. — 93. Zsákkölcsön. — 94. Csőd. Társtulajdonosok a részvénytársaságban (?) Irta: Grecsák Károly. A részvénytársaság tőkeegyesület, amelyben a tagok a részvényesek, akiknek jogai és kötelezettségei kizárólag a kereskedelmi törvény tizedik cimében foglalt jogszabályok értelmében birálandók el. A részvényesek jogait illetőleg a kereskedelmi törvény a többiek között 176. §-ában akként rendelkezik, hogy mindazokat a jogokat, amelyek a részvényeseket a társaság ügyei tekintetében megilletik, a részvényesek összessége a közgyűlésen gvakorolja. A részvényesek jogai tehát a törvényben, avagy az alapszabályokban meghatározott eseteken kivül rendszerint egyénileg nem gyakorolhatók. Nem tekinthető azonban kizártnak, hogy a részvényesek a közgyűlésen kivül is külön-külön kifejezett közös megegyezéssel valamit el ne határozhassanak, ha például oly megállapodási-ól van szó, amely felett a közgyűlés vagy a törvény vagy az alapszabályok rendelkezésénél fogva nem határozhat. A részvényesek tehát egymással is közvetlen jogviszonyokba csak kivételesen lépnek és egymással rendszerint csak is közvetve, vagyis a részvénytársaság által érintkeznek. Közvetlen érintkezés különösen akkor foroghat fenn a részvényesek között, ha oly megállapodásra kell jutni, amely a közgyűlés hatáskörén kivül esik, amely esetben azonban az egyes részvényes nem mint a társaság akaratnyilvánításának egyik tényezője, hanem mint önálló fél szerepel. Azokat a. tárgyakat, amelyek tekintetében a részvényes az őt illető jogait csupán és kizárólag a közgyűlés utján gyakorolhatj kereskedelmi törvény 179. §-a határozza meg. És ezek tekintetében a kereskedelmi törvény az egyes részvényeseknek azonfelül csupán azt a jogot biztositja, hogy a vonatkozó közgyűlési határozatot, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik, a bíróság előtt keresettel támadhassa meg. A kereskedelmi törvénynek a részvényjogra vonatkozó szabályai szerint tehát másnemű jogi alakzat, mint aminőt a részvénytársaságokra nézve ezek a szabályok fölállítanak, el nem képzelhető. Egy oly jogi alakzat, amely a részvénytársaság máskülönben a törvénynek megfelelő szerkezetében, valami másnemü akármilyen jogi egyesülést feltételez, egyenesen jogi lehetetlenség. A részvényeseknek a társaságon kivül feltételezett, avagy netalán fennálló oly jogviszonyai, amelyek nem egyeztethetők össze a részvényjogra vonatkozó szabályokkal, a részvénytársaság jogéletében egyáltalában nem érvényesíthetők. A részvénytársaságban a részvényesek csakis és kizárólag részvényesi minőségben gyakorolhatják az őket illető jogokat és csakis és kizárólag e minőségben vonhatók felelősségre az őket terhelő kötelezettségek tekintetében. Egy adott esetben egyik bíróságunk egy már husz év óta fennálló részvénytársaság jogéletében egy oly társtulajdonosi jogviszonyt konstruált, amely a részvényesek közötti jogviszonyokat nem a részvényjog, hanem a magánjog általános szabályainak