Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 4. szám - Gróf Klebelsberg kultuszminiszter felismerve ...

sz. KERESKEDELMI JOG 63 ugyanis a most emiitett jogszabályt azokra az ese­tekre alkalmazza, amelyekben a vételár előre ki­fizetve nem volt. hanem csak az áru szolgáltatása idején fizetendő, az áru ára pedig időközben a szerződéses vételárral] szemben oly rendkívül aránytalan módon és mérvben emelkedett, ami­lyen emelkedés az ügylet megkötésekor-a legna­gyobb fokú gondosság kifejtése mellett sem volt előre látható. Ez az eset azonban ezúttal fenn nem forog, mert az előadottak szerint a felperes a vételárt annak idején előre kifizette. Ilyen eset­ben pedig az emiitett jogszabály csak azzal a meg­szorítással nyerhet alkalmazást, hogy az az el­adó, aki az eladott árunak kikötött vételárát előre megkapta, de aztán nem szállított, az illető áru árában időközbeni beállott rendkívül aránytalan emelkedés okából a teljesítésnek utólagos gazda­sági lehetetlenülésére sikerrel csak abban az eset­ben hivatkozhatik, ha nemcsak azt bizonyítja, hogy az áru ára időközben rendkívül aránytala­nul emelkedett, hanem egyúttal azt is igazolja, hogy az áru árának ez az emelkedése aránytala­nul nagyobb, mint amilyen mérvben a vételár meg­fizetése óta a korona vásárló ereje csökkent, ille­tőleg amilyen mérvben a magyar koronákban fize­tett vételárnak az aranykorona akkori árához vi­szonyított értéke ugyanazon vételári összegnek je­lenlegi értékű koronákban kifejezett értéke na­gyobbodott. Indokolja az emiitett jogszabálynak a jelenlegi és ahhoz hasonló esetekre csak a most jelzett megszoritással való alkalmazását az a kö­rülmény, hogy az ellenkező felfogás oda vezetne, hogy a vevő a teljesítés iránti keresetével a szol­gáltatás és az ellenszolgáltatás közötti rendkívüli aránytalanság cimén oly esetben is elutasittatnék, amikor ugyanaz annak idején fizetett vételárnak a jelenlegi értékű koronákban kifejezett összegével az árunak a korona jelenlegi értékében kifejezett összegű vételárát egészben kifizette, vagy esetleg ennél még nagyobb összeget is fizetett, amikor tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között az eladó hátrányára aránytalanság tényleg egy­általán nem forog fenn. Ez pedig a szerződésnek a felek között törvényt alkotó erejét ós a kereske­delmi forgalom alapjait ingatná meg. Azonkívül az sem hagyható figyelmen kivül, hogy ellenkező felfogás mellett ilyen esetben a szerződésnek gaz­dasági lehetetlenülés okából megszűntnek kimon­dása azzal a következménnyel is járhatna, hogy az eladó az előbbi állapot helyreállitásaképen a kapott vételárt csak a jelenlegi értékű koronákban adná a vevőnek vissza, holott ő a vételárban an­nak idején ennél sokkal nagyobb értéket kapott, ugy hogy az eladó a saját szerződésszegéséből ki­folyólag a vevő kárára még gazdagodnék is, ami nemcsak a jogot sértené, de a méltányosság köve­telményeibe is ütköznék. Ezekből folyóan az anyagi jognak az adott esetre való megfelelő alkalmazhatása céljából szükséges á tényállásnak abban az irányban való megállapítása, hogy a vételár fizetésekor 1919. február 17-én az aranykoronának ára hány ma­gyar koronát tett ki, és hogy az aranykoronának ára jelenleg hány magyar koronát tesz ki? Hogy aztán ennek alapján kiszámítható legyen, hogy a kifizetett vételárnak a jelenlegi értékű magyar koronákban kifejezett összege mennyit tesz ki ós ehhez képest megítélhető legyen az, hogy a kere­seti evőkészletnek ára a kereseti ügylet megkötése óta mostanáig oly mérvben emelkedett-e, amely emelkedés a kifizetett szerződési vételárnak a je­lenlegi értékű koronákban kifejezett összegével szemben is rendkívül aránytalan-e vagy nem? Árkülönbözet gazdaság lehetetlenü­lés esetén. 62. Vételügylet nem teljesítéséből kifolyólag a vevő által árkülönbözet cimén igényelt kártérítés esetében a kár összege a szerződési ár és az abban az időben fennállott piaci ár közötti különbözei figyelembe vételével állapítandó meg, amely idő­ben az eladónak kártérítési kötelezettsége beállott. (Kúria P. VII. 5468/1922. sz. a. 1923 jan. 10-én.) Indokok: Az eladónak kártérítési kötelezett­sége pedig a jelenlegihez hasonló abban az eset­ben, amikor a vevő által a késedelmes eladó ellen teljesítés iránt indított kereset folytán a szerződés­szegő eladó teljesítésére csupán azért nem kötelez­hető, mert a gazdasági viszonyoknak a per fo­lyama alatt kitört világháború és az azt követő események következtében történt gyökeres meg­változása s nevezetesen a kereseti ügylet tárgyát tevő áru árának az ügylet megkötése alkalmával előre nem láthatott, rendkívül aránytalan emel­kedése folytán a teljesítés reá nézve gazdaságilag lehetetlenné vált, abban az időben áll be, amely­ben a teljesítésnek gazdasági lehetetlenülése be­következett, mert ezen időpontig az eladó teljesí­tésre volt kötelezve és a teljesítés iránti kötelezett­sége csak ebben az időpontban változott át kárté­rítési kötelemmé. Tekintettel arra, hogy a fenforgó esetben 1910. évben tehát a háború előtt kötött vételügyletről van szó és hogy a meghallgatott szakértő véle­ménye szerint az ügylet tárgyát tevő bányafának ára, különösen a háború kitörését követő időben rendkívül aránytalan módon fokozatosan emelke­dett, ugy hogy annak köbméterenkinti ára a szer­ződési 18 K 60 fill.-rel szemben 1915. év végén 32 K-t, 1920. április havában 850 K-t, 1922. évi január havában pedig már 1700 K-t tett ki, ami­lyen áremelkedést az eladó az ügyletkötés alkal­mával a legnagyobb fokú gondosság kifejtése mel­lett sem láthatott előre és viszont teljesítés esetére a vevő ennek az áremelkedésnek megfelelő nye­reségre nem számithatott; s tekintettel arra is,

Next

/
Thumbnails
Contents