Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 4. szám - Gróf Klebelsberg kultuszminiszter felismerve ...

sz. KERESKEDELMI JOG 63 ugyanis a most emiitett jogszabályt azokra az esetekre alkalmazza, amelyekben a vételár előre kifizetve nem volt. hanem csak az áru szolgáltatása idején fizetendő, az áru ára pedig időközben a szerződéses vételárral] szemben oly rendkívül aránytalan módon és mérvben emelkedett, amilyen emelkedés az ügylet megkötésekor-a legnagyobb fokú gondosság kifejtése mellett sem volt előre látható. Ez az eset azonban ezúttal fenn nem forog, mert az előadottak szerint a felperes a vételárt annak idején előre kifizette. Ilyen esetben pedig az emiitett jogszabály csak azzal a megszorítással nyerhet alkalmazást, hogy az az eladó, aki az eladott árunak kikötött vételárát előre megkapta, de aztán nem szállított, az illető áru árában időközbeni beállott rendkívül aránytalan emelkedés okából a teljesítésnek utólagos gazdasági lehetetlenülésére sikerrel csak abban az esetben hivatkozhatik, ha nemcsak azt bizonyítja, hogy az áru ára időközben rendkívül aránytalanul emelkedett, hanem egyúttal azt is igazolja, hogy az áru árának ez az emelkedése aránytalanul nagyobb, mint amilyen mérvben a vételár megfizetése óta a korona vásárló ereje csökkent, illetőleg amilyen mérvben a magyar koronákban fizetett vételárnak az aranykorona akkori árához viszonyított értéke ugyanazon vételári összegnek jelenlegi értékű koronákban kifejezett értéke nagyobbodott. Indokolja az emiitett jogszabálynak a jelenlegi és ahhoz hasonló esetekre csak a most jelzett megszoritással való alkalmazását az a körülmény, hogy az ellenkező felfogás oda vezetne, hogy a vevő a teljesítés iránti keresetével a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti rendkívüli aránytalanság cimén oly esetben is elutasittatnék, amikor ugyanaz annak idején fizetett vételárnak a jelenlegi értékű koronákban kifejezett összegével az árunak a korona jelenlegi értékében kifejezett összegű vételárát egészben kifizette, vagy esetleg ennél még nagyobb összeget is fizetett, amikor tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között az eladó hátrányára aránytalanság tényleg egyáltalán nem forog fenn. Ez pedig a szerződésnek a felek között törvényt alkotó erejét ós a kereskedelmi forgalom alapjait ingatná meg. Azonkívül az sem hagyható figyelmen kivül, hogy ellenkező felfogás mellett ilyen esetben a szerződésnek gazdasági lehetetlenülés okából megszűntnek kimondása azzal a következménnyel is járhatna, hogy az eladó az előbbi állapot helyreállitásaképen a kapott vételárt csak a jelenlegi értékű koronákban adná a vevőnek vissza, holott ő a vételárban annak idején ennél sokkal nagyobb értéket kapott, ugy hogy az eladó a saját szerződésszegéséből kifolyólag a vevő kárára még gazdagodnék is, ami nemcsak a jogot sértené, de a méltányosság követelményeibe is ütköznék. Ezekből folyóan az anyagi jognak az adott esetre való megfelelő alkalmazhatása céljából szükséges á tényállásnak abban az irányban való megállapítása, hogy a vételár fizetésekor 1919. február 17-én az aranykoronának ára hány magyar koronát tett ki, és hogy az aranykoronának ára jelenleg hány magyar koronát tesz ki? Hogy aztán ennek alapján kiszámítható legyen, hogy a kifizetett vételárnak a jelenlegi értékű magyar koronákban kifejezett összege mennyit tesz ki ós ehhez képest megítélhető legyen az, hogy a kereseti evőkészletnek ára a kereseti ügylet megkötése óta mostanáig oly mérvben emelkedett-e, amely emelkedés a kifizetett szerződési vételárnak a jelenlegi értékű koronákban kifejezett összegével szemben is rendkívül aránytalan-e vagy nem? Árkülönbözet gazdaság lehetetlenülés esetén. 62. Vételügylet nem teljesítéséből kifolyólag a vevő által árkülönbözet cimén igényelt kártérítés esetében a kár összege a szerződési ár és az abban az időben fennállott piaci ár közötti különbözei figyelembe vételével állapítandó meg, amely időben az eladónak kártérítési kötelezettsége beállott. (Kúria P. VII. 5468/1922. sz. a. 1923 jan. 10-én.) Indokok: Az eladónak kártérítési kötelezettsége pedig a jelenlegihez hasonló abban az esetben, amikor a vevő által a késedelmes eladó ellen teljesítés iránt indított kereset folytán a szerződésszegő eladó teljesítésére csupán azért nem kötelezhető, mert a gazdasági viszonyoknak a per folyama alatt kitört világháború és az azt követő események következtében történt gyökeres megváltozása s nevezetesen a kereseti ügylet tárgyát tevő áru árának az ügylet megkötése alkalmával előre nem láthatott, rendkívül aránytalan emelkedése folytán a teljesítés reá nézve gazdaságilag lehetetlenné vált, abban az időben áll be, amelyben a teljesítésnek gazdasági lehetetlenülése bekövetkezett, mert ezen időpontig az eladó teljesítésre volt kötelezve és a teljesítés iránti kötelezettsége csak ebben az időpontban változott át kártérítési kötelemmé. Tekintettel arra, hogy a fenforgó esetben 1910. évben tehát a háború előtt kötött vételügyletről van szó és hogy a meghallgatott szakértő véleménye szerint az ügylet tárgyát tevő bányafának ára, különösen a háború kitörését követő időben rendkívül aránytalan módon fokozatosan emelkedett, ugy hogy annak köbméterenkinti ára a szerződési 18 K 60 fill.-rel szemben 1915. év végén 32 K-t, 1920. április havában 850 K-t, 1922. évi január havában pedig már 1700 K-t tett ki, amilyen áremelkedést az eladó az ügyletkötés alkalmával a legnagyobb fokú gondosság kifejtése mellett sem láthatott előre és viszont teljesítés esetére a vevő ennek az áremelkedésnek megfelelő nyereségre nem számithatott; s tekintettel arra is,