Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 4. szám - Gróf Klebelsberg kultuszminiszter felismerve ...

64 KERESKEDELMI JOG 4. sz. hogy a kereskedelmi forgalomban az eladónak rendes körülmények között is esetleg nagyobb mérvű veszteséggel számolnia kell ugyan, de józan életfelfogás mellett kizártnak tekintendő az, hogy az eladó az ügyletkötés alkalmával a szerződési vételárnak 100%-át meghaladó veszteségre is elkészülve lehessen és az ügylet megkötésével ily mérvű veszteség kockázatát is magára vállalja: ezeknél fogva a kir. Kúria a fenforgó esetben az adott körülmények között az eladó alperesek részéről való teljesítésnek gazdaságilag lehetetlenné válását abban az időben bekövetkezettnek tekintette, amikor a kereseti árunak piaci ára a szerződési vételárt 100%-kal meghaladta, amikor tehát annak piaci ára köbméterenkint 37 K 20 fill.-nél többet tett ki. Jogügyletek értelmezése. 63. A K. T. 320. §-ában előirt nyilatkozási kötelezettség nem terjeszthető ki annyira, hogy az eladási ajánlatot tevő fél az ajánlatát visszautasító s egyszersmind attól eltérő vételi ajánlatot ismételten tevő másik felet ismételten is legyen köteles értesíteni arról, hogy az ő eladási ajánlatától eltérő vételi ajánlatot visszautasítja, hanem az eladási ajánlatot tevő fél a K. T. 320. §-ában előirt nyilatkozási kötelezettségének eleget tesz az által is, hogy a másik felet erről egyizben értesiti. (Kúria P. VII. 3772/1922. sz. a. 1923. február 20.) Szállítmányozás. 64. Az alperes szállítmányozót a saját személyében illeti zálogjog a K. T. 388. §-a értelmében a 387. §. szerinti felszámitható követelések erejéig. (Kúria P. IV. 2257/1922. sz. a. 1923. jan. 19-én.) Yasuti fuvarozás. 65. Az áru elveszéséből származó valóságos kár érvényesítésénél nem a V. Ü. Sz. 88. §. 1. bekezdése, hanem az általános magánjog szabályai irányadók. (Kúria P. IV. 2068/1922. sz. a. 1923. jan. 10-én.) Indokok: A jogerős közbeszóló Ítélettel az alperes terhére megállapított teljes kártérítési kötelezettség a Ker. törv. 272. §-a szerint a valóságos kár és az elmaradt nyereség megtérítésére irányul. Elmaradt nyereség iránti igényt a felperes nem érvényesített; a vasútra feladott podgyász elveszéséből származó valóságos kár mérvének meghatározásánál pedig itt, ahol teljes kártérítést kell nyújtani, nem a V. Ü. Sz. 88. §. 1 bekezdése, hanem az általános magánjognak az a szabálya irányadó, hogy a károsult rendszerint annak az értéknek a megtérítését igényelheti, amellyel az elveszett tárgyak az elveszésről szerzett értesülés idejében birtak és amely összegért a károsult ugyanilyen fajú és minőségű tárgyakat beszerezhetett; és a későbbi értékemelkedés "megtérítéséhez a károsultnak csak abban az esetben lehet igénye, ha saját anyagi eszközeinek elégtelensége és egyúttal a kártérítésre kötelezett fél fizetési késedelme miatt az elveszett tárgyak helyébe másokat be nem szerezhetett. A megállapított és meg nem támadott tényállás szerint az elveszett tárgyak azonnali pótlása a felperesre nézve, az ő anyagi helyzeténél fogva minden nehézség nélkül lehetséges volt; és a kereset szerint a felperes a podgyász elveszéséről késedelem nélkül értesült; az akkori értéket meghaladó kártérítési igény érvényesítésére irányuló felülvizsgálati panasz tehát alaptalan. 66. A vasútnak a V. Ü. Sz. 86. §-ából folyó kártérítési felelősségét az a körülmény, hogy az áru kirakását a feladó, nem pedig a vasút munkásai végezték, még akkor sem szünteti meg, ha a kirakásnak erre a módjára nézve a feladóval szóbelileg meg is állapodott volna. (Kúria P. IV. 2227/Í922. sz. a. 1923. jan. 19-én.) 67. A V. Ü. Sz. szerint írásbeli alakhoz kötött előzetes megállapodás más módon nem pótolható. (Kúria P. IV. 2515/1922. sz. a. 1923. jan. 23-án.) Indokok: Az Ü. Sz. 86. §. 1. pontja szerint oly áruknál, melyek az üzletszabályzat vagy a díjszabás vagy a feladóval történt és a fuvarlevélbe felvett megállapodás szerint nyitott kocsikon szállíttatnak, a vasút nem felelős azon kárért, mely a fuvarozás ezen módjával járó veszélyből keletkezett. Nem vitás, hogy a per alapjául szolgáló 49 hordó gépásványkenőolajból állott küldemény a díjszabás határozmányai szerint fedett kocsiban lett volna szállítandó és hogy a fuvarlevélben nem foglaltatik oly megállapodás, mely szerint a küldemény nyitott kocsin volt szállítandó. Az a körülmény, hogy a feladó maga rakta be a hordókat a vasút által rendelkezésére bocsátott nyitott kocsiba és hogy e kocsik számát is ő irta be a fuvarlevélbe, nem elegendő a vasút mentségének megállapításához: mert azok a kivételek, amelyeket az Ü. Sz. a vasút törvényes kártérítési felelősségével szemben megállapít, éppen kivételes természetüknél fogva, szorosan magyarázandók; még pedig különösen akkor, amidőn a mentesség egyik előfeltételéül szolgáló megállapodást meghatározott írásbeli alakhoz kötik, amely — az alakszerű jogcselekményekre nézve fennálló általános szabályhoz képest — más módon nem pótolható. Váltó. 68. A váltóaláirásra adott meghatalmazás a magánjog szabályai szerint konkludens tényekből levont következtetés utján is bizonyítottnak vehető. (Kúria P. VII. 3267/1922. sz. a. 1923. febr. 7-én.) A Belvárosi Takarékpénztár r.-t. március 27-én megtartott évi rendes közgyűlésén 80 korona osztalék fizetését határozta el az előző évi 40 koronával szemben. A Nemzeti Takarékpénztár és Bank r.-t. igazgatósága az évi rendes közgyűlést április 10. napjára tűzte ki, mely alkalommal a 18.246,085"82 korona tiszta nyereségből 80 korona = 16% osztalék fizetősét fogja a közgyűlésnek javasolni. Ugyanezen alkalommal az alaptőkének 80 millióról 100 millió koronára való felemelését fogja az igazgatóság javasolni olyképen, hogy az elővételi jog a részvényeseknek fog felajánltatni. Hirdetések felvétetnek a lap kiadóhivatalában. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos császár-ut 34.