Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 4. szám - Gróf Klebelsberg kultuszminiszter felismerve ...

60 KERESKEDELMI JOG 4. sz. szemben felperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg oly tényeket, amelyeknek mérlegelése az ellenkező jogi következtetésére nyújthatna elfogadható alapot. Ezeknél fogva a felperest a teljesités és kártérítés iránt vagylagosan előterjesztett felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Anyagjogi szabályt sértett azonban a fellebbezési bíróság annyiban, amennyiben a felperest keresetével az általa alperesnek előre lefizetett, de áruleszállitással ki nem egyenlített része tekintetében is elutasította; mert az eladó azt a vételárösszeget, amelynek ellenében árut nem szállított s a forgalmi viszonyok időközi megváltozása folytán nem is szállíthat, az eredeti állapot visszaállítása végett a vevőnek visszaadni köteles. Az a vételárösszeg, amelyért felperes az alperestől árut nem kapott, amelyet tehát neki az alperes visszatéríteni tartozik, a fennebb kifejtettek szerint mai értékében 100,000 koronát tesz ki; minthogy azonban felperes leszállított keresetében alperesnek csak 50,000 K tőkében s kamatában való marasztalását kérte, a felülvizsgálati kérelemnek ebben a részében helyt kellett adni s a fellebbezési bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával az alperest ennek a tőkének s a perindítástól számított törvényes késedelmi kamatának megfizetésére kötelezni kellett. 52. Az az eladó, aki az előre lefizetett vételárat — a szállítás megtagadása után — a vevőnek vissza nem adja, el nem fogadás esetén pedig birói letétbe nem helyezi, a pénz vásárló erejének az indokolatlan késedelem ideje alatt beállott csökkenéséből származó kárt a vevőnek megtéríteni tartozik. (Kúria P. IV. 2484/1922. sz. a. 1923. márc. 6-án.) Alaposan panaszolja a felperes, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel hagyta figyelmen kivül az előre fizetett vételár késedelmes birói letétbe helyezését és az ebből keletkezett károsodást. Ugyanis: a m. kir. Kúria, P. IV. 2282/1920/23. sz. végzésében csak a teljesités és az ehelyett követelhető kártérítés kérdésében foglalt állást; nincs tehát akadálya annak, hogy a vételárvisszafizetési késedelemből és a magyar korona vásárló képességének csökkenéséből származó kár kérdése is elbiráltassék, amely kérdés nemcsak a felperesi fellebbezés indokolásának, hanem — a 25. sorszámú jegyzőkönyvből megállapíthatóan — a feloldás után megtartott fellebbezési tárgyalásnak is anyagául szolgált. Már pedig az az eladó, aki az előre fizetett vételárnak megfelelő mennyiségű áru szállítását végleg megtagadja és akinek a vételár visszatartásához joga nincs, azt késedelem nélkül visszafizetni, illetve ha a vevő azt elfogadni vonakodik, birói letétbe helyezni köteles; és ha ennek eleget nem tesz, akkor a pénz vásárló erejének az indokolatlan késedelem ideje alatt beállott csökkenéséből származó kárt a vevőnek megtéríteni tartozik. Minthogy pedig az alperes NB. i. és NB. 2. alatti saját csatolmányai szerint ő az 1918. év július havában felvett vételárt csak 1921. év március havában helyezte birói letétbe, amely késedelem mentségéül a peres felek közti jogviszony keretében nem szolgálhat az a körülmény, hogy ennek az összegnek egy része a felperesnek fel nem róható okból esetleg bizonyos időn át az alperes eladójának birtokában volt; és minthogy köztudomású, miszerint a viszszafizetési késedelem ideje alatt a szóban forgó 79,680 korona belföldi vásárló ereje legalább is egyötödére leszállott, az e cimen a fellebbezési tárgyaláson felszámított és a felülvizsgálati kérelemben 288,048 K erejéig fentartott kárösszeg pedig ezt az értékcsökkenést meg nem haladja: a felülvizsgálati kérelemnek ezen összeg, valamint az ennek érvényesítése napjától járó törvényes kamatai tekintetében helyt adni, egyebekben azonban azt elutasítani kellett. 53. A fizetésben vétkesen késedelmes fél még az esetben is megfizetni tartozik az osztrák korona időközi elértéktelenedéséből származó kárt, s illetve magyar koronákban köteles fizetni, ha fizetési helyül Wien volt is kikötve oly időben, midőn a pénznem még egységes volt. (Kúria P. IV. 2016/1922. sz. a. 1923. febr. 15-én.) Indokok: Alaptalannak találta a m. kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét is. Ugyanis arra, hogy a fizetési hely felperesre nézve Bécs volt, az alperes sikerrel nem hivatkozhatik, mert a lejáratkor Ausztriában és Magyarországon még egységes és egyenlő értékű pénznem volt forgalomban, amiből következik, hogy az alperes a vétkes fizetési késedelmével az osztrák korona időközi elértéktelenedéséből folyó károsodást a felperesre jogosan át nem háríthatja. Ennek folytán vonatkozó indokai alap'ián helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a hátralékos követelés magyar koronában fizetendő annál is inkább, mert ha az alperes osztrák koronában fizetne, felperes még az eredetileg kikötött vételárösszeget sem kapná meg: miért is a fellebbezési bíróságnak ennek megfelelő jogi döntése anyagjogi szabályt nem sért. Yaluta. 54. Idegen pénznemek meghatározott árfolyamon való fizetésének kikötése érvényes. A fizetés nap ián levő árfolyamon való átszámítás kikötése az effektív valuta követelését kizárja. (Kúria P. VII. 3683/1922. sz. a. 1923. febr. 14-én.) Indokok: A fellebbezési bíróság ítéleti tényállásában felhívott A) alatti kötlevél tartalma szerint az alperes vevő a 98.148 (17/100) cseh korona vételár megfizetésére olykén kötelezte magát, hogy ezt a vételárat 7 K 50 f. árfolyamon magyar koronában fizeti mee akkor is, ha a cseh korona ezen árfolyam alá esik, ellenben ha a cseh korona árfolyama 7 K 50 f-en felül emelkedik, akkor a napi tőzsdei árfolyamon köteles fizetni. A feleknek a határozott megállapodása folytán a lejárat napján jegyzett árfnlvam jelentőséével nem bir, mert a felek a fizetési napot kötötték ki az árfolyam átszámításánál döntő és iránytadó határnapul, kivéve n^f az esetet, ha a fizetés napjáig a cseh korona 7 K 50 f-nél alább száll.