Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 4. szám - A kamatozó csekkről

A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ : FŐSZERKESZTŐ : GRECSÁK KÁROLY BÜBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságügyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Negyedévre: C00 korona. Bgy füzet ára 200 korona. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur ciniére (VIII., Üllői-ut 38. Telefon: József 119—13) küldendők. HUSZADIK ÉVFOLYAM 4. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1923. ÁPRILIS 1. TARTALOMJEGYZÉK: Alföldy Ede, ny. ítélőtáblai tanácselnök, ügyvéd. A kamatozó csekkről. Knncz Ödön. Befeketités (dénigrement). (Befejezés.) Dr. Beck Salamon, ügyvéd. A pénzértékromlás problémájához. IRODALOM : Hazai irodalom, SZEMLE : A pénz elértéktelenedése. — Az aranyban teljesítendő fizetések. — A bank- és pénzváltóüzlet. (Kö.) — Gróf Klebelsberg kultuszminiszter. A Nemzetközi joqi egyesület. — A Berni TJnio. (n. e.) — Jugoszláviában uj német folyóirat indult. — Hajóéletbiztositás. — A külföldi bíróságoknak orosz polgárok ügyében hozott határozatairól. — A m. kir. Kúria üguvédi tanácsa. HAZAI JOGGYAKORLAT: 48. Választott bíróság. — 49. Kezesség. — 50. Bankbizományi üyylet. — 51., 52., 53. Valorizáció. — 54., 55. Valuta. — 56. Bank felelőssége. — 57., 58., 59. Vétel. — 60. Fedezeti vétel. — 61, Gazdasági lehetetlenülés. — 62. Árkülönbözet gazdaság lehetetlenülés esetén. — 63. Jogügyletek értelmezése. — 64. Szállítmányozás. — 65., 66., 67. Vasúti fuvarozás. — 68. Váltó. A kamatozó csekkről. Irta: Alföldy Ede, ny. ítélőtáblai tanácselnök, ügyvéd. A gazdasági élet, gyökeres és rohamos átalakulása folytán, már nem fér el azokban a keretekben, amelyeket számára a Jogi intézmények megszabtak. A feszültség enyhítése végett addig is, amig a jogalkotás a jogi intézményeket az élet uj követelményeihez hozzáidomitja, egyelőre annak az elvnek kell természetszerűen érvényesülnie, hogy a jogszabályok értelmezésénél minden igyekezettel azon kell lenni, hogy a gazdasági élet uj követelményei az érvényben levő jogszabályok keretében érvényesülhessenek és csak lehetetlenség esetében szabad azoktól a követelményektől az érvényben levő jogszabályok támogatását megtagadni. Legújabban a kamatozó csekk érdekes gondolata merült fel a pénzválságból való kibontakozás megkönnyítése érdekében. A kamatozó csekk elsősorban a bankjegyszaporodás veszedelmét csökkentené. Ezenkívül a pénztezaurálásnak járványos betegsége ellen is gyógyszerül szolgálna, mert annak következtében, hogy minden pillanatban pénzzé tehető, a kamatozó csekk a pénzt tökéletesen pótolná, sőt a kamatozással ar készpénznél kedveltebbé válnék. Végül azzal, hogy a forgótőkének és a mindennapi használatra szánt pénzösszegeknek gyümölcsöztetését is lehetővé teszi, eddig ismeretlen értéktermelést honositana meg. Minthogy ezek a célok megérdemlik a felkarolást és minthogy a cél legteljesebb és legtökéletesebb megvalósítása csak a csekk alakjában történhetik, ennélfogva nem közönséges nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a kamatozó csekk a csekktörvény szempontjából kifogásolható ne legyen. A kamatozó csekk jogi érvényességének elbírálása céljából mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a kamatozó csekk nem áll-e ellentmondásban a csekk általános fogalommeghatározásával . A csekktörvények legtöbbje és igy a magyar törvény is nem bocsátkozik a csekk forgalmának a meghatározásába, hanem a csekk kellékeinek a felsorolására szorítkozik. A francia törvény például a csekket okiratba foglalt olyan fizetési meghagyásnak minősiti, amellyel a kibocsátó a maga, vagy harmadik személy javára akként intézkedik, hogy az utalványozottnál szabad rendelkezésére álló letét a csekk ellenében egészben vagy részben kiadassék. Az olasz törvény szerint a csekk utalvány olyan pénzösszegről, amely valamely pénzintézetnél vagy kereskedőnél a kiállító rendelkezésére áll és amellyel a maga vagy harmadik személy javára csekk utján rendelkezhetik. Az angol és amerikai jog a csekket látra szóló váltónak tekinti. A csekkjog elméletének egyik szaktekintélye, dr. Félix Meyer (Das Weltscheckrecht) akként határozza meg a csekk fogalmát, hogy