Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 3. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [2. r.]

48 KERESKEDELMI JOG 3. sz. Tőzsde. 47. A iőzsdebiróság alávetésen alapuló pergátló kifogás nem esik a Pp. 180. §. 1. pontja alá, ha­nem csakis a 4. pontja alá. (Kúria P. IV. 4178/1922. sz. a. 1923. jan. 11-én.) Az uj polgári perrendtartás a pergátló kifo­gások intézményének szabályozásánál, további kétség kizárása végett, szükségét látta annak, hogy a 180. §. 4. pontjában — az 1893 : XVIII. t.-cikktől eltérően — külön pergátló kifogássá tegye azt, bogy az ügyben választott bíróságnak kell eljárni. Eltér a Pp. 180. §. 1. pontjának rendelkezése is az abban szabályozott pergátló kifogás meghatározása tárgyában a S. T. 27. §-ának 1. pontjától, mert mig itt^ ide tartozóan általában csak a polgári perutra nem tartozás volt pergátló kifogásként megjelölve, addig a Pp. 180. §. 1. pontja szerint az is pergátló körül­mény, ha a kereset érvényesítése külön eljárás­nak van fentartva. Minthogy pedig a választott biróság előtti eljárás is külön eljárás, de ezt a Pp. 180. §. 4. pontjában a törvény külön jelöli meg pergátló kifogásként, nem lehet kétség az­iránt, hogy a 180. §. 1. pontjában emiitett külön eljárás alatt a választott biróság előtti külön el­járás nem érthető. Ezek előrebocsátása után, annálfogva, hogy a Pp. a pergátló kifogások felsorolásával 180. §-a 4. pontjában külön jelenti ki per gátló kifogásnak azt, hogy az ügyben választott biróságnak kell el­járnia, másfelől azonban megkülönböztetést a választott bíróságok közt nem tesz, s ebben az irányban a tőzsdei választott bíróságokra nézve külön rendelkezést sem állit fel, következik, hogy a Pp. 180. §. 4. pontjában emiitett választott bíró­ságok alatt nem csupán azok a választott bírósá­gok értendők, amelyeknek igénybe vétele a Pp. 767. és következő szakaszaiban szabályozott szer­ződésen alapszik, hanem azok a választott bírósá­gok is, melyek állami rendelkezésen alapszanak, következéskép a tőzsdei választott bíróságok is. Habár tehát a tőzsdei választott bírósági ki­kötés alapján a felek szerződési akaratából a köz­tük keletkező jogvita eldöntése a tőzsde választott bírósága előtti külön eljárásra van fentartva, és habár a Pp. 180. §. 1. pontja pergátló kifogásnak jelöli meg azt is, hogy a kereset érvényesítése kü­lön eljárásnak van fentartva; mégis, tekintettel az előbb már kifejtettekre, a 180. §. 1. pontjának most idézett rendelkezése nem arra az esetre mutat és nem azt kívánja szabályozni, amikor a felek akarata vonja el az ügyet a rendes biróság előtti peres eljárástól, hanem amikor ezt a tör­vény vagy más tételes jogszabály, parancsoló, el­térést nem tűrő rendelkezése zárja ki a rendes birói perutból; másrészt meg éppen arra a fent már érintett körülményre tekintettel, mely szerint a 180. §-ban a törvény az 1. ponttól külön állítja fel 4. pontjában pergátló kifogásként a választott biróság előtti külön eljárást, nyilvánvaló, hogy a tőzsdebirósági alávetésen alapuló pergátló kifo­gás nem eshetik a 180. §. 1. pontja alá, hanem csakis a 4. pont alá, mert ez esetben is a felek akaratából van ügyük elbírálása a tőzsde válasz­tott bírósága előtti külön eljárásnak fentartva, nem pedig valamely törvény vagy tételes jogsza­bály parancsoló előírásából. Sőt még abban az egyetlen egy, de itt szóba nem kerülhető esetben is, amikor az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-a a) pontja értelmében nem a felek kifejezett akarata, de az ügyletkötés helye alapján utaltatnak a tőzsde és gabonacsarnokok külön bírósága hatáskörébe a tőzsdén vagy a gabonacsarnokban kötött keresk. ügyletekből felmerült peres kérdések, szabadsá­gukban áll a feleknek ügyüket a rendes birói útra vinni, mig a 180. §. 1. pontja szerinti per­gátló körülmény fenforgása esetén, ily szabadság a feleket közös akarattal sem illeti meg, ami szin­tén arra mutat, hogy a tőzsdei választott bírósági kikötés nem szolgálhat másnak, mint csakis a 180. §. 4. pontja szerinti pergátló kifogásnak alapjául. Ezt a felfogást támogatja az a lényeges különbség is, hogy mig a 180. §. í. pontja szerinti kifogás éppen annálfogva, hogy ott a felek akara­tából sem lehet eltérésnek helye, az eljárás bár­mely szakában hivatalból észlelendő, addig a 180. §. 4. pontja szerinti pergátló kifogás csak akkor jöhet figyelembe, ha az az alperes által kellő időben emeltetett. Alaptalan tehát az a felülvizsgálati támadás, hogy a fellebbezési biróság jogszabálysértéssel vette a 180. §. 4. pontja alá eső pergátló kifogás­nak a tőzsdebirósági kikötésből emelt pergátló kifogást, amely más pergátló kifogásnak a ki­fejtetetteknél fogva nem is minősülhet. A Nemzetközi Kiviteli és Behozatali R.-T. tőke­emelése. A Nemzetközi Kiviteli és Behozatali R.-T. (Buda­pest) legutóbb tartott közgyűlésén a társaság alaptőkéjének 40.000,000 koronáról 80.000,000 koronára való felemelését határozta el. A Borsod—Miskolci és Debreceni István Gőzma­lom tőkeemelése. A Borsod—Miskolci és Debreceni István Gőzmalom R.-T. közgyűlése elhatározta a társaság alaptőké­jének 100 millió koronáról 160 millió koronára való feleme­lését. Az uj, 1923. január 1-től kezdődőleg osztalékjogosult részvények 2 : 1 arányban 3500 korona befizetése ellenében március 1-től 10-ig bezárólag a Hazai Bank R.-T.-nál vehe­tők át. Ugyanott kerül február 27-étől kezdődőleg az 1922. üzletévi 27. számú osztalékszelvény 320 koronával beváltásra. A Lámpagyár tőkeemelése. A Magyar Fém- és Lámpa­árugyár Részvénytársaság legutóbbi közgyűlése 48.000,000 ko­rona alaptőkének 40,000 darab uj, az 1923. évi osztalékra jo­gosult 1000 korona n. é. részvény kibocsátása és a régi rész­vények 600 korona névértékének 1000 koronára való felbé­lyegzése által 120.000,000 koronára való fölemelését határozta el. Valamennyi uj részvényt 2 :1 arányban (darabonként 10,800 korona) a részvényeseknek ajánlták föl. A Beocsini Cementgyári unió március 8-iki köz­gyűlésén fog dönteni az alaptőkeemelés módozatai fötött. Mint hirlik, 2 régi részvényre 1 uj részvény fog jutni előnyös fel­tételek mellett. A Hungária bank R.-T. most teszi közzé 1922. évi mérlegét, amely 30 millió részvénytőke mellett 20.520,675 K tiszta nyereséget számol el. A Magyar-Cseh Iparbank R.-T. igazgatósága meg­állapította az 1922. üzletév mérlegét, mely 40.236,956 K tiszta nyereséget mutat ki. Az igazgatóság a március 25-re egybe­hívandó közgyűlésnek részvényenként 25°/° — K osztalék kifi­zetését fogja javasolni. Hirdetések felvétetnek a lap kiadóhivatalában. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos császár-ut 34.

Next

/
Thumbnails
Contents