Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 12. szám - Valorizáció a fuvarozási jogban

12. sz. KERESKEDELMI JOG 163 Sül- A jelen esetben, mint láttuk, az áru helyébe a külföldi valuta lép, mely lényegileg szintén nem egyéb különbözőképpen értékelhető árunál. Ez áru értékének helyes megmérésére vonatkozólag pedig szintén csak azok az elvek jöhetnek számitásba, melyeket már fentebb előadtunk. Hogy alakul a helyzet abban az esetben, ha a teljesitési hely (rendeltetési állomás) külföldön van? Erre ad világos feleletet az osztrák legfelsőbb törvényszék Ob. II. 14/922. sz. Ítélete: «... alperesnek a fenforgó tényállás mellett, amikor a teljesítés helye Prágában van, el kell tűrnie azt, hogy cseh korona tartozása van és ezen cseh korona követelésének teljesítésénél osztrák koronában csupán a fizetés napjának árfolyama szerint fizethet». Ha a jelen cikken végighúzódó jogi indokoktól el is tekintünk és csupán az igazságosság elveit tartjuk szem előtt, a legutóbbi döntés is az itt kifejtett elvek jogossága mellett érvel. Békében, normális időben akár belföldön, akár külföldön volt a teljesitési hely, mindig megkapta a károsult azt az értéket, mely az elveszett tárgyak újbóli beszerzési értékét legalább is megközelítette. Most, ha külföldre megy az áru, megkapja ezt az értéket jelenleg is, de ha akár belföldről, akár külföldről belföldre történik a fuvarozás, a bíróság dogmatikai alapon szigorúan begombolkozik a2 aequum jus alkalmazása elől. SZEMLE. A Magyar Jogászegylet f. hó 4-én, vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését Nagy Ferenc egyetemi tanár, v. b. t. t. elnöklete alatt. Az ülést a megjelent előkelőségek valósággal ünneppé avatták. Ott láttuk dr. Töry Gusztávot, a kúria elnökét, Benedek Sándort, a közigazgatási biróság másodelnökét, Tury Sándor, Kolos Jenő, Pap István kúriai tanácselnököket, a koronaügyészi és főügyészi karnak képviselőit, dr. Pap Józsefet, az ügyvédi kamara elnökét, a jogi életnek még számos kitűnőségét. — Nagy Ferenc elnöki megnyitó beszéde s az igazgató választmány jelentése után az egyesület tisztujitása következett, amelyen a lelépő tisztikart és választmányt újra megválasztották és a megüresedett két alelnöki állásra Decire Miklós táblai alelnököt és Fodor Ármin kúriai tanácselnököt választották meg, mig a megüresedett hat választmányi tagságra uj tagokként Eyry Aurél, Gaár Vilmos, Horváth László, Magyary Zoltán, Neumann Károly, Posch Gyida és Strache Gusztávot választották meg. Az adminisztracionális ügyek elintézése után dr. Stand Lajos kir. kúriai tanácselnök tartotta meg nagy tetszéssel fogadott, rendkivül mélyenjáró előadását: «Adalékok az Ítélkezés lélektanához és a biró világnézetéhez/) cimen. Az előadó annak a fejtegetésével vezeti be felolvasását, hogy a tudományoknak és a technikáknak a közeli mult évtizedekben tapasztalt nagy haladása sok anyagi sikerrel járt ugyan, ezen a sikeren azonban nem volt áldás, mert a lelkeket sivárakká, az embereket pedig boldogtalanabbakká tette, mint voltak azelőtt. A bekövetkezett állapot azonban nem tarthatja magát és visszahatásként szükségképen éledt fel a lélek megújhodásának vágya és törekvése. A lélek csakugyan újra kezd magára és fensőbb rendeltetésre találni, — mindjobban belátjuk, hogy eszmények örök értékek, abszulutumok; sőt Abszulutum nélkül nem lehet emberhez méltóan és természetünknek megfelelően megélni. A lelki és a szellemi élet újraéledésének tényezői között örömmel észleljük a magyar egyetemek filozófus tanárainak nagy arányokban fellendült termékenyítő munkásságát és főleg azt a nemes konstruktív irányzatot, amely müveikben megnyilvánul. — Pauler Ákos, Kornis Gyula, Hornyászky Gyula, Nagy József, Moór Gyula, Thiemann Tivadar erőteljesen mutatják a felfelé, az eszményekhez, az örökértékekhez vezető fényes, de nehéz, lemondással, önfegyelmezéssel járó utat. A filozófiának ez a fellendülése az előadás szerint, kell, hogy magával ragadja a jogászt is, de főleg a bírót. Mert a dolgok és viszonyok kapcsolatban vannak egymással, minden tudomány pedig a bölcseletben végződik. Itt kell tehát végződni a jognak is. Ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy a jogász s főleg a biró alaposan ismerje a szellemi és a lelki áramlatokat, hogy igy nemcsak a gazdasági viszonyokra és erőkre, hanem a lelkiekre és a szellemiekre is támaszkodhasson. Egyedül a jogkategóriából nem élhet meg. Az egyoldalú műveltség ma már nem műveltség és aki csak jogász, ma már nem is igazi jogász. A magyar bírónak az előadó főleg azért is ajánlja a filozófia lelkes szeretetét, mert ez emeli fel őt az eszményekhez, amelyek nélkül meg nem élhet, és mert ez kapcsolja őt bele az igazság eszméjébe és valóságába, már pedig ennek a kiszolgáltatása az ő magas hivatása. Csak igy ismerheti meg az igazság természetét és csak igy lehet annak igazi és bátor hordozója. Az előadó ezután az igazság örök és abszolút értékűségét, erejét és hatalmát ecseteli és áttér annak a lelki processzusnak a vázolására, amely az igazságnak a jogesetre való alkalmazás körében folyik le. A felolvasó nem bergsonista, de a jogeset lelki átélésének szükségességét erősen hangsúlyozza; — nem tiszta racionalista sem, mert Plató nyomán azt követeli, hogy az ember az igazságot nemcsak ésszel, hanem szívvel is keresse. Ugy találja, hogy a jogeset átélésének stádiuma akkor áll be, amikor a biró a jogesetet objektíve a magáévá teszi, azt közeli és távoli öszszefüggéseiben a társadalmi és gazdasági viszonyokkal, valamint a jog tételes rendelkezéseivel belső kapcsolatba hozta és emellett az erkölcs abszolút értékének a prizmáján alkotó elemeire bontotta, majd pedig ezeket az elemeket lelke gyűjtőlencséjének központjában egységesen beállítva, annak a rejtélyes valaminek adhatja át magát, amit bírói lelkiismeretnek nevezhetünk. Ezt követően részletesen fejtegeti azokat a tényezőket, amelyek az ítélkezésre befolyással bírnak. — Ezek közül főleg a tanulmányok és a tapasztalat fokát, a hagyományok és a mult. erejét, a lelki habitust emelik ki. Végül illusztrálja és megállapítja, hogy csak abban a bíróban lehet teljesen megnyugodni, aki a többi birói erények mellett abban az Örök Bíróban is hisz, akinek majd számot kell adni minden tettéről, tehát Ítélkezéséről is! Kolos Jenő kúriai tanácselnök. Ama rövid néhány hónap, mely idő óta Kolos a Kúria VU-es