Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 1. szám - A nemzetközi vegyes döntőbiráskodás

2 1. sz. meg (X. rész VI. cim). A bíróság három tagból áll; egy-egy tagját az egyes érdekelt kormányok jelölik ki, az elnököt a két érdekelt kormány megegyezésével kell választani. Az egyes bíróságok tárgyalásainak helyét és idejét a bíróság elnöke határozza meg. Az eljárás nyelve, ellenkező megállapodás hiányában, az angol, a francia, az olasz vagy a japán, aszerint, hogy mit határoz az érdekelt Szövetséges és Társult Hatalom. (Bsz. 239. cikk és függeléke.) Azonkívül mindegyik érdekelt kormány a vegyes döntőbíróság mellé megbízottat jelöl ki, aki a vitás eseteknek a bíróság elé terjesztéséről gondoskodik és felügyeletet gyakorol a saját országának állampolgárai részéről alkalmazott ügyvédek és ügyvivők felett. (Bsz. 231. cikkének függeléke 18. §.) A bíróság eljárási szabályainak megállapításával a békeszerződés magát a vegyes döntőbíróságot bizza meg. (239. cikk függ. 2. §.) Egyes eljárási szabályokat maga a békeszerződés is elszórtan tartalmaz. így egy helyen azt mondja, hogy a bíróság az iratok alapján itél; meghallgathatja azonban a személyesen megjelenő feleket, képviselőket és a kormánymegbízottat is. (231. cikk, függelék 18. §.) Más helyen azt mondja, hogy a felek ügyvédei jogosítva vannak arra, hogy az ügyüket támogató vagy védő okfejtéseiket élőszóval és írásban a bíróság elé terjesszék. (239. cikk függelékének 3. §-a.) Általánosságban azonban a békeszerződós csak azt az utasítást adja a bíróságnak, hogy eljárásának szabályait az igazságosságnak és méltányosságnak megfelelően állapítsa meg. (239. cikk függelékének 2. §-a.) Ez a keret, amelyet a döntőbíróságok eljárási szabályzatai vannak hivatva kitölteni. Több szempontból érdekes ezeket az eljárási szabályzatokat egymással összehasonlítani, megegyezéseiket és eltéréseiket szemügyre venni és ezen az utón azokat az általános szempontokat megállapítani, amelyekből megítélhetők. . Általánosságban azt lehet mondani, hogy az eljárási szabályzatok a eryőző államok jogának szempontjából indulnak ki. Azonban dacára annak,, hogy mindegyik eljárási szabályzat az abban résztvevő győző állani jogfelfogását tükrözi vissza, világosan fel lehet ismerni a törekvést, hogy ezt a felfogást a legyőzött államra tekintettel módosítsák és enyhítsék. Az általános benyomás, amelyet a döntőbírósági eljárási szabályok tesznek, az, hogy a magyar feleknek nem lesz könnyű a Döntőbíróság előtt eljárni. A magyar-brit bíróság székhelye Londonban, a magyár-csehó (titkárság székhelye és rendes tárgyalási hely) Hágában, a többi döntőbíróságé Párisban van. A bíróság üléseit az elnök által meghatározott helyeken tartja, tehát nem kell azokat okvetlenül a bíróság székhelyén tartani, sőt egyes szabályzatok (francia, görög> román) kifejezetten megengedik, hogy a tárgyalást Magyarországon is lehessen megtartani, amit örömmel kell fogadnunk, de már a székhely meghatározása is valószínűvé teszi, hogy a bíróság nem lesz reánk nézve könnyen hozzáférhető. A magyar-brit bíróság hivatalos nyelve az angol, a bírósághoz intézett minden iratnak és okiratnak, valamint a felek által egymáshoz intézett perbeli minden közleménynek angol nyelven kell történnie. Egy szóval más nyelv, mint az angol a bíróság előtt nem érvényesülhet. A többi eljárási szabályzat vagy kifejezetten a francia nyelvet teszi a döntőbíróság nyelvévé, vagy pedig nem szól ugyan a bíróság nyelvéről, de valószínűleg a francia nyelv lesz itt is az. Csak a magyar-cseh eljárási szabályzat említi a francia nyelv mellett kifejezetten a németet is. Már ez maga is részünkre nagy megnehezítés. Németországban is panaszokat hallunk, hogy a német ügyvéd, még ha bírja is az idegen nyelvet, amire feltétlenül szükség van, sokkal nehezebb helyzetben van, mint az a külföldi, aki a döntőbíróság előtt használt jogi nyelvet minden esetre tökéletesebben bírja, Hozzájárul "az eljárás idegenszerűsége. És mindehhez tegyük még hozzá az eljárás költséges voltát. Az eljárás; megindításánál a felperes a költségek és kiadások fejében biztosítást letenni köteles, melynek összege , a magyar-brit eljárási szabályzat szerint legalább öt font és legfeljebb ötszáz font; a magyar-cseh eljárási szabályzat szerint azt az elnök határozza meg, de az nem haladhatja meg a pertárgy két ezredrészét és semmiesetre nem lehet nagyobb 1500 németalföldi forintnál; a többi eljárási szabályzat szerint legalább szaz frank és legfeljebb tízezer frank. Ez nem az a perköltségbiztositék, amelyet a mi perrendtartásunk is ismer és amely az ellenfél költségeit kívánja egyelőre biztosítani. Ez csak a bíróság eljárási költségének és kiadásainak biztosítása. Az ellenfélnek megtérítendő költségek és a saját képviselő költségei külön vannak és esetleg óriási összegre rúghatnak. A magyar félnek tehát nagyon meg kell gondolni, mielőtt a vegyes döntőbíróság előtt perbe száll. * Ilyen körülmények között az eljárásban az ügyvédi képviselet nélkülözhetetlen. Mint megbízott a brit-magyar döntőbíróság előtt a felet csak olyan személy képviselheti, aki hazájának törvényei szerint az ügyvédi hivatás gyakorlására fel van jogosítva vagy pedig erre nézve a bíróság részéről külön engedélyt kap. A többi eljárási szabályzat rendszerint ügyvédeknek, — még pedig kifejezetten magyar ügyvédeknek is — adja meg a képviseleti jogot, akik mellett a jogi főiskolák tanárait, a bírákat vs ügyészeket, valamint a Nemzetközi Jogi Egyesület tagjait is említi. Németországbán vitatták azt a kérdést, hogy a