Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 10. szám - Alkalmi egyesülések és csendes társaságok az uj adótörvények után

10, sz. KERESKEDELMI JOG 131 vette részét e kérdés tisztázásából X\. König, Gaar és Löiv cikkeit!) és ezután is meg fogja tenni kötelességét. E kötelességtudat vezérelt bennünket a múltban s ez fog vezetni a jövőben is! X Alkalmi egyesülések és csendes társaságok az uj adótörvények után. Irta : Dr. Cukor Gábor ügyvéd, a Magyar-Otasz bauk r.-t. igazgatója. Ismeretesek Shering római jogtörténeti képei (Scherz und Ernst in der Jurisprudenz), amelyekben tréfás hangon, de komoly tarta­lommal mutatja ki, hogy a római jogi intéz­mények egyes vonásait, melyek keletkezése dogmatikai szempontból megmagyarázhatat­lan, hogyan idézte elő az alkalmazkodás az életnek valamely látszólag egészen távoleső jelenségéhez. Ugyanez a folyamat játszódik le szemeink előtt, amikor a háborús és azt követő gazdasági szükségletek alatt két jogi intézmény félig-meddig praester legem kialakult, teljesen kifejlődött, majd távol álló közvetett jogi ha­tások alatt a felismerhetetlenségig deformáló­dik és régi alakjában megszűnőben van. Ez a két intézmény az alkalmi egyesülés és a csen­des társaság. I. 1. A háború alatt és még inkább a há­ború után a viszonyok egyre jobban megkí­vánták a kereskedelmi életben a társulást. A háború alatt megnövekedett szükségletre na­gyobb tökét kellett egyesiteni, később a pénz­érték leromlása miatt a szakértő vállalkozó fokozott mértékben volt a tőkésre utalva, aki viszont nem szivesen nyújtott hitelt, melynek akkor még alig emelkedett kamatozása nem nyújtott kielégítő gyümölcsöztetést. Szivesen társult ellenben a tőkés a szakértővel, mert az anyagbeszerzés fokozott nehézségei a szakismeretet, mely nemcsak az áru beszer­zéséhez, hanem az uj közigazgatási jogszabá­lyok rengetegében való eligazodáshoz szüksé­ges, még inkább nélkülözhetetlenné és érté­kessé tették. A Kt. társasági formái: a köz­kereseti, betéti és részvénytársaság, valamint a szövetkezet e vállalatok lebonyolítására szá­mos okból nem voltak alkalmasak. Mindenek­előtt a gazdasági élet változásai oly gyorsan kezdték követni egymást, hogy a Kt. állandó jellegű társas formái mellett átmeneti társu­lásokra az eddiginél sokkal gyakrabban nyilt szükség és alkalom. Huzamosabb természetű vállalkozásoknál pedig a tőkés számára, aki csak meghatározott összeg erejéig kívánt koc­kockzatot vállalni, a kockázat nagyobb valószí­nűsége miatt még a betéti társaság kültagjá­nak szerepe is túlságosan nyilvános volt, vi­szont túlságosan kevés teret engedett érdekei­nek megóvására, Így történt, hogy az alkalmi egyesülések és csendes társaságok hirtelen nagy fejlődésnek indultak. '2. Az alkalmi egyesüléssel a Kt., habár meglehetősen hézagosan, de foglalkozik, a csendes társaság ellenben tételesen szabályozva nincs. Mégis megkönnyítette mindkét intéz­mény kifejlődését, hogy dogmatikájuk tisztá­zást nyert, amennyiben Dr. Kuncz Ödön a háború második felében, amikor mindkét jog­viszony divatossá kezdett lenni, minden rész­letre kiterjedő, kimerítő tanulmányban1 fog­lalkozott velük és egyrészt saját jogunk, vala­mint a nemzetközi jogrendszerek, másrészt a gazdasági élet követelményei szempontjából behatóan sorra vette az összes felmerülő kér­déseket, A tapasztalat azt mutatta, hogy az alkalmi egyesülésre vonatkozó megállapodások megle­hetősen tipikusak és egyszerűek voltak. A fe­lek megállapodtak az alkalmi egyesülés tár­gyában, a felek betétében és a betétel szolgál­tatásának időpontjában, a betétet adásának és visszaadásának biztosításában, a képviseletben és ügyvitelben, különösen abban, hogy ki és ho­gyan végezze a jogügyleteket, az irodai és vál­lalati kezelést, mikópen történjék az eredmény, nyereség vagy veszteség kiszámítása, hogyan és mikor történjék a nyereség felosztása, mik az ügyvitelben részt nem vevő felek jogai, mi­kor és hogyan történjék a feloszlás és a betétel visszaszolgáltatása. A csendes társaság szabályozása szükség szerint vagy közkereseti, vagy betéti társasági szerződéshez, vagy a kölcsönszerződéshez kö­zel álló alakban szokott történni. 3. De már ebben a stádiumban gyakran előfordult, hogy a. felek jogviszonyát nem le­hetett az alkalmi egyesülés és csendes társaság elméletileg tiszta alakjába önteni. Az alkalmi vállalkozásoknál például a társas viszony külömböző vonásai közül a szakértő társ elsősorban arra fektetett súlyt, hogy a vezetést önállóan megtarthassa, mig a tőkés felet a társas viszony jellemző vonásai közül elsősorban természetesen az eredmény­ben való részesedés érdekelte. Nem elégítette ki ellenben a tőkést az alkalmi társas viszony­nak az a következménye, hogy amikor a szak­értő társ részesedése az eredményben nagyobb mint a tőkebetéteiben, tehát veszteség esetén a tőkés társnak követelése támad a szakértővel szemben, akkor annak fedezetére nem áll ren­delkezésre dologi biztosíték, mert a vagyon mindegyik társat külön-külön illeti és igy a tőkésnek előbb dologi jogot kell szereznie a társ illetőségére, amiben mások megelőzhetik. A szakértő társ viszont, aki az önálló vezetés fentartása érdekében az ebből folyó teljes fele­lősségnek megfelelően vállalni szokta a teljes veszteséget is és szivesen kötné le dologi biz­1 Kereskedelmi Jog 1917. május és júniusi szám.

Next

/
Thumbnails
Contents