Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 10. szám - Alkalmi egyesülések és csendes társaságok az uj adótörvények után

10, sz. KERESKEDELMI JOG 131 vette részét e kérdés tisztázásából X\. König, Gaar és Löiv cikkeit!) és ezután is meg fogja tenni kötelességét. E kötelességtudat vezérelt bennünket a múltban s ez fog vezetni a jövőben is! X Alkalmi egyesülések és csendes társaságok az uj adótörvények után. Irta : Dr. Cukor Gábor ügyvéd, a Magyar-Otasz bauk r.-t. igazgatója. Ismeretesek Shering római jogtörténeti képei (Scherz und Ernst in der Jurisprudenz), amelyekben tréfás hangon, de komoly tartalommal mutatja ki, hogy a római jogi intézmények egyes vonásait, melyek keletkezése dogmatikai szempontból megmagyarázhatatlan, hogyan idézte elő az alkalmazkodás az életnek valamely látszólag egészen távoleső jelenségéhez. Ugyanez a folyamat játszódik le szemeink előtt, amikor a háborús és azt követő gazdasági szükségletek alatt két jogi intézmény félig-meddig praester legem kialakult, teljesen kifejlődött, majd távol álló közvetett jogi hatások alatt a felismerhetetlenségig deformálódik és régi alakjában megszűnőben van. Ez a két intézmény az alkalmi egyesülés és a csendes társaság. I. 1. A háború alatt és még inkább a háború után a viszonyok egyre jobban megkívánták a kereskedelmi életben a társulást. A háború alatt megnövekedett szükségletre nagyobb tökét kellett egyesiteni, később a pénzérték leromlása miatt a szakértő vállalkozó fokozott mértékben volt a tőkésre utalva, aki viszont nem szivesen nyújtott hitelt, melynek akkor még alig emelkedett kamatozása nem nyújtott kielégítő gyümölcsöztetést. Szivesen társult ellenben a tőkés a szakértővel, mert az anyagbeszerzés fokozott nehézségei a szakismeretet, mely nemcsak az áru beszerzéséhez, hanem az uj közigazgatási jogszabályok rengetegében való eligazodáshoz szükséges, még inkább nélkülözhetetlenné és értékessé tették. A Kt. társasági formái: a közkereseti, betéti és részvénytársaság, valamint a szövetkezet e vállalatok lebonyolítására számos okból nem voltak alkalmasak. Mindenekelőtt a gazdasági élet változásai oly gyorsan kezdték követni egymást, hogy a Kt. állandó jellegű társas formái mellett átmeneti társulásokra az eddiginél sokkal gyakrabban nyilt szükség és alkalom. Huzamosabb természetű vállalkozásoknál pedig a tőkés számára, aki csak meghatározott összeg erejéig kívánt kockockzatot vállalni, a kockázat nagyobb valószínűsége miatt még a betéti társaság kültagjának szerepe is túlságosan nyilvános volt, viszont túlságosan kevés teret engedett érdekeinek megóvására, Így történt, hogy az alkalmi egyesülések és csendes társaságok hirtelen nagy fejlődésnek indultak. '2. Az alkalmi egyesüléssel a Kt., habár meglehetősen hézagosan, de foglalkozik, a csendes társaság ellenben tételesen szabályozva nincs. Mégis megkönnyítette mindkét intézmény kifejlődését, hogy dogmatikájuk tisztázást nyert, amennyiben Dr. Kuncz Ödön a háború második felében, amikor mindkét jogviszony divatossá kezdett lenni, minden részletre kiterjedő, kimerítő tanulmányban1 foglalkozott velük és egyrészt saját jogunk, valamint a nemzetközi jogrendszerek, másrészt a gazdasági élet követelményei szempontjából behatóan sorra vette az összes felmerülő kérdéseket, A tapasztalat azt mutatta, hogy az alkalmi egyesülésre vonatkozó megállapodások meglehetősen tipikusak és egyszerűek voltak. A felek megállapodtak az alkalmi egyesülés tárgyában, a felek betétében és a betétel szolgáltatásának időpontjában, a betétet adásának és visszaadásának biztosításában, a képviseletben és ügyvitelben, különösen abban, hogy ki és hogyan végezze a jogügyleteket, az irodai és vállalati kezelést, mikópen történjék az eredmény, nyereség vagy veszteség kiszámítása, hogyan és mikor történjék a nyereség felosztása, mik az ügyvitelben részt nem vevő felek jogai, mikor és hogyan történjék a feloszlás és a betétel visszaszolgáltatása. A csendes társaság szabályozása szükség szerint vagy közkereseti, vagy betéti társasági szerződéshez, vagy a kölcsönszerződéshez közel álló alakban szokott történni. 3. De már ebben a stádiumban gyakran előfordult, hogy a. felek jogviszonyát nem lehetett az alkalmi egyesülés és csendes társaság elméletileg tiszta alakjába önteni. Az alkalmi vállalkozásoknál például a társas viszony külömböző vonásai közül a szakértő társ elsősorban arra fektetett súlyt, hogy a vezetést önállóan megtarthassa, mig a tőkés felet a társas viszony jellemző vonásai közül elsősorban természetesen az eredményben való részesedés érdekelte. Nem elégítette ki ellenben a tőkést az alkalmi társas viszonynak az a következménye, hogy amikor a szakértő társ részesedése az eredményben nagyobb mint a tőkebetéteiben, tehát veszteség esetén a tőkés társnak követelése támad a szakértővel szemben, akkor annak fedezetére nem áll rendelkezésre dologi biztosíték, mert a vagyon mindegyik társat külön-külön illeti és igy a tőkésnek előbb dologi jogot kell szereznie a társ illetőségére, amiben mások megelőzhetik. A szakértő társ viszont, aki az önálló vezetés fentartása érdekében az ebből folyó teljes felelősségnek megfelelően vállalni szokta a teljes veszteséget is és szivesen kötné le dologi biz1 Kereskedelmi Jog 1917. május és júniusi szám.