Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 1. szám - A nemzetközi vegyes döntőbiráskodás

JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST V., Visegrádi utca 14. sz. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságilgyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Első negyedévre 300 korona. Egy füzet ára 120 korona. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur cimére (VIII., Ullöi-ut 36. Telefon: József 119—13) küldendők. HUSZADIK ÉVFOLYAM 1. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1923. JANUÁR 1 TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Fodor Ármin, kir. kúriai biró. A nemzetközi vegyes döntőbíráskodás. Kuncz Ödön. Elmélkedés a Rima-esetről. Dr. Szenté Lajos ügyvéd. Uj irányok és uj kérdések a valutajogban. SZEMLE : Újév. — Uj hiteljogi tanács a Kúrián. — Pollák Illés. — Mezey László f len verseny. A tisztességteHAZAI JOGGYAKORLAT: 1. Választott bíróság. — 2. Illetékesség. — 3., 4. Cégbitorlás. — 5. Részvénytársaság. — 6. Kártérítés. — 7. Békeszerződés-valuta. — 8., 9. Valuta. — 10. Lánckereskedés. — 11. Biztosítás. A nemzetközi vegyes döntőbíráskodás. Irta: Dr. Fodor Ármin kir. kúriai biró. A békeszerződésekben szabályozott nemzetközi vegyes döntőbíráskodás fokozatosan és lassanként működésbe lép és mind nagyobb mértékben fölkelti az érdekelt körök és a jogászság figyelmét. Nálunk elsőnek a magyarbrit vegyes döntőbíróság alakult meg és tette közzé 1921. évi augusztus hó 18. napján kelt eljárási szabályzatát. Követte azt a magyarbelga vegyes döntőbíróság 1022. évi június 23. napján kelt eljárási szabályzatával. A hivatalos lap 1922. évi szeptember 1-én három eljárási szabályzatot tett közzé: a magyarfrancia és magyar-görög vegyes döntőbiróságnak 1922. évi június hó 26-án kelt és a magyarromán vegyes döntőbíróságnak 1922. évi július 10. napján kelt eljárási szabályzatát. Végül a hivatalos lap 1922. évi december hó 28. napján közzétette a magyar-cseh-szlovák vegyes döntőbíróságnak 1922. évi november 6-án kelt eljárási szabályzatát. Hátra volna még a magyar-olasz, jugoszláv és lengyel vegyes döntőbíróság, amelyek közül az elsőnek megalakulása körül már folynak is a tárgyalások. Ezek a vegyes döntőbíróságok, amelyeknek Magyarország részese, még nem fejthettek ki nagyobb működést. Azokba vegyes döntőbíróságok azonban, amelyeknek Németország és Ausztria részesei, már számos ügyben Ítélkeztek és ítélkezésük a jogászkörök részéről beható, sokszor éles megbirálásban részesült. E bíróságok működése kétségtelenül megérdemli, hogy vele behatóan foglalkozzunk. Először is nagy vagyoni érdekeink fűződnek hozzá, de másrészről beható figyelmet érdemel az a nemzetközi jog fejlődésének szempontjából is. E bíróságok működésétől függ az, vájjon a nemzetközi magánjogi bíráskodás gondolata a köztudatban gyökeret tud-e verni és a jövőben általában nagyobb fejlődésnek indulhat-e. Magyary Géza a nemzetközi vegyes döntőbíráskodás jogi természetéről irt mélyreható tanulmányában (Békejog és békegazdaság 1922. évi október havi füzet 5. lap) helyesen mutat rá, hogy a békeszerződések a bíráskodás elvének alkalmazásában nem tudtak ugyan a teljes tárgyilagosság magaslatára fölemelkedni, ha azonban a győztes hatalmak háborús lelkiállapotukból kibontakoznak, a nemzetközi vegyes döntőbíráskodásban rejlő alapgondolat a jövő számára is sikerrel lesz értékesíthető, «mert az a gondolat, hogy idegen állampolgároknak az állam ellen támadt igénye vagy különböző államokhoz tartozó állampolgároknak bizonyos nagyobb fontosságú vitái egymásközt az érdekelt államok bíróságai helyett egy nemzetközi szerv által biráltassanak el, nagyon gyakorlati, melyet a jogvédelem fokozása céljából normális nemzetközi viszonyok közt nagy haszonnal lehet továbbfejleszteni)). A vegyes döntőbíróságok hatáskörét és szervezetét, maga a békeszerződés állapítja