Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 10. szám

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztöség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPITÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m. kir, igazságügyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTE LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Negyedévre: 4000 korona. Egy füzet ára 1500 korona A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur cimére (VIII., Üllöi-ut 36. Telefon: József 119—13) küldendők. HUSZADIK ÉVFOLYAM 10. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1923. OKTÓBER 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Kuncz Ödön. Husz év. Dr. Nagy Ferenc, v. b. t. t. egyetemi, tanár. Jubileumi elmélkedés. Grecsák Károly. Az életbiztosítási összeg valorizációja. Dr. Szente Lajos ügyvéd. Husz évi birói gyakorlat. Dr. Cukor Gábor ügyvéd, a Magyar-O1asz bank r. -t. igazgatója. Alkalmi egyesülések és csendes társaságok az uj adótörvények után. SZEMLE: Előfizetőinkhez. — Bubla Ferenc. — A pénzérték változása, (n. e) — A nagy taglétszámu szövetkezetek, (n. e. ) — A feltaláló jogai. IRODALOM: Hazai irodalom. Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 116. Általános. — 117. Gazdasági lehetetlenülés. — 118. Valuta (vasti fuvarozás). — 119. Szállítmányozás. — 120. Vasuti fuvarozás. — 121. Váltó. — 122. Tőzsdebiróság illetékessége. Husz év. Irta: Dr. Kuncz Ödön. Sajátságos érzés vesz rajtunk erőt, amikor lapunk huszéves fennállásának évfordulóján számot vetünk a multtal és terveket szövünk az ismeretlen jövőre. Aki a huszéves Kereskedelmi Jog mai «ünnepi» számát az 1913. október 1-én megjelent és a tizéves fennállást méltató régi ünnepi szám mellé állitja, nem fojthatja el a felkiáltást: quae permutatio rerum! A mai sovány, szerény külsejü ünnepi szám mindennél beszédesebben mutatja, hogy — hova jutottunk. A Nagy-Magyarország gazdasági életének jogfejlesztéseért küzdő, régi Kereskedelmi Jog megcsappant tartalommal, szürke igénytelenséggel, de kettőzött energiával és tiszta önzetlenséggel tartja kezében a mécsest, amellyel az összetört, kifosztott, meg nem értett, megalázott Csonka-Magyarország gazdasági életének sötét utvesztőiben világosságot akar szétárasztani. A nagy kataklizmák, megpróbáltatások korszakában minden «igazság» szigoru revizión megy keresztül. A megrázkódtatás kirostálja a talmi-igazságokat és csak az «igazi» igazság marad felszinen. A nagy próbát kiállotta az a régi időkben is lépten-nyomon hangoztatott igazság, hogy a kereskedelmi jog a «vagyonjog" uttörője, a magánjogi fejlődés előharcosa. Amint a kereskedelmi jog küzdötte ki a középkorban a polgárság anyagi és ezzel megalapozott politikai függetlenségét, a kereskedelmi jog teremtette meg azokat a góljátméretii pilléreket, amelyeken a 19. század kapitalisztikus, nagy vállalkozásra bazirozott gazdasági épülete elhelyezkedett, ugy ismét csak a kereskedelmi jogtól várja a mai gazdasági kaosz azoknak az utaknak kiépitését, azoknak a medreknek kiszélesítését, amelyeken át az előbb-utóbb mégis csak konkrétumokká leüllepedő uj gazdasági jog megindulhat a maga nyugodt és termékenyítő irányába. Mert ne tévesszen meg senkit sem az a. tény, hogy a magyar kereskedelmi jog alapvető jogforrása, az 1875: XXXVII. t. -c, még mindig ugyanabban az alakban van érvényben, miként a háboru kitörésekor. A kodexnek ez a marazmusa sajnos nem teheti meg nem történtté azt a tényt, hogy a háboru, az azt követő forradalom és kommunizmus deliriuma, továbbá az igazságtalan és a gazdasági adottságokkal egyáltalában nem számoló «béke» gazdasági helyzetünket fenekestül felforditották. Már pedig a gazdasági élet joga, a gazdasági élet tükre. A normális gazdasági viszonyokra alkotott jogszabály épp annyira alkalmatlan a betegesen eltorzult gazdasági problémák megfelelő megoldására, mint az egészséges lábra szabott cipő a beteg láb használatára. És ha mélyebben vizsgáljuk a mai kereskedelmi jog arculatát, hamarosan rá is jövünk arra, hogy a «változatlan» Kt. fátyola alatt nagy jelentőségű, tektonikus eltolódások mennek végbe. Az ugynevezett «háborus jogalkotás» és a mai joggyakorlat alaposan kikezdetlék azokat az elvi szempontokat, azt az egységes szemléleti alapot, amelyen a Kt. szabályozása felépült. A kereskedelmi munka jogviszonyainak rendeletekkel végbevitt ideig-