Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 9. szám - Ellenbirálat

122 KERESKEDELMI JOG 9. sz. a részét veheti jogszerűen igénybe, amely összegeket maguk az alapitók, vagy pedig az alapitókkal egy tekintet alá eső olyan részvényaláirók fizettek be, akik az alapitók által a harmadik személyekkel ifötött ügyletekhez hozzájárultak. Vétel. 110. Az eladó által szállított árunak felhasználása nem fosztja ugyan meg a vevőt attól a jogától, hogy a nem kötésszerii áru vételárának aránylagos leszállítását követelje, a rendes kereskedői gondosság követelményeihez képest azonban ilyen igény érvényesítése esetében is késedelem nélkül köteles az eladót értesíteni s azt hosszabb időn át a birói gyakorlat szerint ebben a tekintetben sem tarthatja bizonytalanságban. '(Kúria P. VII. 6611/1922. sz. a. 1923. jun. 26-án.); Yaluta. 111. A valósággal idegen pénznemben való fizetés kikötése konkludens tényekből is (korábbi fizetések, levelezés) megállapítható. — A cseh koronának időközben bekövetkezett nemzetközi (zürichi) áremelkedése nem szolgálhat okul az öszszeg leszállítására, mivel a szerződésszerint való fizetés esetén már a felperes birtokában érte volna az áremelkedés az ellenértéket. — A cseh korona csökkenésére való spekulálás rizikója az adóst terheli. (Kúria P. IV. 656/1923. sz. a. 1923. június 12-én.), Indokok: Az alperes a vitán kivül álló levelezésből kitűnően a felperestől eredő szállitmányokról kiállított számlára a P 7. levélben jelzett időpontban és összegekben a számlabeli kikötésnek megfelelően cseh koronákban teljesített fizetéseket és a perfelvétel előtt is ugyancsak valóságos cseh koronával és cseh koronákra szóló, csehországi pénzintézetekhez intézett utalványokkal teljesített további törlesztést; az egész levelezésben pedig nyoma sincs annak, hogy az alperes a valóságos cseh koronákban való fizetés, illetőleg a cseh pénzintézetekhez való átutalás kötelezettségét kétségbe vonta volna, sőt késedelmes fizetéseit sem teljesítette az esedékesség és a teljesítés időpontja közt előállt és folyamatosan fokozódott értékeltolódásra való utalással és az esedékességkor fennforgott értékviszonynak megfelelő átszámítással, hanem a cseh koronákra szóló számlákra cseh koronákban történt ezidőszerü törlesztésként. Következőleg nyilvánvaló, hogy a felek egyetértő szándéka már az ügyletkötéskor arra irányult, hogy az eladó felperes a vételárat valóságos cseh koronákban, illetőleg csehországi pénzintézeteknél, tehát az ottani törvényes pénznemben való jóváírással kapja meg s az alperesnek a perbebocsátkozásig tanúsított magatartásából kétségtelen az is, hogy kötelezettségének ily értelemben fennállását az annak megfelelő teljesítéseknek fenntartás nélkül szolgáltatása által el is ismerte. Ennélfogva tehát és vonatkozóan felhozott helyes indokainál fogva elfogadta a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy a felperesnek fizetésül valóságos cseh korona jár, miért is az idevágó panaszt, mint alaptalant, elutasította. De a fellebbezési bíróság a gazdasági lehetetlenülés megállapításának mellőzésével sem sértett jogszabályt. Ugyanis e kifogás a vonatkozó megokoláson kivül még azért sem hozható fel ez esetben sikerrel, mert az alperesnek ama leveleiből (8-/. O/. :/.), melyekben a szokol árfolyamának alakulásáról tesz említést, nyilvánvaló, hogy az alperes azért késlekedett az esedékes fizetések teljesítésével, mert a cseh korona árfolyamának csökkenésére számított; már pedig a fizetésnek ily okból történt halogatása közben beállt nagyobbmérvü eltolódásra, mint őt véletlenül sújtó károsodásra, oly időben, midőn az idegen pénznemek szabad forgalmának még nem volt intézményes akadálya, sikerrel nem lehet hivatkozni. Ugyancsak a késedelem vétlenségének hiánya miatt, valamint a fellebbezési bíróság által vonatkozóan felhozottakon felül azért sem vehető figyelembe az alperesnek az a további érvelése sem, hogy a cseh korona közben nemcsak a magyar, illetve osztrák koronához való viszonyában, hanem abszolút vásárló erejében is tetemesen emelkedvén, azonos összegű cseh koronában való teljesítés révén nagyobb értékhez jutna az eladó az eredetileg kikötöttnél, mert a szerződésszerű időben való teljesítés esetében már a felperes birtokában érte volna a neki járó ellenértéket az értékemelkedés, az idejében való teljesítés elmaradása folytán viszont arra való tekintettel, hogy a kikötés értelmében a fizetések csehországi bankoknál levő számlára voltak teljesitendők, e számlákról ugyanoly összegű cseh koronáknak felperes javára szóló befizetése hiányzik. 112. Az az adós, aki lejártkészpénzbeli tartozásának a kikötött időben való megfizetését elmulasztja s így saját hibájából abba a helyzetbe jut, hogy tartozásának későbbi megfizetése reá nézve sokkal terhesebb és aránytalanul nagyobb vagyoni hátránnyal jár, mint ha tartozását kellő időben kifizette volna, gazdasági lehetetlenülésre egyáltalán nem hivaikozhatik, hanem saját fizetési késedelmének következményeit viselni tartozik. — A «Depőt» kérdése. (Kúria P. VII. 6583/1922. sz. a. 1923. jun. 28-án.) Indokok: Ellenben alapos az alperesnek az a panasza, amely a fellebbezési bíróság által az alperesek részéről érvényesített beszámítási kifogás tekintetében elfoglalt jogi álláspont ellen irányul. A fellebbezési bíróság ugyanis az alpereseknek az általuk a fentiek szerint a felperes folyószámlája javára befizetett 214,049.81 magyar koronaösszeg árfolyam szerinti értékének megfelelő cseh koronaösszegnek a kereseti követelésbe beszámítása, illetőleg abból való levonása iránt előterjesztett kérelmét azért találta alaptalannak, mert az alperesek nem is állították, hogy a befizetett összeget a felperestől visszakövetelték és utóbbi annak kiadását megtagadta s igy nem állapitható meg, hogy a felperes ezzel az összeggel rendelkezett, vagyis azt saját céljaira felhasználta volna. — Ezekből következtethetően a fellebbezési bíróságnak álláspontja szerint az alperesek tartoztak volna bizonyítani, hogy a felperes ezzel az összeggel, mint sajátjával rendelkezett, hogy tehát azt felhasználta. — Ez az álláspont azonban a fenforgó körülmények között téves. — Az l/F. a. levél tartalma szerint ugyanis a felperes arról értesítette az alpereseket, hogy a kérdéses befizetett összeget csak követelésének cseh koronákban való kifizetése után fogja az alperesek rendelkezésére bocsátani s igy annak kiadását addig már