Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 9. szám - Ellenbirálat

122 KERESKEDELMI JOG 9. sz. a részét veheti jogszerűen igénybe, amely összege­ket maguk az alapitók, vagy pedig az alapitókkal egy tekintet alá eső olyan részvényaláirók fizettek be, akik az alapitók által a harmadik személyek­kel ifötött ügyletekhez hozzájárultak. Vétel. 110. Az eladó által szállított árunak felhasználása nem fosztja ugyan meg a vevőt attól a jogától, hogy a nem kötésszerii áru vételárának aránylagos le­szállítását követelje, a rendes kereskedői gondos­ság követelményeihez képest azonban ilyen igény érvényesítése esetében is késedelem nélkül köteles az eladót értesíteni s azt hosszabb időn át a birói gyakorlat szerint ebben a tekintetben sem tart­hatja bizonytalanságban. '(Kúria P. VII. 6611/1922. sz. a. 1923. jun. 26-án.); Yaluta. 111. A valósággal idegen pénznemben való fizetés kikötése konkludens tényekből is (korábbi fizeté­sek, levelezés) megállapítható. — A cseh koro­nának időközben bekövetkezett nemzetközi (zü­richi) áremelkedése nem szolgálhat okul az ösz­szeg leszállítására, mivel a szerződésszerint való fi­zetés esetén már a felperes birtokában érte volna az áremelkedés az ellenértéket. — A cseh korona csök­kenésére való spekulálás rizikója az adóst terheli. (Kúria P. IV. 656/1923. sz. a. 1923. június 12-én.), Indokok: Az alperes a vitán kivül álló levele­zésből kitűnően a felperestől eredő szállitmányok­ról kiállított számlára a P 7. levélben jelzett idő­pontban és összegekben a számlabeli kikötésnek megfelelően cseh koronákban teljesített fizetéseket és a perfelvétel előtt is ugyancsak valóságos cseh koronával és cseh koronákra szóló, csehországi pénzintézetekhez intézett utalványokkal teljesített további törlesztést; az egész levelezésben pedig nyoma sincs annak, hogy az alperes a valóságos cseh koronákban való fizetés, illetőleg a cseh pénz­intézetekhez való átutalás kötelezettségét kétségbe vonta volna, sőt késedelmes fizetéseit sem teljesí­tette az esedékesség és a teljesítés időpontja közt előállt és folyamatosan fokozódott értékeltolódásra való utalással és az esedékességkor fennforgott értékviszonynak megfelelő átszámítással, hanem a cseh koronákra szóló számlákra cseh koronák­ban történt ezidőszerü törlesztésként. Következőleg nyilvánvaló, hogy a felek egyet­értő szándéka már az ügyletkötéskor arra irányult, hogy az eladó felperes a vételárat valóságos cseh koronákban, illetőleg csehországi pénzintézetek­nél, tehát az ottani törvényes pénznemben való jóváírással kapja meg s az alperesnek a perbe­bocsátkozásig tanúsított magatartásából kétségte­len az is, hogy kötelezettségének ily értelemben fennállását az annak megfelelő teljesítéseknek fenn­tartás nélkül szolgáltatása által el is ismerte. Ennélfogva tehát és vonatkozóan felhozott helyes indokainál fogva elfogadta a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy a felperesnek fizetésül valóságos cseh korona jár, miért is az idevágó panaszt, mint alaptalant, el­utasította. De a fellebbezési bíróság a gazdasági lehetet­lenülés megállapításának mellőzésével sem sér­tett jogszabályt. Ugyanis e kifogás a vonatkozó megokoláson kivül még azért sem hozható fel ez esetben siker­rel, mert az alperesnek ama leveleiből (8-/. O/. :/.), melyekben a szokol árfolyamának alakulásáról tesz említést, nyilvánvaló, hogy az alperes azért késlekedett az esedékes fizetések teljesítésével, mert a cseh korona árfolyamának csökkenésére számított; már pedig a fizetésnek ily okból tör­tént halogatása közben beállt nagyobbmérvü el­tolódásra, mint őt véletlenül sújtó károsodásra, oly időben, midőn az idegen pénznemek szabad forgalmának még nem volt intézményes akadálya, sikerrel nem lehet hivatkozni. Ugyancsak a késedelem vétlenségének hiánya miatt, valamint a fellebbezési bíróság által vonat­kozóan felhozottakon felül azért sem vehető figye­lembe az alperesnek az a további érvelése sem, hogy a cseh korona közben nemcsak a magyar, illetve osztrák koronához való viszonyában, ha­nem abszolút vásárló erejében is tetemesen emel­kedvén, azonos összegű cseh koronában való tel­jesítés révén nagyobb értékhez jutna az eladó az eredetileg kikötöttnél, mert a szerződésszerű idő­ben való teljesítés esetében már a felperes birto­kában érte volna a neki járó ellenértéket az érték­emelkedés, az idejében való teljesítés elmaradása folytán viszont arra való tekintettel, hogy a ki­kötés értelmében a fizetések csehországi bankok­nál levő számlára voltak teljesitendők, e számlák­ról ugyanoly összegű cseh koronáknak felperes javára szóló befizetése hiányzik. 112. Az az adós, aki lejártkészpénzbeli tartozásának a kikötött időben való megfizetését elmulasztja s így saját hibájából abba a helyzetbe jut, hogy tar­tozásának későbbi megfizetése reá nézve sokkal terhesebb és aránytalanul nagyobb vagyoni hát­ránnyal jár, mint ha tartozását kellő időben ki­fizette volna, gazdasági lehetetlenülésre egyáltalán nem hivaikozhatik, hanem saját fizetési késedel­mének következményeit viselni tartozik. — A «Depőt» kérdése. (Kúria P. VII. 6583/1922. sz. a. 1923. jun. 28-án.) Indokok: Ellenben alapos az alperesnek az a panasza, amely a fellebbezési bíróság által az al­peresek részéről érvényesített beszámítási kifogás tekintetében elfoglalt jogi álláspont ellen irányul. A fellebbezési bíróság ugyanis az alperesek­nek az általuk a fentiek szerint a felperes folyó­számlája javára befizetett 214,049.81 magyar ko­ronaösszeg árfolyam szerinti értékének megfelelő cseh koronaösszegnek a kereseti követelésbe be­számítása, illetőleg abból való levonása iránt elő­terjesztett kérelmét azért találta alaptalannak, mert az alperesek nem is állították, hogy a befi­zetett összeget a felperestől visszakövetelték és utóbbi annak kiadását megtagadta s igy nem ál­lapitható meg, hogy a felperes ezzel az összeggel rendelkezett, vagyis azt saját céljaira felhasználta volna. — Ezekből következtethetően a fellebbezési bíróságnak álláspontja szerint az alperesek tar­toztak volna bizonyítani, hogy a felperes ezzel az összeggel, mint sajátjával rendelkezett, hogy te­hát azt felhasználta. — Ez az álláspont azonban a fenforgó körülmények között téves. — Az l/F. a. levél tartalma szerint ugyanis a felperes arról értesítette az alpereseket, hogy a kérdéses befize­tett összeget csak követelésének cseh koronákban való kifizetése után fogja az alperesek rendelke­zésére bocsátani s igy annak kiadását addig már

Next

/
Thumbnails
Contents