Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 9. szám - Ellenbirálat

9. sz. KERESKEDELMI JOG 123 előre is megtagadta, következésképen az összegnek visszautalását az alperesek tartozásuknak cseh koronában kifizetése előtt előreláthatólag sikertelenül kérték volna. Emellett az alperesek a kérdéses összeget, a fent előadottak szerint, a felperes folyószámlája javára fizették be. A folyószámla természetéből pedig az következik, hogy az ilyen számlára befizetett összegek nem elkülönitetten, a befizetőnek letétéi gyanánt kezeltetnek, hanem hogy azokat a számla tulajdonosa rendszerint fel szokta saját céljaira használni és az ilyen számla egyenlege sok esetben rövid időközökben is változik. S hogy a felperes is a kérdéses összeget nem az alperes letétje gyanánt kezelte, az abból is következtethető, hogy a felperes az alperesi felülvizsgálati kérelemre adott válasziratában a kérdéses összeg után számitott kamatnak, tehát használati dijnak, az alperes részére való megtéritésére is hajlandónak nyilatkozott. Ezekre való tekintettel a fenforgó esetben a felperesnek kell kimutatni és igazolni azt, hogy az alperesek által befizetett kérdéses összeget ő tényleg az alperesek letétje gyanánt kezelte, illetve kezeltette S igy azt saját céljaira fel nem használta és azzal nem rendelkezett. Ezek szerint a fellebbezési biróság ebben az irányban a tényállást egyfelől az l/F. a. levél azon tartalmának figyelmen kivül hagyásával, tehát a Pp. 270. §-ának megértésével állapította meg, másfelől pedig az ezirányu tényállás megállapításánál a bizonyitási teher szabályainak helytelen alkalmazásával járt el, amiért is ez a tényállás felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat s annak alapján az ügy végeldöntésére nem alkalmas. Az erre vonatkozó tényállásnak szabályszerű megállapítása pedig az ügy megfelelő eldöntéséhez azért szükséges, mert ha a felperes nem mutatja ki, hogy ő a szóban forgó összeget az alperesek letétje gyanánt kezelte s igy azt saját céljaira fel nem használta; s ha ennek folytán következtethető lesz, hogy a felperes a kérdéses összeggel, mint sajátjával rendelkezett, akkor a felperes olyannak Jesz tekintendő, mint aki az l/F. a. levélben alperesekkel közölt attól a szándékától, hogy a szóbanforgó összeget kereseti követelésének cseh koronában való kifizetéséig csak letétként (Depót) tartja vissza, utóbb elállott és a saját céljaira felhasznált kérdéses összeget illetőleg annak felhasználásakori árfolyam szerinti értékének megfelelő cseh koronaösszeget a kereseti követelésének részbeni törlesztésére fordította s igy a jelzett árfolyam szerinti értéknek megfelelő cseh koronaösszeg az alperesek kérelméhez képest a kereseti követelésből levonandó, ellenkező esetben pedig az alpereseknek ez a kérelme helytálló alappal nem bir. Gazdasági lehetetlenülés. 113. Az állandó birói gyakorlat szerint az az eladó, aki a vételi ügylet megkötésekor vagy a teljesítésre kitűzött határidőben a vétel tárgyául szolgáló áruknak birtokában volt vagy azok szállítása tekintetében megfelelően rendelkezhetett, a gazdasági lehetetlenüléssel az állandó birói gyakorlat értelmében sikerrel nem védekezhetik. (Kúria P. VII. 498/1923. sz. a. 1923. június 19-én.). Indokok: Mert a szállításnak a teljesítési időben való igazolatlan elmulasztásával szerződésszegővé vált, jogellenes magatartásának jogkövetkezményeként tehát viselnie kell azt az anyagi hátrányt, amelyet a vétel tárgyául szolgáló áruk árának későbbi emelkedése vont maga után. A fellebbezési bíróság által megállapított, meg nem támadott, tehát a Pp. 534. §-a értelmében irányadó tényállás szerint az alperes tescheni gyárának üzeme sem 1917-ben, sem pedig 1918-ban nem szünetelt, másrészt a forgalmi akadályok sem voltak oly mérvűek, hogy a teljesítést állandóan lehetetlenné tették volna és a gyár mindkét évben szállított is rendelőinek nagyobb mennyiségű székeket. Ebből a tényállásból az következik, hogy alperesnek a székek nagymérvű áremelkedése előtti időben módjában állott az, hogy szállítási kötelezettségének a felperessel szemben eleget tegyen, a szállítás elmulasztásának jogkövetkezményei alól tehát csak annyiban mentesülhet, amenynyiben kimutatja azt, hogy gyártmányainak a megrendelői között való aránylagos szétosztása mellett sem szállíthatott a felperesnek több széket, mint amennyit annak részbeni teljesítésül tényleg szállított. Ebből a szempontból azonban a tényállás nincs tisztázva és igy az ügy döntésre nem alkalmas. Tisztázni kell tehát azt, hogy az 1917. évben hány darab és mily székekre volt az alperesnek megrendelése, hogy ebben az évben összesen hány darab széket gyártott s ezekből kiknek, mikor és hány darabot szállított? S ugyanez állapítandó meg az 1918. évre is abban az esetben, ha az tűnnék ki, hogy az 1917. évben előállított készletből a felperes rendelése nem volt foganatosítható. Vasúti fuvarozás. 114. A kereskedőileg csomagolt áruk az utipodgyász fuvarozásból ki vannak zárva s azokért a vasút szavatossággal nem tartozik. (Kúria P. IV. 5582/1922. sz. a. 1923. június 12-én.) Indokok: A vasúti Ü. Sz. 30. §. 1. bekezdése szerint az utas olyan tárgyakat, amelyekre az utazásnál szüksége van, utipodgyászként való szállításra adhatja fel; a 3. bekezdés szerint azt, hogy az uti szükséglethez nem számitható tárgyak utipodgyászként felvétetnek-e s minő feltételek mellett, a díjszabásban kell egységesen meghatározni; és ugyané §. II. végrehajtási határozmánya meg is engedte, hogy nagyobb, kereskedőileg csomagolt ládák, bizonyos feltételek mellett, utipodgyászként feladassanak; ámde a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 47,755/111./1915. sz. felhatalmazása alapján Máv. ad. 162,548/1915. F. IV. a. szám alatt kibocsátott és a «Vasuti és Közlekedési Közlönye 1916. évi 114. számában közzétett rendelet a kereskedőileg csomagolt ládáknak, tonnáknak és egyéb, utiszükséglethez nem számitható tárgyaknak utipodgyászként való szállítását — mivel e tárgyak szállítása a .podgyászkocsiban rendelkezésre álló hely hiánya miatt nehézségekbe ütközik — beszüntette és az Ü. Sz. 30. §-ához tartozó II. díjszabási végrehajtási határozmánynak az emiitett tárgyak utipodgyászkénti feladását megengedő rendelkezését kifejezetten is hatályon kivül helyezte.