Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 9. szám - Ellenbirálat

120 KERESKEDELMI JOG 9. sz. nyolország, Franciaország, Nagyblritannia, Portugál, Svájc, Timis, Gseh-Sziovákország és Danzig (v. ö. könyvem 187. lapját). E nagy terület tehát az általam vallott elv mellett foglalt állást. Csak éppen pedzeni kivánom az ismertetés egyéb kifogásait. Mindenekelőtt közölnöm kell a biráló úrral, hogy Pouillet nem esetgyüjtemény, hanem a francia irodalomban standard-work tekintélyére emelkedett kézikönyv: ahol tehát őt idézem, közvetlen forrásomat nevezem meg. Ugyanez áll a német Kohlcr, Pinner-Eyck, Osterrieth stb. tekintetében is. Ha már most nem hiszi el nekem, hogy ezeken kivül közvetlen forrásokban is búvárkodtam, ugy legyen boldog tamáskodásában; csak arra hivom fel a figyelmét, hogy könyvem ben számtalan határozatot talál oly időből, amikor már az ismert kézikönyvek mind megjelentek volt. Vájjon azokat honnan vettem? Egyébként pedig abból indultam ki, hogy az én olvasómat nem az érdekli, mely könyvből merítem idézetemet (hiszen birói határozatokat nem lehet költeni), hanem az, hol találja meg annak teljes szövegét, ha az én kivonatom céljának nem tesz eleget. S erre éppen azért volt szükség, mert helyszűke miatt a határozatnak tényleg csak succusát közölhettem s magam tudom legjobban, hogy ez sokszor nem elég. Ha a biráló ur az állítja, hogy a törvény kritizálásától tartózkodom, ugy ezzel is csak azt bizonyítja, hogy könyvemet fel sem vágta. Mert nem szólva arról, hogy könyvembe beledolgoztam mindazokat a biráló észrevételeket, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter ur részére a törvényjavaslatról készített véleményemben kifejtettem *, amennyiben azokat a törvény szövege nem honorálta: ötnegyed órás előadást tartottam a Budapesti Ügyvédi Körben azokból a kritikai megjegyzésekből, amelyeket könyvemből vettem. Csak találomra utalok egyébként könyvem 97., 107., 192., 202. s. k. lapjaira, de az idézeteket tucatjával szaporíthatnám. S nem bánik el több skrupulussal a t. biráló ur magával a törvénnyel sem: mert teljesen értelmetlen az a kifogása, hogy a törvény 1. §-ának fogalmazása fogyatékos volna azért, mert annak 2. bekezdése «az előbbi bekezdésbe ütköző magatartás» felől rendelkezik. SZEMLE. A biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről szóló 1923. VIII. t.-c. végrehajtásaként megjelent a p. ü. m. 48,718/1923. sz. rendelete, mely «a biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatósága» cim alatt külön hivatalt állított fel, mely működését a pénzügyminisztériumban megkezdte az ugyancsak a fenti rendelettel egyidejűleg (aug. 17.) megjelent szervezeti és ügyviteli szabályzat alapján. Az uzsorabirósági eljárási rendelet. A m. ker. minisztérium 6150/1923. M. E. sz. rendelete, mely az Ube. rendelkezéseit módosítja, e hó 22-én megjelent s annak különösen 4. és 5. §§-ai birnak statáríális fontossággal. A 4. §. kimondja, hogy semmiségi panasznak — a Kúriához — csak akkor * V. ö. Jogállam, 1921. évi 7., 8. füz. van helye, ha a bíróság vádlottat bűntett miatt elitélte vagy bűntett vádja alól felmentette; továbbá hogy a bűntett miatt — bár nem jogerősen — elitéltet azonnal előzetes letartóztatásba kell helyezni. — Az 5. §. pedig kimondja, hogy az Ube. ítéletét rendszerint azonnal végre kell hajtani. — Kíváncsian várjuk, hogy a drágaság letörését ez a rendelet elő fogja-e mozdítani? A brit állampolgárokkal szemben fennálló tartozások és követelések rendezése tárgyában Londonban kötött egyezmény végrehajtása tárgyában f. hó 23-án megjelent a 6180/1923. M. E. sz. rendelet a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal (Office de Verification et de Compensation) hatáskörének, szervezetének és eljárásának szabályozása tárgyában. — A Hivatal a pénzügyminiszter főfelügyelete alatt a Pénzintézeti Központ keretében fog működni és el fogja látni a clearingben rendezendő ügyeket. — A Hivatal élén az elnök áll (a P. K. vezérigazgatója) és gazdasági és pénzügyi kérdésekben véleményező és tanácsadó szervként a Hivatal mellé a különféle gazdasági, pénzügyi és jogászi körökből összeállított Tanács van szervezve (7. §.). — A rendelet azonkívül részletesen szabályozza a Hivatal eljárási módját s az általa szedett dijakat (20. §.). Az ingatlanokra vonatkozó vételjog (opció) s a pénzelértéktelenedés. Amit a Kúria jogegységi tanácsának 26. sz. polgári döntvénye f. é. március 17-iki ülésében kimondott (1. Ker. Jog f. é. márc. szám), hogy í. i.: amennyiben a szerződés tárgyának értéke a nyitva álló idő alatt a viszonyok előre nem látott alakulása folytán aránytalanul emelkedett, a tulajdonos az eladás kötelezettsége alól mentesül; ugyanezt az elvet most már az osztrák Oberster Gerichtshof is követi, mely Ob. III. 299/1923. sz. határozatában (ápr. 24-én) szintén kimondja, hogy a vételi ajánlat kötelező ereje megszűnik, amennyiben az opció gyakorlásának idején teljesen megváltozott viszonyok álltak elő. — A határozat annál fontosabb, mivel a korábbi határozatokban ugy az ingatlanokra, mint az ingókra vonatkozó hasonló perekben az Obg. ellenkező álláspontot foglalt el. (Rechtsprechung 12. Juli 1923.) IRODALOM. Külföldi irodalom. Ármin Ehrenzweig: System des oesterr. allgem. Privatrechts. 1 Bd., 2 Hálfte: Das Sachenrecht. — Wien, 1923. Manzsche Verlags- und Universitátsbuchhandlung. Oskar Pisko: Lehrbuch des oesterr. Handelsrechts. — Wien, 1923. Hölder-Pichler-Tempsky A.-G. Dr. F. Kretzschmar: Recht des B. G. B. Drittes Buch Sachenrecht. I. Sammlung Göschen. Vereinigung wissenschaftlicher Verleger. 1922. Elsősorban laikusok számára irt, a kritikák szerint igen sik.eriilt kis mű, amelynek a német gyakorlati jogászok is hasznát vehetik. A magyar jogásznak, aki rövid, általános képet akar kapni a német polgári törvénykönyv rendszeréről, könynyen hozzáférhetőségénél és relativ olcsóságánál fogva is ajánlható.