Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 7-8. szám - Gazdasági lehetetlenülés és pénzromlás

A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJÉDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPITÓ: GRECSÁK KÁROLY FŐSZERKESZTŐ: BUBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságügyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTE LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Negyedévre: 1000 korona. Egy füzet ára 500 korona. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur cimére (VIII., Üllői-ut 38. Telefon: József 119—13) küldendők. HUSZADIK ÉVFOLYAM 7-8. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN | BUDAPEST, 1923. JUL. —AUG. 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. König Vilmos. Gazdasági lehetetlenülés és pénzromlás. Dr. Kuncz Ödön. Lehet-e a külföldi részvénytársaság belföldi fiókjának cégvezetője és fióktelepe ? Ifj. dr. Dajkovich István. Részvénytársaságok cégbejegyzéséről. SZEMLE: Az uj igazságügyminiszter. — Szövetkezetjogi reformok. (Kö. ) — A sztrájkjog és a gazdasági szakszervezet. — Válasz. (Dr. Beck Salamon. ) — Valorizálás as osztrák joggyakorlatban, (sz. l. ) — Uj csehszlovák telefontörvény. — Lichtenstein hercegség polgári törvénykönyve. — A kisebbségek nyelvjoga. IRODALOM: Hazai irodalom. — Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 95. Békeszerződés. — 96,, 96/a. Lánckereskedés. — 97. Általános. — 98. Zsákkölcsön. — 99., 100., 101. Vétel. — 102. Vasut felelőssége. — 103. Vasut felelőssége a vasuti hordárért. Előfizetőinkhez! Tekintettel a szomoruan közismert körülményekre, kénytelenek vagyunk az előfizetési dijat ujból felemelni és miként az alantiakból kitünik, a tényleges viszonyokat egyáltalában meg sem közelitő alacsony mértékben. A Kereskedelmi Jog előfizetési dija julius 1-től: Negyedévre 1OOO korona. Egyes szám ára 500 korona. • Kiváló tisztelettel Kereskedelmi Jog kiadóhivatala. Gazdasági lehetetlenülés és pénzromlás. Irta: dr. König Vilmos ügyvéd. A gazdasági lehetetlenülés fogalma a háborus jog produktuma. Omnis determinatio est negatio. Az, hogy a lehetetlenülés gazdasági, kifejezésre hozza, hogy a lehetetlenség nem valódi, hogy nem is létezik. Tényleg fikcióval állunk szemben, mely jogéletünk normális működését megzavarta. Lényegileg mindig elállott, amikor a teljesités az egyik félre nézve nagy anyagi hátrányokkal, a másikra pedig rendkivüli vagyoni előnyökkel járt volna. Tehát jóformán bizonyos idő elteltével minden szállítási ügylet gazdaságilag lehetetlenné vált, mert a háboru hosszu tartamával minden áru ára természetszerüleg aránytalan módon emelkedett. Ez a gyakorlat a fogyasztók szempontjából szomoru következményekre vezetett, és pedig annál sulyosabbakra, minél népszerübb lett a jogelv alkalmazása és minél érzékenyebben reagált a jogelv az árbeli eltolódásokra. Már az a körülmény, hogy azonnal a háboru kitörésekor, mikor teljes gazdasági intaktságban mindenki képes volt a meglevő készletek birtokában a szerződést teljesiteni, a gyakorlat félretolta a szerződések kötelező erejét, legalább is egy évvel siettette a drágulási proceszszust, mely egész küzdelmünket oly végzetesen befolyásolta. Minden igy felbontott szerződés elismerése volt annak, hogy a kikötött árak nem kötelezők és hogy jóval többet szabad követelni. Hogy emellett az árdrágítás büntetőKERESKEDELMI JOG