Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 6. szám - A középiskolai jogi oktatás bevezetését ...

96 ipari feldolgozásból származó s a forgalmi életben egyedileg is különálló cikknek tekintett dolog, ezért alapos az a panasz, hogy téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint a kizárólag a borra vonatkozóan kibocsátott fentidézett rendeletek a jelen per tárgyát képező pezsgőre nézve is alkalmazta, s a felek közti jogügyletet eme rendeletekre tekintettel hatálytalannak nyilvánította. Jus variandi. 91. A m. kir. Kúria által követett állandó gyakorlat szerint az esetben, ha a vevő a K. T. 353. §-ában biztosított vagylagos jogok egyikét már keresettel érvényesítette, ezzel az ő választási jogát kimerítette és a kereset kézbesítése után valamely másik jog érvényesítésére rendszerint át nem térhet. (Kúria P. IV. 2842/1922. sz. a. 1923. ápr. 19-én.) A késedelmes eladó ellen a teljesités iránt indított keresettel a vevő — tekintet nélkül arra, bogy emellett a késedelemből eredő kár megtérítését is követeli, vagy sem — a K. T. 353. §-ában részére biztosított három rendbeli vagylagos jogok egyikét érvényesiti; ezen kereset kézbesítése után a teljesítést helyettesíthető kártérítés iránti követelésre az eladó beleegyezése nélkül rendszerint át nem térhet, mert az eladóra nézve, aki a teljesités iránti kereseti kérelem értelmében leendő netaláni elmarasztalásával számolva, esetleg az áru beszerzése, vagy készentartása iránt intézkedik, a jogérvényesítés ily változtatása káros lehet, de az ilyen változtatás megengedettségével járó bizonytalanság már önmagában is hátrányos; és mert különösen a háború alatti és utáni időben tapasztalt rendkívüli árhullámzások mellett nem lehet azt megengedni, hogy a vevő a/perinditással megrögzített jogválasztástól, az árhullámzásnak saját előnyére és az eladó kárára való kihasználásával eltérhessen, illetve az utóbbit a reá háruló jogkövetkezmények tekintetében, még a per során is, bizonytalanságban tartsa. A teljesítésre indított kereset után a teljesítést helyettesítő kártérítés iránti kérelemre való kivételes áttérést a birói gyakorlat csak oly esetben engedi meg, ha a perben kiderül, hogy a teljesités az alperesre nézve a változott viszonyok következtében gazdaságilag és tárgyilag lehetetlenné vált. Ez az eset azonban ezúttal nem forog fenn, mert az alperes azzal, hogy reá a teljesités gazdaságilag lehetetlenné vált, nem védekezett, a felperes pedig az alperesnek azt a perbeli előadását, hogy a kereseti árut a kikötött határidőben vis major miatt nem szállíthatta, kifejezetten tagadta. Gazdasági lehetetlenülés. 92. A vételár egyidejű kifizetésével megvett készárukranézve létrejött ügyletekkel szemben a gazdasági lehetetlenülés kifogása jogosan fel nem hozható. (Kúria P. IV. 3384/1922. sz. a. 1923. ápr. 10-én.) Zsákkölcsön. 93. A ponyva- és zsákkölcsönzés terén oly kereskedelmi szokás áll fenn, amelynél fogva a kölcsönző általában és rendszerint felel minden kárért, mely a kölcsönadott zsákokban vagy ponyvákban a rendeltetésszerű használattal járó rongálódást meghaladóan akár véletlen és elháríthatlan esemény folytán is keletkezett. (Kúria P. IV. 4125/1922. sz. a. 1923. ápr. 17-én.) Csőd. 94. Amennyiben a közadós ellen készpénzbeli követelés behajtása végett kielégítési végrehajtás foganatosíttatott anélkül, hogy a közadós tartozását nyomban kifizette volna, az állandó birói gyakorlat értelmében megállapítható a közadós fizetéseinek megszüntetése és ha az alperes ezekről tudva, fogadta el a követelésének kiegyenlítéséül teljesített pénzbeli fizetést és áruszolgáltatást, ugy a csődtörv. 27. §. 2. pontja alapján a közadós jogcselekménye megtámadható. (Kúria P. VII. 3849/1922. sz. a. 1923. márc. 1-én.) A Hazai Bank Részvénytársaság rendkívüli közgyűlése elhatározta 125.000 darab 2000 korona névértékű uj részvény kibocsátása és a forgalomban lévő 225.000 darab részvény névértékének 1000 koronáról 2000 koronára való fölemelése utján a társaság alaptőkéjének 700,000.000 koronára való fölemelését. Az elővételi jog a jelenlegi részvénybirtokosoknak olykópen biztosíttatik, hogy minden két darab régi részvény alapján egy darab uj részvény vehető át 7000 koronáért költségmentesen május 24-től június 2-ig bezárólag- az intézet pénztáránál. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank május 19-ón tartotta LIII. rendes közgyűlését. Az 1922. üzletóvi szelvény 120 koronával került mult hó 22-től kezdődőleg beváltásra. A közgyűlés elhatározta, hogy az intézet alaptőkéjét 600 millió koronára emeli fel. A régi részvényesek minden 2 régi részvény alapján 1 darab uj részvényt vehetnek át 3500 koronás árfolyamon május hó 23-ig. A régi részvényeseknek elővételre fel nem ajánlott részvények több évi zárolás mellett nyernek elhelyezést. A Hitelbank és az Iparbank fúziója. A Magyar általános hitelbank és az Első magyar iparbank igazgatóságai között a két intézet fúziójára nézve röviddel ezelőtt tárgyalások indultak meg, melyek immár eredményesen befejeződtek. A Magyar általános hitelbank részvényeseinek f. é. június 16-ára egybehívandó rendkívüli közgyűlésén az alaptőkének az eddigi 420 millióról 489 millió koronára leendő felemelését fogja javasolni. A kibocsátásra kerülő 172.500 egyenkint 400 K n. é. uj részvényből 105.000 az eddigi részvényeseknek fog elővételi joguk alapján 10: 1 arányban felajánltatni, mig a fenmaradó 67.500 részvény minden 5 Iparbankrészvénynek 1 Hitelbank-részvényre való átcserélésére fog szolgálni. Az Első magyar iparbank igazgatósága ennek megfelelően a részvényeseinek ugyancsak f. é. június lH-án tartandó rendes közgyűlésén az alaptőkének — a rószvényátcserélési művelet technikai keresztülvitelének megkönnyítése céljából — 100,000.200 K-ról 4166 darab, ex 1922-es szelvényű részvény kibocsátása utján 101,250.000 koronára leendő kikerokitését fogja indítványozni; ezek a részvények darabonkint 8000 K áron bocsáttatnak ki. Az Iparbank összes részvényei Hitelbank-részvényekre cseréltetnek át 5 :1 arányban. Az Iparbank lefolyt üzletéve 35,834.567 K 9 f. tiszta nyereséggel zárul, melyből részvényenkint 60 K osztalék van tervbevéve, mig a fenmaradó öszszeg a bank különféle alapjainak gyarapítására fog fordíttatni. A Mezőgazdasági ipar r.-t. május 30-án tartott XXXII-ik rendes közgyűlése az 1922. évre 500 K (50%) osztalék fizetését határozta el, mely a Magyar ált. hitelbanknál június 1-től kezdve kerül beváltásra. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos császár-ut 34.