Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 5. szám - A részvényváltság lerovásának egynehány vitás kérdése

80 KERESKEDELMI JOG 5. sz. módon sok esetben elenyésznék az elszámoló és egyéb csekkek közötti különbség. De viszont a kü­lönbség akkor sem éles, ha a csekk bemutatójának az utalványozottnál aktív számlája van, mert ebben az esetben sem lehetne a bemutatót a szám­lája feletti rendelkezésben csupán azon az alapon korlátozni, mert a számlakövetelésének egyik tétele «csak elszámolásríai» szóló csekken alapul. A «csak elszámolásra* szóló csekknek voltaképen akkor van jelentősége, amikor annak segélyével passzív számla rendeztetik és a csekk kiállítója azt kivánja megakadályozni, hogy a csekk összegét a bemutató készpénzben megkapja, a számla pedig az eddigi állapotban maradjon. Jellemző, hogy a fent vázolt eljárás kifogásolói sem tartják az uj számla összegének kifizetését egyszersmin­denkorra kizártnak, hanem csak azt tudják a visszaélések orvoslása érdekében felhozni, bogy az utalványozott a csekk bemutatójának nyitott számlán elhelyezett összeg kifizetésével bizonyos időn át várjon, hogy a kibocsátónak módjában álljon az elszámoló csekkre nézve közléseket tenni. Mindenesetre kívánatos volna a legfőbb birioságok állásfoglalása, amire akkor nyílnék mód, ha a kibocsátó az ilyen kifizetésből származó kárát a német Schg. 14. §-a vagy nálunk a csekktörvény 11. §-ának 2. bekezdése alapján a'a utalványozó t­tól követelné. (n. e.) A ni. kir. minisztériumnak 3121/1922. M. E. számú rendelete a váltón, kereskedelmi utal­ványon és közraktári jegyen alapuló követelések elévülési ideje tekintetében fennálló kétségek el­oszlatása tárgyában. Kétség merült fel arra nézve, vájjon hatály­ban van-e a magánjogi kötelezettségek teljesíté­sére engedett halasztás (moratórium) fokozatos megszüntetése tárgyában 2807/1915. M. E. szám alatt kiadott úgynevezett moratóriumfeloldó ren­delet (1. a Rendeletek Tára 1915. évi kötetének 1125. lapján) 35. §-ában foglalt rendelkezés, amely a váltón, kereskedelmi utalványon és köz­raktári jegyen alapuló követelés elévülésének ide­jét, tekintet nélkül a kiállítás idejére, egy évben állapította meg mindazokban az esetekben, ame­lyekben az 1876 : XXVII. t.-c. szerint számítandó elévülési idő egy évnél rövidebb. A m. kir., minisztérium a kétség eloszlatása végett a következőket rendeli: 1 ' A 8261/1920. M. E. szám alatt kiadott (a Rudapesti Közlöny 1920. évi szeptember hó 29. napján megjelent 223. isizámban kihirdetett) ren­delet általában megszüntette az emiitett papírok bemutatása és óvlalolása tekintetében korábban fennállott kivételes rendelkezéseket, de nem kí­vánta érinteni a moratórium-feloldó rendelet idé­zett 35. §-ába,n foglalt azt a rendelkezést, amely a szóbanlevő papírok elévülésének idejét egy évben állapította meg mindazokban az esetekben, ame­lyekben laz 1876 : XXVII. törvénycikk ennél rövi­debb elévülési időt szab meg. Ehhez képest a váltón, kereskedelmi utal­ványon és közraktári jegyen alapuló követelések­nek a 10,990/1921. M. E. sízám alatt kiadott (a Rudapesti Közlöny mult évi december hó1 25. nap­ján megjelent 291. számában kihirdetett) rendelet 1. §-a értelmében 1922. évi január hó 1. napján megkezdődött elévülése — tekintet nélkül arra, hogy a,z illető papíron alapuló követelés az idézett mcratórium-feloldó rendelet értelmében halasztás alá esett-e vagy nem — 1922. évi december hó 31. napja előtt nem fejeződhetik be. Budapest, 1922. évi március hó 31. napján. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. IRODALOM. Hazai irodalom. Dr. Szenté Lajos: Külföldi tartozások fize­tése. Szerző a valutajogi kérdéseket különösen az árntartozások szempontjából tanulmányozva a U'ljesitési hely, az idegen pénznem kikötése s az á [számítás kérdéseit elméleti és gyakorlati oldal­ról teszi szemlélhetővé és az egész eddigi magyar joggyakorlatot közölve s azt a német és osztrák joggyakorlattal összehasonlítva nélkülözhetetlen útmutatót ad ezen életbevágó kérdésekkel foglal­kozó gyakorlati jogászok (bírák és ügyvédek)' s nem, különben az érdekelt kereskedők kezébe. Az úttörő munkának tekinthető tanulmány legkö­zelebb szerző saját kiadásában megjelenik; s annak előfizetési ára a Kereskedelmi Jog előfize­tőinek 40 korona; bolti ára magasabb lesz. Elő­fizetéseket lapunk kiadóhivatala is elfogad. Külföldi irodalom. Titze, Dr. Heinrich: Richtermacht u. Ver­tragsinhalt. Tübingen 1921. (J. G. R. Mrhr.) Geh. M. 6. ! Bornhak, Conrad: Grundriss des Deutschen Landwirtschaftsrechtes. Leipzig 1921. Schmidt, Richárd: Einführung in die Rechts­vvissenschafí. Leipzig, 1921. (Félix Meiner.) Oppenheimer, Franz: Die psychol. Wurzel v'on Sittlichkeit und Recht. Jena, Fischer. Fiebach, AVerner: Verkehrsvertráge u. ihre Ausführung im| Interessé der Feindesmáchte. Berlin, Sticke M. 6. Reinhold, W. D.: Gártnerei als Objekt der Gesetzgebung. Berlin 1921. Walb, Ernst: Das Problem der Scheinge­winne. Freiburg. Hahn W. u. Lilienfeld-Toal, A. v.: Regelung des Handels und Verkehrs ím Russland. Jena, Fischer. Sarolea, Charles: Europe and the League of Naüons London, Eell and sons, 1919. Helfferich, Dr. K: Die Politik der Erfüllung, 1922. J. Schweitzer (Arthur Sellier) München M. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents