Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 4. szám

50 KERESKEDELMI JOG 4. sz. zájuk és az egyszerűség kristálytiszta ablakán engedett nekik betekintést a tudás elvont birodalmába; és csak egy vezérlő csillagot ismert el: az igazságotI Hogy mit köszönhet Nagy Ferencznek a magyar kereskedelmi jog tudománya? Ö teremtette meg és emelte azt európai színvonalra! Nagy Ferencz és a magyar kereskedelmi jog tudománya fogalmilag egyet jelentenek! Nincsen hitel jogunknak egyetlen egy része sem, melybe Nagy Ferencz az ö előkelő, választékos és alapos fejtegetéseivel be ne világított volna. Igazi tudós mivoltát, önállóságát és öntudatosságát jellemzi, hogy már pályájának legelején tisztán látja, hogy a kereskedelmi jog tudománya két intézményben csúcsosodik ki: a kereskedelmi társaságban és az értékpapírban. Az első kérdés, amely lekötötte érdeklődését, a kereskedelmi társaságok jogi személyisége volt. A Magyar Igazságügy 1878. évfolyamában jelenik meg «A kereskedelmi társaságok jogi természete» cimü alapvető tanulmánya, amely azt a szilárd alapot vetette meg, amelyről Nagy Ferencz a kereskedelmi társaságok, de különösen a szövetkezetek, jogviszonyainak mesteri feldolgozásához jutott el. Az értékpapírjog végtelenül érdekes és gyakorlati szempontból is nagy jelentőségű problémáin főleg váltójogi kézikönyvében küzdi keresztül magát. Az értékpapír elméletek köré leülepedett sürü ködöt, mesterkélt konstrukciókat, fárasztó okoskodásokat az ő fejtegetéseiben egyáltalában nem találjuk. Az ő derűs lelke, világos, logikus és természetes okfejtése a váltójog rideg és száraz tudományát a hazai jogászközönség egyik legélvezetesebb és legtanulságosabb olvasmányává tudta nemesiteni. — Valósággal úttörő munkát végzett a magyar tengeri magánjog irányitó elveinek megteremtése körül is, és komoly tudományos búvárkodásának gyakorlati eredményeként megajándékozott minket a' tengeri magánjog törvényjavaslatával. Tudományos működésének általános irányitó elvei közül csak a következőket emeljük ki: Mentesíteni tudta magát a romanisták túlzó befolyásától; mert érezte és tudta, hogy a római jog és a kanonjog a ker. jogra bizonyos fokig negatív irányban hatottak. Hiszen a késői rómaijogésaz egyházjog kereskedelemellenes szabályai (expressa causa debendi, quaerela non numeratae pecuniae, lex Anastasia, laesio enormis, kamatvételi tilalom és ezzel kapcsolatos uzsoratan, Gratianus decretumai) váltották ki, mint reakciót az olasz kereskedők osztályjogát, amely a római jogtól teljesen függetlenül építette ki a modern kereskedelem legfontosabb intézményeit: a ker. társaságot, a bizományt, a váltót, a biztosítást, a hitel- és fizetési ügyleteket, az alkuszt stb. Érzi, hogy a jog első sorban gyakorlati tudomány. A jogelvek csak addig szépek és indokoltak, amig az életben is beválnak. A törvényt, a jogszabályt nem «önmagából», hanem az életből kell megmagyarázni, mert «a jog nem mathematikai formula, hanem az életviszonyok észszerű rendezésére szánt norma.» Szem előtt tartja minden művében a ker. jog egyetemes, internacionális jellegét is; ezért helyez súlyt mindenütt jogösszehasonlitásra. Önállóságát és széles látókörét jellemzi, hogy — habár tételes jogunk teljesen a német jog befolyása alatt áll is — szervesen tudta beilleszteni jogrendszerünkbe a francia, angol és olasz jog számtalan termékenyítő gondolatát is, és így távoltartotta bírói gyakorlatunkat a német jog szolgai követésétől. Minden írásán és min- • den szaván igen erős önkritika érződik, mert nagyon jól tudja, hogy őt igen kevesen ellenőrizhetik. Nagy Ferencznek tanári és tudományos működését kodifikátori és közéleti szereplése egészítik ki. A már említett tengeri magánjogi javaslatokon kívül, oroszlánrészt vett ki szövetkezeti ügyünk egészséges alapokra fektetése körül, biztos kézzel állapította meg a ker. törvény revíziójának irányító elveit és a magyar nemzetnek külföldön is dicsőséget szerzett az egységes váltójog megalkotásánál kifejtett felbecsülhetetlen értékű munkásságával. Közéleti szereplése közismert; de ennek méltatására nem is érezzük magunkat hivatottaknak. Csak arra utalunk, hogy a «Magyar Jogász Egylet» magas színvonalra emelése nem kis részben az ő érdeme. * * * Nagy Ferencz a mult hónapban töltötte be munkás életének 70. évét. Szeretettel, csodálattal, büszkeséggel és örömmel emlékezünk meg Róla a jelentős évfordulón. Örömmel, mert a Gondviselés megengedte, hogy Nagy Ferencz erejének ós munkakedvének teljességében érje meg a kiválasztottaknak ezt a magas korát; és amikor a mélységből kivezető utat keressük, megnyugvással tölt el az a tudat, hogy Nemzetünk az újjáépítés gigantikus munkájában az ő erős kezére, tiszta logikájára és felmérhetetlenül becses tapasztalataira is bizton számithat! A mai kornak kétszeresen szól a Példabeszédek Könyve: «az eszes és tudós ember által meghosszabbodik az ország fennállása.)) Knncz Ödön.