Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 2. szám - A részvényváltság lerovása ...

30 KERESKEDELMI JOG 2. sz. tekeznie kellett és hogy ezek a kiadások a vevő jogtalan elállása folytán kárba vesztek: mert ily esetben a gyártás abbanhagyása a vevő jogtalan magatartásának következménye, és az eladó csak önmagát és a vevőt óvja meg nagyobb kártól, midőn a gyártást ia reá nézve előnyösen nem értékesíthető árukra nézve nem fejezi be; s az ilyen kiadások megtéritését az eladó az általános magánjog szabályai alapján igényelheti. Ha tehát a fennforgó esetben az alperes jogtalanul tagadta meg az átvételt és ha ennek folytán a még elkészítendő, de el nem készitett árura való tekintettel beszerzett nyomtatványok és dobozok kárba vesztek, akkor alperes ezt a tényleges kárt a felperesnek megtéríteni tartozik. Ugyanez áll arra az összegre is, melyet felperes a szerződéses árumennyiség céljaira előre megrendelt dobozok szállításának elmaradása folytán, kártalanításként kénytelen volt a dobozgyárosnak fizetni. 21. A szerződéshez hű vevőnek, aki teljesítést követel, fedezeti vételre nincs szüksége, de a teljesítés követelése egyenesen ki is zárja a fedezeti vétel lehetőségét. (Kúria P~ IV. 2638/1921. sz. a. 1921. dec. 21-én.) 22. "Oly esetben, amikor a valóságos kínálatnak és keresletnek megfelelően kialakult. piaci ár megállapítható: a szerződéshez hü vevő a szerződés teljesítését megtagadó eladótól a K. T. 356. §. 2. pontja alapján a szerződési és a teljesítés helyén és idején levő piaci ár közti különbözetet követelheti; miért is a követelés összegszerűsége ellen abból az okból, hogy a megítélt árkülönbözet a tisztességes kereskedői hasznot meghaladja, kifogást tenni nem lehet. (P. IV. 2654/1921. sz. a. 1921. december 21-én.) Gazdasági lehetetlenülés. 23. Az állandó joggyakorlat szerint, ha a változott gazdasági viszonyok folytán az áru értékének kivételes nagy áremelkedésével a szerződést szegő eladóra nézve a szerződés teljesítése rendkívül súlyos anyagi áldozattal járna, viszont a vevő aránytalanul nagy vagyoni előnyhöz jutna, a vevő az eladótól teljesítést nem, csupán a szerződés megszegésének időpontjában felmerült kárának megtéritését követelheti. (Kúria P. IV. 2633/1921. sz. a. 1921. dec. 15-én.) Vasúti fuvarozás. 24. Személypodgyász feltöréséből eredő kárt a vasút teljes mértékben megtéríteni tartozik. (Kúria P. IV. 2647/1921. sz. a. 1921. dec. 21-én.) Indokok: A megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a felperes felesége PozsonyLigetfalu állomáson három bőröndöt adott fel Szombathelyre személypodgyászként, amelyek a keresethez F) •/. alatt mellékelt jegyzékben felsorolt ruha és ágynemüeket tartalmaztak; e bőröndök útközben feltörettek és kifosztattak, ugy hogy az azokban volt ruhanemüeknek csak egy része került meg; és e bőröndökben még idegen holmi is találtatott. Minthogy pedig a személypodgyászként feladott tárgyaknak a feladástól a kiszolgáltatásig a vasúti közegek közvetlen felügyelete alatt kell állaniok, a fenti tényállásból okszerűen következik, hogy a podgyász kifosztását, — ha az nem is vezethető vissza a vasúti közegek saját szándékos cselekvényére — minden esetre csakis a köteles felügyelet elmulasztása, tehát a vasúti közegek vétkes gondatlansága tehette lehetővé; minélfogva az Ü. Sz. 35. §. 2. bekezdése értelmében a díjszabásnak az a végrehajtási határozmánya, amely a kártérítést egy meghatározott legmagasabb összegre korlátozza, nem érvényesíthető. Tőzsde. 25. Az export lehetetlenné válása esetén az exportliszt akkor sem veendő át belföldön, ha teljesítési helyül egy belföldi hely van megjelölve. — A választási jog csak akkor tekinthető kimeritettnek, ha a választás hatályosan történt. Teljesítés választása, óvás nélkül (Szok. 65. §. a) p. és 66. §.) szabálytalan lévén, a szerződéshez hü félnek joga van teljesítés helyett kártérítést kérni. — Árkülönbözet arra irányuló kérelem nélkül is megítélhető teljesítés helyett. — Az előlegül adott cseh korona magyar koronában ítéltetett vissza. (Budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága 1564/1921. sz. a. 1922. január 18-án.)1 A bíróság kötelezi alperest, hogy felperesnek 8 nap alatt 1.010,150 K tőkét és kamatait megfizessen. Felperest keresetének ezt meghaladó részével, alperest pedig viszontkeresetével a bíróság elutasítja és a költségeket peres felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: Felperes előadta, hogy az A) •/. alatti kötlevél szerint 1921. augusztus 8-án alperes neki különféle számú összesen 6000 zsák lisztet adott el szeptember havi szállításra. A kötésre 1.000,000 cseh korona előleget adott. Alperes az eladott mennyiségből szeptember havában több részletben összesen 1320 zsák lisztet leszállított. A hátralékos 4680 (és egy másik kötésből kifolyólag 120 zsák összesen tehát 4800) zsák liszt szállítása november végéig prolongáltatott. Közben a 77368/1921. számú október 9-iki kormányrendelet folytán, mely a lisztkivitelt korlátozta, illetve egyes fajokra teljesen megakadályozta, a kötés teljesítése lehetetlenné válván, felperes november 25-én felszólította alperest, vájjon november végéig eleget fog-e tenni ezen szerződésnek? Alperes azoritían nem válaszolván, december 1-én felperes óvással közölte, hogy az ügylettől eláll és követelte a még alperesnél lévő 350,260 cseh korona előleg visszafizetését. Majd 1 Ezen ítélet méltatására legközelebbi számunkban még visszatérünk. (Szerk.)