Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / Tartalommutató

11. sz. KERESKEDELMI JOG 171 Birói határozatok összefoglalása. Általános. 1. A nemzetközi magánjog szabályai értelmében az ügyletek értelmezésénél a teljesitési hely szabályai irányadók, még az esetben is, ha azok a hazai jog szabályaival nem egyezők 65 2. A magyar királyi Kúria jogegységi tanácsának 25. számú polgári döntvénye 81 3. A Ker. törv. 353. és a Pp. 8. §-ának egybevetett értelme szerint az a kár, melynek megtéritését a szerződéshez hü vevő a késedelmes eladótól, a kése­delemből kifolyólag, a teljesités mellett követel, a tel­jesítés iránti igénynek járuléka; a főköveteléssel egy és ugyanazon jogalapból származó járulék tekintetében pedig a kereseti kérelem a Pp. 188. §. 2. pontja és 494. §-a szerint a fellebbezési eljárásban is felemelhető; és az ilyen kérelem sem keresetváltoztatásnak, sem uj keresetnek nem minösithető 81 4. Az állandóan követett birói gyakorlat értelmében a kereskedelmi könyvnek a kereskedelmi ügyletek nem teljesítéséből származtatott kártérítési követelésre vonatkozó bejegyzései ilyen követelések perlésénél nem szolgálhatnak törvényszerű alapul a könyvvitel helye szerinti bíróság" illetékességének a megállapítására 81 5. Az épület-, mü- és géplakatos iparos a K. T. 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő .... 97 6. Amennyiben a H. T. saját bizományosától a tözsdebirósági kikötést tartalmazó nyilatkozatot meg­szerezni nem tudja, s így ö a perből ki nem kapcsol­ható, nincs elzárva a malom attól, hogy jogait most már a H. T. ellen a rendes bíróság ellen érvényesítse 97 7. Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 : XV. t.-c. 1. §-ának 3. pontja alkalmazható-e arra az orvosra, aki a hivatásából folyó munka teljesítéséért olyan ellen­szolgáltatást követel, köt ki vagy fogad el, mely a saját szolgáltatásának értékét szembetűnően aránytalanul meghaladja? 126 8. A Pp. 29. §-a szerint a szerződésszerű teljesités elmulasztásából eredő kártérítést tárgyazó per a szer­ződés teljesítése helyének bírósága előtt megindítható, ha a teljesités helye okiratból megállapítható és több teljesitési hely közül az illetékességet bármelyik meg­állapítja . 126 9. A perújítás csak az alapperben előadott tényekr^ vonatkozóan nem használt oly bizonyítékra fektethető, amely bizonyíték a per folyama alatt használva az alapper értelmében kedvezőbb határozathozatalt ered­- ményezhetett volna. Következésképen tehát az alap-. perbeli fellebbezési tárgyalás befejezése után felmerült tények és azokra felhozott' bizonyítékok perújításra alapul nem szolgálhatnak 141 10. Jogszabály, hogy az adós késedelme megszűnik akkor, ha a hitelező az adósnak halasztást ad . . 141 11. Jogszabály, hogy a hitelező követelésének az adós hozzájárulásával harmadik személyre történt átruhá­zása utáni időben az adós uj hitelezőjével szemben már nem teheti beszámítás tárgyává az eredeti hite­lezője ellen utóbb keletkezett követelését .... 154 12. Kártérítési keresetben eredetileg követelt érték helyett az előbbi állapotba való visszahelyezés mérvé­nek megfelelően felszámított kárigény támasztása az értékviszonyok eltolódása mellett nem tekinthető sem a jó erkölcsökbe ütköző s így bíróilag nem érvénye­síthető nyerészkedésnek, sem meg engedett kereset­változtatásnak 154 13. A volt monarchiából lengyel állampolgárrá lett bécsi lakos felperes kereshetőségi joga tekintetében az igazságügyminiszter dönt, hogy a trianoni békeszerző­dés reá is vonatkozik-e? 154 13/a. A bemutatóra szóló okirat alapján fellépő s a szerződésben közelebbről előre meg nem jelölt hitelező a békeszerződés 254. cikkében meghatározott fizetési módozatra igényt nem tarthat 170 Részvénytársaság és szövetkezet. 14. A részvényesi jogok gyakorlásának alapja a rész­vény tulajdona 43 15. A részvénytársaság megalakulása s az azzal kap­csolatban hozott határozatok csak a bejegyzés tényével emelkednek jogerőre s igy a bejegyzés megtagadásával az alapitóknak adott felmentés sem bir joghatállyal 65 16. Az alaptőkéhez nem készpénzbeli betéttel hozzá­járuló alapító vagy részvényes az ezt tárgyazó határo­zat hozatalában nem vehet részt 81 17. Az ítélet nem helyettesitheti a közgyűlési hatá­rozatot s a megtámadott közgyűlési határozat hatály­talanítása esetén sem lehet az osztalék mennyisége tárgyában itéletileg dönteni, hanem alperes közgyűlés összehívására utasítandó 97 18. A részvényelővételi jog a részvényesi jogok közé tartozván, azt a tulajdonos akkor is gyakorolhatja, ha részvényeire valakinek vételjogot (opciót) biztosított 156 19. A K. T. a szövetkezet mérlegének közzétételét követeli ugyan, de nem kifejezetten hírlapi hirdetés utján s igy nem ütközik a törvénybe a közzétételnek a szövetkezet viszonyaihoz képest kielégítő más módja, amelynek az alapszabályokba felvétele tehát nem kifogásolható 27 20. I. Az 1898 : XXIII. t.-cikk értelmében alakult gaz­dasági és ipari hitelszövetkezet közgyűlésén hozott határozat megsemmisítése iránt, ugyané t.-cikk 29. §-a értelmében, a szövetkezet tagja csak abban az esetben indíthat a szövetkezet ellen keresetet, ha a törvény­vagy alapszabályellenes határozat által jogában sérel­met szenved; egyéni jogsérelem hiányában azonban a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező köz­gyűlési határozat megsemmisítését perenkivüli uton kell a cégbíróságnál kérni 127 20/a. A K. T. 180. §-a értelmében a cégbíróság a reá ruházott törvényes felügyeleti és ellenőrzési hatáskör­ben köteles a közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt hatá­rozatokat hivatalból is vizsgálat alá vonni abból a szempontból, hogy azok a törvény és az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelnek-e s e hatáskörében joga van arra is, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvnek és mel­lékleteinek adataiból megállapítható, a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző nyilvánvaló szabálytalan­ság fenforgása esetében a közgyűlés határozatait hiva­talból megsemmisítse 170 Jogügyletek (általában). 21. A leszámolás megejtésére adott megbízás magában foglalja az ügylet végleges lebonyolítására adott meg­hatalmazást is. Ily megbízás pedig adható' a céggel alkalmazotti vagy kereskedelmi meghatalmazotti vi­szonyban nem álló személynek ........ 14 22. Anyagi jogszabály szerint az okiratba foglalt szerződésbe fel nem vett szóbeli megállapodás is hatá­lyos, ha az okirat tartalmával nem ellenkezik, hanem azt kiegészíti 98 23. A foglaló minősítésénél nem az elnevezés az irányadó, hanem annak a törvényben megállapított jogi természete, mely megköveteli, hogy a foglalóul adott összeg az ügyletkötéskor átadva is legyen . .116 24. Időmeghatározatról csak akkor lehet szó, ha a kikötött időpont bekövetkezése bizonyos, ha ellenben az időnont bekövetkezése bizonytalan, akkor az időmeg­határozás feltételnek tekintendő 128 25. Az áru átadásának megtagadásával való fenye­getés nem képez jogellenes kényszert 128 26. A bank az általa vett és kezelt külföldi pénz

Next

/
Thumbnails
Contents