Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)
1922 / Tartalommutató
11. sz. KERESKEDELMI JOG 171 Birói határozatok összefoglalása. Általános. 1. A nemzetközi magánjog szabályai értelmében az ügyletek értelmezésénél a teljesitési hely szabályai irányadók, még az esetben is, ha azok a hazai jog szabályaival nem egyezők 65 2. A magyar királyi Kúria jogegységi tanácsának 25. számú polgári döntvénye 81 3. A Ker. törv. 353. és a Pp. 8. §-ának egybevetett értelme szerint az a kár, melynek megtéritését a szerződéshez hü vevő a késedelmes eladótól, a késedelemből kifolyólag, a teljesités mellett követel, a teljesítés iránti igénynek járuléka; a főköveteléssel egy és ugyanazon jogalapból származó járulék tekintetében pedig a kereseti kérelem a Pp. 188. §. 2. pontja és 494. §-a szerint a fellebbezési eljárásban is felemelhető; és az ilyen kérelem sem keresetváltoztatásnak, sem uj keresetnek nem minösithető 81 4. Az állandóan követett birói gyakorlat értelmében a kereskedelmi könyvnek a kereskedelmi ügyletek nem teljesítéséből származtatott kártérítési követelésre vonatkozó bejegyzései ilyen követelések perlésénél nem szolgálhatnak törvényszerű alapul a könyvvitel helye szerinti bíróság" illetékességének a megállapítására 81 5. Az épület-, mü- és géplakatos iparos a K. T. 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő .... 97 6. Amennyiben a H. T. saját bizományosától a tözsdebirósági kikötést tartalmazó nyilatkozatot megszerezni nem tudja, s így ö a perből ki nem kapcsolható, nincs elzárva a malom attól, hogy jogait most már a H. T. ellen a rendes bíróság ellen érvényesítse 97 7. Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 : XV. t.-c. 1. §-ának 3. pontja alkalmazható-e arra az orvosra, aki a hivatásából folyó munka teljesítéséért olyan ellenszolgáltatást követel, köt ki vagy fogad el, mely a saját szolgáltatásának értékét szembetűnően aránytalanul meghaladja? 126 8. A Pp. 29. §-a szerint a szerződésszerű teljesités elmulasztásából eredő kártérítést tárgyazó per a szerződés teljesítése helyének bírósága előtt megindítható, ha a teljesités helye okiratból megállapítható és több teljesitési hely közül az illetékességet bármelyik megállapítja . 126 9. A perújítás csak az alapperben előadott tényekr^ vonatkozóan nem használt oly bizonyítékra fektethető, amely bizonyíték a per folyama alatt használva az alapper értelmében kedvezőbb határozathozatalt ered- ményezhetett volna. Következésképen tehát az alap-. perbeli fellebbezési tárgyalás befejezése után felmerült tények és azokra felhozott' bizonyítékok perújításra alapul nem szolgálhatnak 141 10. Jogszabály, hogy az adós késedelme megszűnik akkor, ha a hitelező az adósnak halasztást ad . . 141 11. Jogszabály, hogy a hitelező követelésének az adós hozzájárulásával harmadik személyre történt átruházása utáni időben az adós uj hitelezőjével szemben már nem teheti beszámítás tárgyává az eredeti hitelezője ellen utóbb keletkezett követelését .... 154 12. Kártérítési keresetben eredetileg követelt érték helyett az előbbi állapotba való visszahelyezés mérvének megfelelően felszámított kárigény támasztása az értékviszonyok eltolódása mellett nem tekinthető sem a jó erkölcsökbe ütköző s így bíróilag nem érvényesíthető nyerészkedésnek, sem meg engedett keresetváltoztatásnak 154 13. A volt monarchiából lengyel állampolgárrá lett bécsi lakos felperes kereshetőségi joga tekintetében az igazságügyminiszter dönt, hogy a trianoni békeszerződés reá is vonatkozik-e? 154 13/a. A bemutatóra szóló okirat alapján fellépő s a szerződésben közelebbről előre meg nem jelölt hitelező a békeszerződés 254. cikkében meghatározott fizetési módozatra igényt nem tarthat 170 Részvénytársaság és szövetkezet. 14. A részvényesi jogok gyakorlásának alapja a részvény tulajdona 43 15. A részvénytársaság megalakulása s az azzal kapcsolatban hozott határozatok csak a bejegyzés tényével emelkednek jogerőre s igy a bejegyzés megtagadásával az alapitóknak adott felmentés sem bir joghatállyal 65 16. Az alaptőkéhez nem készpénzbeli betéttel hozzájáruló alapító vagy részvényes az ezt tárgyazó határozat hozatalában nem vehet részt 81 17. Az ítélet nem helyettesitheti a közgyűlési határozatot s a megtámadott közgyűlési határozat hatálytalanítása esetén sem lehet az osztalék mennyisége tárgyában itéletileg dönteni, hanem alperes közgyűlés összehívására utasítandó 97 18. A részvényelővételi jog a részvényesi jogok közé tartozván, azt a tulajdonos akkor is gyakorolhatja, ha részvényeire valakinek vételjogot (opciót) biztosított 156 19. A K. T. a szövetkezet mérlegének közzétételét követeli ugyan, de nem kifejezetten hírlapi hirdetés utján s igy nem ütközik a törvénybe a közzétételnek a szövetkezet viszonyaihoz képest kielégítő más módja, amelynek az alapszabályokba felvétele tehát nem kifogásolható 27 20. I. Az 1898 : XXIII. t.-cikk értelmében alakult gazdasági és ipari hitelszövetkezet közgyűlésén hozott határozat megsemmisítése iránt, ugyané t.-cikk 29. §-a értelmében, a szövetkezet tagja csak abban az esetben indíthat a szövetkezet ellen keresetet, ha a törvényvagy alapszabályellenes határozat által jogában sérelmet szenved; egyéni jogsérelem hiányában azonban a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat megsemmisítését perenkivüli uton kell a cégbíróságnál kérni 127 20/a. A K. T. 180. §-a értelmében a cégbíróság a reá ruházott törvényes felügyeleti és ellenőrzési hatáskörben köteles a közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt határozatokat hivatalból is vizsgálat alá vonni abból a szempontból, hogy azok a törvény és az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelnek-e s e hatáskörében joga van arra is, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvnek és mellékleteinek adataiból megállapítható, a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző nyilvánvaló szabálytalanság fenforgása esetében a közgyűlés határozatait hivatalból megsemmisítse 170 Jogügyletek (általában). 21. A leszámolás megejtésére adott megbízás magában foglalja az ügylet végleges lebonyolítására adott meghatalmazást is. Ily megbízás pedig adható' a céggel alkalmazotti vagy kereskedelmi meghatalmazotti viszonyban nem álló személynek ........ 14 22. Anyagi jogszabály szerint az okiratba foglalt szerződésbe fel nem vett szóbeli megállapodás is hatályos, ha az okirat tartalmával nem ellenkezik, hanem azt kiegészíti 98 23. A foglaló minősítésénél nem az elnevezés az irányadó, hanem annak a törvényben megállapított jogi természete, mely megköveteli, hogy a foglalóul adott összeg az ügyletkötéskor átadva is legyen . .116 24. Időmeghatározatról csak akkor lehet szó, ha a kikötött időpont bekövetkezése bizonyos, ha ellenben az időnont bekövetkezése bizonytalan, akkor az időmeghatározás feltételnek tekintendő 128 25. Az áru átadásának megtagadásával való fenyegetés nem képez jogellenes kényszert 128 26. A bank az általa vett és kezelt külföldi pénz