Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / Tartalommutató

172 KERESKEDELMI JOG 11. sz. nemekért a megbízott (és nem a letéteményes) felelősségével tartozik s a követelés elismerése a folyószámlán nem jelent számlaelismerési ügyletet, hanem egyszerű banktechnikai müveletet 127 27. A K. T. 315. §-ában az ajánlat elfogadására nézve előirt jogszabály értelmében: távollevők között a. nyilatkozatnak rendes körülményekhez képest a válaszadásra szükséges idő alatt kell megtörténnie s ez idő számításánál az ajánlattevő azon feltevésből indulhat ki, hogy ajánlata kellő időben ért rendeltetési helyére , . . 143 Csekk. 28. A hamis vagy meghamisított csekk beváltásából az utalványozottnak vagy alkalmazottjának vétkessége nélkül eredő kárért1 az állítólagos kibocsátó vagy a kibocsátó csak akkor felelős, ha öt vagy a csekkek kezelésével megbízott alkalmazottját a hamis csekk kiállítása vagy a csekk meghamisítása tekintetében vétkesség terheli .27 29. Vétkesség kérdésének elbírálása . .82 Hibás jogügyletek. 30. Egymagában a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti nagy aránytalanság a kereskedő részéről kötött hitelügylet tekintetében az uzsoraszerüség megállapítására nem szolgálhat .... 14 31. A műselyem ruházkodási célokra felhasználhatóságánál fogva közszükségleti cikknek tekintendő s annak szükségtelen közbenső kereskedéssel való drágítása lánckereskedést képez .14 32. Igaz ugyan, hogy az az ügylet, amellyel a termelő és a fogyasztó közé szükségtelenül beékelődő kereskedő a közszükségleti cikk árának drágulását idézi elő, • birói jogvédelemben rendszerint nem részesülhet, ez a jogelv azonban nem nyerhet alkalmazást arra az esetre, amikor a vétel tárgyát képező áru külföldre volt szállítandó 28 33. Az 1877. évi VIII. t.-c. rendelkezéseinek alkalmazása körül a bíróság feladata csak annak meggátlására irányulhat, hogy a hitelező a kölcsön adott összegért birói jogsegély mellett ne jusson nagyobb haszonhoz, mint amennyit részére a törvény a 8%-os kamat fejében enged, ez a birói feladat azonban nem érvényesülhet annak az adósnak védelmére, aki a hitelezőjének uzsorajellegü követelését már kifizette 65 34. A láncolatos kereskedésből, mint tiltott ügyletből származó magánjogi követelések birói uton nem érvényesíthetők ugyan; de ennek csak az a jogkövetkezménye, hogy az ilyen ügylet teljesítését egyik fél sem követelheti, az emiitett körülmény azonban az ily tiltott ügyletben résztvevő feleknek gazdasági előnyöket egymással szemben nem biztosíthat és nem szolgálhat alapul arra, hogy a szerződő felek valamelyike megtarthassa a másik fél részéről tényleg teljesített azt a vagyoni szolgáltatást, amelyre az ügylet érvénytelenségénél fogva jogos igényt nem támaszthat .... 81 35. Budapesti kereskedőnek az a ténykedése, hogy külföldi gyártású gépet a gyár budapesti telepénél vagy képviselőjénél fogyasztónak leendő továbbeladásra rendel, nem tekinthető nyilván szükségtelen, az árunak a fogyasztóhoz juttatásánál nem szokásos s e miatt tilos közbenső kereskedésnek ... 81 36. Az ügyletkötés idejekor még kért, de meg nem kapott s csupán az utólagos teljesítési határidő alatt megszerzett tüzifaárusitá'si engedély nem teszi az ügyletet jogossá - . . 115 37. A külföldön beszerzett és külföldön átadott áru nem képezi lánckereskedés tárgyát. A lánckereskedést tiltó szabályok a belföldi fogyasztó közönség érdekvédelmét szolgálják 126 38. Mindazonáltal, hogy az árdrágító visszaélésből, mint tiltott cselekményből származó magánjogi követelések birói uton nem érvényesíthetők, mégis ez a körülmény az ily ügyletben résztvevő feleknek, gazdasági előnyöket egymással szemben nem biztosithat 129 39. A kétoldalú turpis causán alapuló jogügyletből bíróilag érvényesíthető jogok és kötelességek nem származnak ... . , 141 40. A 3678/1917. M. E. rendeletnek és az 1920. évi XV. t.-c.-nek a láncolatos kereskedésre és az ezzel elkövetett árdrágítás büntetésére vonatkozó rendelkezései kizárólag csakis a belföldi közfogyasztásra szolgáló árucikkeknek a tisztességes kereskedelembe ütköző módon való megdrágításának megakadályozását, és ezzel a belföldi fogyasztó közönség érdekeinek védését célozzák, és az ily cikkek árdrágítását minősitik büntetendő cselekménnyé . . 141 41. Az 1884 : XVII. t.-c. 4. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az engedélyhez nem kötött ipar üzése — melyre nézve csupán az iparűzési szándék bejelentése van kötelezöleg előírva, — megkezdhető, ha az iparhatóság 3 nap alatt az iparigazolványt ki nem adja, a közszükségleti cikket képező, s igy külön engedélyhez kötött ügyletnél nem alkalmazható 155 42. A közerkölcsi felfogás nem türi meg azt, hogy a felperes visszakövetelhesse azt, amit az alperesnek összeköttetései felhasználásával hatósági kijárásért, tehát nyilvánvalóan súlyos erkölcstelen cselekmény elkövetéséért jutalmul adott ........ 155 Üzletátruházás. 43. Az átvevő felelősségét az átvétel után tudomására jutott körülmények már nem állapithatják meg . . 126 Tartozás átvállalás. 44. Az eredeti adós kötelezettségének harmadik személy részéről való elvállalása által csak akkor szabadul fel, ha a harmadik személy a hitelezővel kötött szerződéssel vállalja el a tartozást . . . . .27 Pénzreudeletek (fehér* pénz stb.). 45. A megbízott csak akkor mentesül a kritikus időben fehér pénzben történt fizetések által előállott kár megtérítése alól, amennyiben igazolja, hogy a- pénzfelvétel körül a kellő gondossággal járt el . . . .14 46. A fehér pénzt átvevő bank csak akkor védekezhetik azzal, hogy a fehér pénzt csak letétként fogadta el, amennyiben ehhez a fizetést teljesítő fél hozzájárult ".'/.,*,:. . . .28 47. Az 1919. évi március hó* 17. napján hatályba lépett 2260/1920. M. E. rendelet, amely szerint a pénzintézetek pénztáraikat az 1920. évi március hó 17. napján zárva tartani voltak kötelesek, kifejezetten abból a célból bocsáttatott ki, hogy a pénzintézetek az osztrákmagyar bankjegyek felülbélyegzésének előkészítésére szükséges munkálatokat elvégezhessék. A hivatkozott rendelet azonban ehhez a rendelkezéséhez semmiféle magánjogi hatályt nem füz 44 48. A 463/1920. M. E. sz. rendelet 1. §-a ugyancsak az 1919. május 20-a után keletkezett s 1919. augusztus 1. előtt lejárt tartozásoknak fehér pénzben való fizetéséről rendelkezik, oly rendelkezést azonban nem tartalmaz, melyből az a következtetés volna levonható, hogy az 1919. május 20-ika előtt keletkezett és lejárt követelések 1919. augusztus 15-ike előtt az akkor még teljes értékben forgalomban volt fehér pénzben fizethetők nem lettek volna 44 49. Az államjegy és a bankjegy, amennyiben nem törvényes fizető eszköz, a kereskedelmi forgalomban az áru jellegével bir .• 46 50. Az 1920. március 17-én hatályba lépett 2260/1920. M. E. sz. rendelet a pénzintézetek zárva tartásának elrendeléséhez semminemű magánjogi hatályt nem fűz, tehát a felek akkor esedékes tartozásaikat még felülbélyegzett bankjegyekben is fizethették 142 51. Az elszámolás kötelezettségével adott vételárelőleg nem tekinthető pénzintézeti betétnek . . .156