Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 2. szám - A részvényváltság lerovása ...

2. sz. KERESKEDELMI JOG 25 sem, vájjon az alaptöke be van-e fizetve vagy sem. Ez különösen a készpénzbeli váitságlerovás szabályozásából tűnik ki. De a természetbeni lerovásnál is döntő jelentősége van annak az alapvető szempontnak, hogy a törvény a r.-t. «vagyonának» 15%-át akarja az állam rendelkezésére bocsátani. Ezért követel a 18. §. a r.-t.-tói annyi részvényt, amennyi a társasági vagyon 15%-ára biztosit jogot. Ezért irja elő a 18. §. 3. bek. 2. mondata, hogy be nem fizetett részvények esetében a részvényesek befizető kötelezettsége a megvalósitott tőkeleszállítás és felemelés után is változatlan marad, tehát a r.-t. a részvényesektől az eredeti névérték hiányzó részét követelheti, annak dacára, hogy a váltságlerovás folytán a névérték 15%-kal csökken. Be nem fizetett részvények esetében a r.-t. «vagyona» u. i. ugyanaz, mint befizetett részvények esetében, mert a részvényesekkel szemben fennálló «követelés» szintén «vagyon». Ha a természetbeni lerovás az államot szintén a hátralékban levő részvényesek közé sorolná, akkor az állam nem jutna a «vagyon» 15%-ához; sőt ez a r.-t. csődje esetében azzal a következménnyel is járhatna, hogy az állam a részvényváltságra — ráfizetne. Az uj francia biztosítási törvényjavaslat, amely a francia törvényhozás előtt fekszik, meglepően bizonyítja az angol rendszerrel szembenálló középeurópai rendszer nagy vonzóerejét. Ez a vonzóerő nemcsak a rendelkezések tartalmában, hanem a törvényjavaslat szerkezeti beosztásában is kifejezésre jut. Helyenként azt az impressziót kelti ugyan, mintha a törvényjavaslat szerkesztőinek egyik főtörekvése lett volna, hogy a németeket ne utánozzák, mégis az egész művet könnyen az azonos tárgyú német vagy svájci törvény átdolgozásának lehetne tartani. A törvényjavaslat 5 cimből és 80 §-ból áll. A cimek: 1. a biztosításról általában; 2. a tüzkárbiztositásról; 3. az életbiztosításról; 4. a balesetbiztosításról (contre les accidents) és 5. az átmeneti szabályokról szólnak. Az első cim négy részre oszlik: 1. általános szabályok; 2. a biztosítási szerződés létrejötte, alakja és átruházása; 3. a biztosító és biztosított kötelességei, semmisség és felbontás; 4. elévülés. A törvényjavaslat újdonsága az 5. §. a viszontbiztosításról. Ezt eredeti szövegében közöljük: Art. 5. L'assureur peut se fairé réassurer contre les risques qu'il á assurés. Les régles de l'assurance regissent la réassurance. (2.) La réassurance peut s'appliquer sóit á un contrat d'assurance déterminé, sóit á un certain nombre ou á la totalité des contrats d'assurances conclus par l'assureur. (3.) La prime de réassurance peut étre différent de celle de l'assurance. (4.) Le réassureur est mis au lieu et place du réassuré, mais seulement dans des rapports avec ceiui-ci. (5.)' Le réassuré peut, sans consulter le réassureur, régler tous engagements, traiter et transiger avec l'assuré. Le réassureur est tgnu d'indemniser le réassuré dans la proportion de son engagement' sans critiquer ses actes sauf en cas de fraude. A m. kir. igazságügyminiszternek 800/1922. I. M. számú rendelete a moratórium fokozatos megszüntetése tárgyában. 1. §. Ingatlanra végrehajtási árverés elrendelésének és foganatosításának a 12000/1915. I. M. számú rendelet 17. §-ában és az 1916. évi március hó 1. napján 2800/1916. I. M. szám alatt kelt (a Budapesti Közlöny 1916. évi március hó 4-én megjelent 52. számában kihirdetett) rendeletben meghatározott eseteken felül akkor is helye van, ha 1. a végrehajtást feleség, fel- vagy lemenő ágbeli rokon és törvénytelen gyermek javára megállapított tartás kielégítésére rendelték el; 2. az árverési kérelem tulajdonközösségnek birói árverés utján való megszüntetésére jogosító ítéleten alapul. Az 1. pont esetében a végrehajtató az árverés elrendelését csak akkor kérheti, ha kimutatja, hogy a bíróság a követelés kielégítése céljából ingóra kért végrehajtási árverést a 12000/1915. I. M. számú rendelet 16. §-ához képest nem rendelte el, vagy hogy az ingóra vezetett végrehajtás sikertelen maradt avagy az ingóra foganatosított árverés következtében befolyt árverési vételárból a követelés egészen vagy részben nem nyert fedezetet. Életjáradék követelés kielégítésére irányuló árverés elrendelését pedig e pont alapján a végrehajtató csak akkor kérheti, ha a jelen bekezdésben meghatározott feltételeken felül még azt is kimutatja, hogy megélhetését veszélyezteti az, ha az ingatlan árverés megtagadása következtében követeléséhez nem jut. Önkéntes árverést ingatlanra elrendelni és foganatosítani ugy is lehet, hogy végrehajtási árverés joghatályával bírjon. 2. §. Ha a telekkönyvi hatóság az előbbi §-ra alapított árverési kérelmet alaposnak találja, az árverést a felek meghallgatása nélkül elrendeli és végzését — amely az elárverezendő ingatlannak, a feleknek és az 1. §. 1. pontja esetén a kielégítendő követelés tőkeösszegének megjelölését, valamint a kikiáltási árat tartalmazza — kézbesitteti az előtte ismeretes lakóhellyel bíró telekkönyvi érdekelteknek, ha pedig a végrehajtást szenvedő lakóhelye ismeretlen, a részére kinevezett ügygondnoknak is. 3. §. A kikiáltási árnál alacsonyabb áron az ingatlant eladni nem lehet. 4. §. A 12000/1915. I. M. E. számú rendelet 19. és 21. §-át a jelen rendelet alapján elrendelt árverés esetében is alkalmazni kell. Az árverés megsemmisítésének azon az alapon is helye van, hogy ennek a rendeletnek szabályait nem tartották meg. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Katonai vagy ilyennel egy tekintet alá eső személy irányában az 1380/1915. M. E. szám és