Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 2. szám - A részvényváltság lerovása ...

26 KERESKEDELMI JOG 2. sz. 3021/1915. M. E. szám alatt kiadott (a Budapesti Közlönynek 1915. évi 100. és 190. számában ki­hirdetett) rendeletek alkalmazását a jelen rendelet nem érinti. Budapest, 1922. évi január hó 5. napján. A magyar királyi kormánynak 402/1922. M. E. számú rendelete a részvénytársaságok és szö­vetkezetek mérlegének készitése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1914. évi I. t.-c. 12. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket ren­deli: 1. §. A részvénytársaságok és szövetkezetek a legutóbbi üzletévükre vonatkozólag készített mér­legeikben, úgyszintén a régebbi üzletévekre vonat­kozó mérlegeikben, amelyek elkészítésére a 269/1916. M. E. sz. kormányrendelet 1. §-a alap­ján halasztást nyertek, az értékpapírokat — az alábbi kivételekkel — legfeljebb abban az érték­ben vehetik fel, amely a legutóbbi üzletév utolsó napján a papírok értékének, illetőleg árfolyamá­nak megfelel. A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok legfeljebb abban az árfolyamban vehetők fel a mérlegbe, amelyen e papírokat a budapesti tőzs­dén a legutóbbi üzletév utolsó napján, ily jegyzés hiányában pedig ezt a napot megelőzőleg leg­utoljára jegyezték, de semmi esetre sem magasabb értékben az 1921. évi december hó 31-iki ár­folyamnál. — A 2. és 3. §§-ok a fix kamatozású s egyrészt nem az állam (2. §.), részint az állam által (3. §.) kibocsátott fix kamatozású papírok árfolyamát állapítják meg és kimondják hogy: Amennyiben az 1914. évi augusztus hó 1-eje óta az 1912. évi LXIII. t.-c. 17. §-a alapján kibo­csátott magyar államadóssági címletek (hadi­kölcsönkötvények és pénztárjegyek) a legutóbbi üzletév utolsó napjának megfelelő forgalmi érté­küknél magasabb értékben vétetnek fel a társaság mérlegébe, a társaság részvényei, illetőleg üzlet­részei után nem fizethet magasabb osztalékot, mint amennyit az előző üzletévre fizetett. Az osztalék korlátozására vonatkozó fenti rendelkezések az igazgatósági jutalékokra nézve is megfelelően alkalmazandók. 4. §. Sorsjegyek és nyereménykötvények nem vehetők fel a mérlegbe magasabb értékben, mint amely a legkisebb nyereménnyel való kisorsolá­suk esetén kifizetésre kerülő összegnek a nyere­ményadó levonása után megfelel. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe s az életbelépése előtt már közgyülésileg jóváhagyott mérlegekre nem vonatkozik. Budapest, 1922. január hó 16. A tisztességtelen versenyről szóló törvény kimerítő és alapos kommentárján dolgoznak Bálás P. Elemér dr. ig. min. osztálytanácsos és Kuncz Ödön dr. lapunk szerkesztője. A kommen­tár rövidesen megjelenik, mihelyt a törvényhozás a benyújtott javaslatot törvényerőre emeli. A kommentár körülbelül 10 ív terjedelemben fog megjelenni és legfőbb célja az, hogy hazai jogá­szainknak és kereskedelmi és ipari köreinknek (különösen a kamarák választott bíróságainak) megbízható kalauza legyen ebben a nálunk uj jog­matériában. Olvasóink figyelmét szükségesnek tartjuk már most is felhívni a törvényjavaslat megszerkesztésében tevékenyen részt vett szerzők előkészület alatt álló müvére. IRODALOM. Hazai irodalom. A budapesti áru- és értéktőzsdének pénz­nemekre és külföldi kifizetésekre vonatkozó szo­kásai. Magyarázatokkal ellátták: dr. Zerkpvitz Zsigmond ügyvéd és dr. Frigyes Béla ügyvéd tőzsdei jogügyi titkár. Ára 80 korona. Mindkét kommentátor résztvett a szokások kodifikálásá­ban s igy ha szerénységük tiltja is, hogy meg­jegyzéseiket hivatalos magyarázatnak tüntessék fel, azok taíán mégis többet fejeznek ki egyéni véleménynél. A kis könyv mint az OMKE könyvtá­rának V. kötete az OMKE lapkiadó r.-t. kiadásá­ban jelent meg. Külföldi irodalom. Wolfgang Cohn: Kann das Geld abgeschafft werden? Gustav Fischer, Jena 1920. Weber Adolf korán elhunyt jeles tanítványá­nak posthumus munkája az oroszországi viszo­nyokra figyelemmel igen aktuálisnak mondható kérdéssel foglalkozik. Fejtegetései során arra az eredményre jut, hogy elméletileg a pénzgazdaság és a pénz nélküli gazdaság két önálló egymással ellentétes gazdasági rendszer, a gyakorlatban azonban a kettő közt átmenet van. Semmi esetre sem lehetne a pénzt hatalmi szóval kiküszö­bölni és hosszas fejlődés utján legfeljebb a Bebel által kifejtett arra a pontra lehetne eljutni, hogy a munka produktumai elvesztenék az áru jellegét és ezzel a pénz feleslegessé válnék. A régi állapot bizonyos maradványai azonban még ekkor sem tűnnének el. Dr. Kari Görres: Das Lichtspielgesetz im Lichte des Verwaltungsrechtes. Jung-Verlag. Tauberbischofsheim 1921. Dr. Emánuel Adler: Der Name im deutschen und österreichischen Recht. Berlin 1921. Franz Vahlen. A névjoggal kapcsolatban a judikaturában főleg ujabban számos nehezen megoldható kérdés merült fel. A szerző mindezeket a német és osz­trák jog párhuzamos figyelemmel kisérése mellett világítja meg és a francia judikaturát is feldol­gozza. Foglalkozik a jogi személyek nevével és az álnevekkel is. Külön fejezetet szentel a nemzetközi névjognak. Sajnos a kereskedői névre vonatkozó kérdéseket nem fejtegeti. Ezt nyilván külön mun­kának tartja fenn. Dr. Heinrich Klang: Unerschwinglichkeit der ieistung. Manz, Wien 1921. M. 5.60.

Next

/
Thumbnails
Contents