Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 1. szám - Filmcenzura Németországban - Nemzetközi munkásjog a párisi békeszerződésben

14 i KERESKEDELMI JOG 1. sz. Henry Gavalle: La propriétó commerciale. — Société des publications scientifiques et industrielles Paris. Louis Bordeux: Les nouvelles legislations immobiliéres et hypothécaires, étude de droit comparé. Paris, Dalloz. Gidel et Barrault: Le traité de paix avec l'Allemagne du 20 juin 1919 et les intéréts privés: Gommentaire des dispositions de la Partié X du Traité de Versailles Paris. Librairie générale de droit et de jurisprudence, 1921. Merignhac et Lémonon: Le droit des gens et la guerre de 1914—1918. Paris, librairie du Recueil Sirey 1921. Dr. Hans Schreuer: Deutscb.es Privatrecht. Einfübrung in das geltende bürgerl. Recht. Enke, Stuttgart 1921. HAZAI JOGGYAKORLAT. Megbízás. 1. A leszámolás megejiésére adott megbízás magában foglalja az ügylet végleges lebonyolítására adott meghatalmazást is. Ily megbízás pedig adható a céggel alkalmazotti vagy kereskedelmi meghatalmazotti viszonyban nem álló személynek is. (Kúria P. IV. 2471/1921. sz. a. — 1921. nov. 29.) Annak megállapítása mellett tehát, hogy fel-, peres az alperesekkel megejtendő leszámolással K. L.-t bizta meg, közömbös a felperes által bizonyítani kivánt az a körülmény, hogy K. L. a felperesnek sem alkalmazottja, sem kereskedelmi meghatalam ázott ja nem volt, ezért ebben az irányban a bizonyítás mellőzése jogszabályt nem sért. A leszámolással megbízott jogköre kiterjed arra is, hogy az ügylet lebonyolithatása végett a megbízót kötelező engedményeket is tehessen. A megállapított tényállás szerint pedig K. L. az alperesekkel oly módon számolt le véglegesen és oly módon bonyolította 3,0._ a- szóban forgó borvételi ügyletet, hogy átvéve a meglévő bormennyiséget, azzal a kijelentéssel, hogy felperesnek ezen felül alperesek ellen több követelése nincs, felperes nevében a kötés szerint még hátralékosnak jelentkező többlet boráru leszállításától elálott. A végleszámolás eredményeként tehát az alpereseket a további borszállítástól mentesítette, következésképen felperesnek alperesek ellen emelt kártérítési igénye alaptalan. Uzsora. 2. Egymagában a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti nagy aránytalanság a kereskedő részéről kötőit hitelügylet tekintetében az uzsoraszerüség megállapítására nem szolgálhat. (Kúria P. IV. 2131/ 1921. sz. a. — 1921. nov. 15-én.) Az 1883. évi XXV. t.-c. 1. §-a szerint a hitelezés tekintetében uzsora fennforgásáról csak akkor lehet szó, ha valaki másnak szorultságát, könnyelműségét, vagy tapasztalatlanságát felhasználva, hitelez oly kikötéssel, amelyek neki vagy egy harmadiknak engedett túlságos mévü vagyoni előnyök által az adós vagyoni romlását idézhetik elő, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik. Arról a kereskedőről, aki üzleti céljaira vesz igénybe hitelt, fel kell tételezni annyi gondosságot és körültekintést, hogy a hitelnyújtás feltételeit fontolóra veszi s nem köt olyan kölcsönügyletet, amely üzleti létérdekeit veszélyezteti, vagy éppen a vagyoni összeomlását idézheti elő. Egymagában a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között mutatkozó nagyobb mérvű aránytalanság pedig a kereskedő részéről kötött hitelügylet tekintetében az uzsoraszerüség megállapítására alapul azért nem szolgálhat, mert a kereskedő a forgalmi viszonyok esélyeinek sikeres kiaknázásával esetleg az aránytalanul súlyos ellenszolgáltatás mellett szerzett hitelösszeget is gazdaságilag előnyösen értékesítheti. Lánckereskedes. 3. A műselyem ruházkodási célokra felhasználhatóságánál fogva közszükségleti cikknek tekintendő s annak szükségtelen közbenső kereskedéssel való drágítása lánckereskedést képez. (Kúria P. IV. 2353/1921. sz. a. 1921. nov. 24.) Fehér pénz. 4. A megbízott csak akkor mentesül a kritikus időben fehérpénzben történt fizetések által előállott kár megtérítése alól, amennyiben igazolja, hogy a pénzfelvétel körül a kellő gondossággal járt el. (Kúria P. IV. 2536/1921. sz, a. — 1921. nov. 8-án.)^ Indokok: Alperes a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékleteinek tartalma szerint kifogásként felhozta azt is, hogy felperes az 5151/1919. M. E. sz. rendelet 2. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésére sikerrel nem "hivatkozhatik, mert a megbízatása körében felvett ellenértékek beszedése körül megsértette a köteles gondosságot s a felülvizsgálati panasz szerint az elsőbiróság ennek a kifogásnak elbírálását anyagi jogszabály megsértésével mellőzte. Ez a panasz alapos; mert a felhívott rendelet 2. §-ának a megbízási viszonyból eredő teljesítésre is kiterjesztett rendelkezése e szakasz második bekezdésének végső mondata értelmében nem nyerhet alkalmazást akkor, ha a megbízott az 1919. évi augusztus hó 15. napján kezén maradt fehér pénznek felvételével a köteles gondosságot sértette meg s igy a felperest terhelő gondosság kérdésének elbírálása nélkül a keresetbeli igény jogosságát vagy jogosulatlanságát megállapítani nem lehet. Az a körülmény, hogy felperes, mint az alperes megbízottja a megbízója részére 1919. évi