Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 1. szám - Filmcenzura Németországban - Nemzetközi munkásjog a párisi békeszerződésben

1. sz. KERESKEDELMI JOG 13 wicklung» cimü cikkét hozza, melyben tekintélyes i i)ibliografiai anyag van közölve. Világtörténelmi jelentőségűnek mondja a szerző, hogy a békeszerződéseket aláiró hatalmak valamennyien megállapodásra jutottak egy ily fontos kérdésben. A történelmi fejlődés első fázisaként az intern rendedezést állítja elénk és megállapítja, hogy a konstitucionális államokban a szociális reformok mindig termékenyebb talajra találtak, mint a parlamentárisakban. Ez a megállapítás nyilván onnan ered, hogy Németországban, ahol a munkaügyi törvényhozás kétségkívül a legelőrehaladottabb volt, konstitucionalizmus volt. A munkaügyi törvényhozást azonban egyedül alkotmányjogi kérdés függvényeként beállítani, téves. A továbbiak során igen érdekesen állítja párhuzamba az államok hivatalos lépéseit, nemzetközi egyezmények kötésére való törekvéseit, a munkásság nemzetközi kapcsolatok létesítésére való törekvéseivel. Kiemeli az 1900. évi párisi konferenciát, az 1904. évi francia-olasz egyezményt és az 1906. évi berni konvenciókat, mely utóbbiakat a békeszerződés is kifejezetten fenntart. (Vers. 282. Nr. 15—16, Sí. Germ. 234. Nr. 13, Trianon 217. Nr. 13, 233. Nr. 1.) A világháború kitörése a munkáskérdést csak rövid időre némította el, a szövetségesek munkásainak 1916. évi, a központi hatalmak és semlegesek munkásainak 1917. évi konferenciája, Wilson állásfoglalása és az 1919. évi berni munkáskonferencia a béketárgyalások főkérdései közé emelte a munkáskérdést. A békeszerződés tárgyalása során a német kormány is kidolgozta a maga programmját, amely felölelte az összes főbb kérdéseket. Az 1919. április 23-iki második német tervezet főbb pontjai a következők: 1. Szabadköltözködés. A kivándorlási és általános bevándorlási tilalom megszüntetése. 2. Szervezkedési jog, sztrájk-jog. 3. Munkafeltételek szempontjából a külföldiek egyenjogúsítása. 4. Munkaközvetítés. Központi statisztikai hivatal a munkapiacokról, amely a munkások olcsó utazását biztosítaná a megfelelő munkahelyre. 5. A munkásbiztositás tovább fejlesztése, a munkanélküliek és az otthon dolgozók biztosítása. 6. Munkásvédelem. 7. Otthoni munka szabályozása. 8. Hatósági ellenőrzése a munkaügyi törvények végrehajtásának. 9. Nemzetközi végrehajtó szerv. A német tervezet ismertetése után Kunz a német békeszerződés XIII. fejezetének rendelkezéseit ismerteti? Ezek a rendelkezések azonosak a mi békeszerződésünk XIII. fejezetének intézkedéseivel. Kunz a kissé későn megjelent cikkét már 1920. júniusában befejezte és így a további fejleményekről, így különösen a génuai értekezletekről nem tud beszámolni. Kunznak most ismerteiéit inkább leíró tartalmú munkájával szemben Fehlinger H. ugyanazt a kérdést sokkal több kritikai éllel tárgyalja. (Die kúnftige mternationale Arbeiterschutz Z. f. d. g, Staatsw. 75. évf. 384—390. 1.) és főleg az egyetemes értekezlet összetételét és a költözködési szabadság biztosításának a munkaügyi törvényhozás programmjából való kihagyását kifogásolja. Előfizetőinkhez! A Kereskedelmi Jog elszántan, szilárd hittel indítja meg 19. évfolyamát. Azok a nehézségek, amelyek az utóbbi évek alatt összeroppanással fenyegették a hazai jogtudománynak ezt a saafe-folyóiratát, még mindig nem szűntek meg. A nehézségekkel azonban kötelességünknek tartjuk felvenni — a legnagyobb áldozatok árán is — a küzdelmet, mert ugy érezzük, hogy minden megszűnt kulturális orgánum, minden egyes hallgatásra kárhoztatott gondolat pótolhatatlan veszteséget jelent a jobb jövő reményét elsősorban kulturfölényére alapító Magyar Nemzetre nézve. A lap fenntartását kötelességünknek érezzük azért is, mert a mai nyomda-viszonyok és a müveit középosztály elszegényedése úgyszólván lehetetlenné teszik, hogy tudósaink és szakíróink könyvek kiadásával tegyék hozzáférhetőkké értékes kutatásaiknak eredményeit. Folyóiratunknak tehát ma az is a feladata, hogy a meg nem irt könyveknek hallgatásra kárhoztatott eszméit és gondolatait közkincsekké tegye. Nem resteljük bevallani, hogy a jogászközönség erőteljes támogatására szorulunk, mert saját erőnkkel nem vagyunk képesek az elénk tornyosuló nehézségeket leküzdeni. Azt hisszük, nem a magunk, hanem a magyar jogtudomány .érdekét szolgáljuk, amikor előfizetőinket támogatásra, illetőleg arra kérjük, hogy lapunk terjesztésével vegyék le vállainkról a tehernek egy kis részét. Sajtóhiba kiigazítás. Dr. Sichermann Frigyesnek mult számiunkban megjelent cikkébe sajtóhiba csúszott be, nevezetesen a 170. lap jobboldali hasábjának 19—22. sorai helyesen a következően lettek volna nyomandók. «(Aktuális lehet ez a megkülönböztetés pl. egy Magyarországon lakó német honos tekintetében.) Ahol az ellenséggé válás stb....» — Mit is ezennel kiigazítunk. IRODALOM. Külföldi Irodalom. M. Zeballos: La nationalité au point de vue de la legislation comparée et du dórit privé humain. 4. kötet. Paris, librairie du Recueil Sirev, 1914—1919. Léon Lacour: Précis de droit commercial. 2 kötet. Paris, Librairie Dallor 1921. — A nagy tekintélyű szerzőnek Jacques Boutinon közreműködésével megjelent munkája hézagot pótol a francia irodalomban. Különösen a társaságokról szóló fejezetek emelkednek ki. A mű felöleli a bankés tőzsdeügyleteket, valamint a csődjogot is. Sok előnyös sajátsága közül talán az a legnagyobb érdeme, hogy az összes a kereskedelmi joggal kap7 csolatos uj francia törvényeket feldolgozza és a nekik legmegfelelőbb helyre osztja be és ezzel szükségtelenné teszi a Franciaországban is igen számos háborús jogszabály keresgélését.