Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 1. szám - Filmcenzura Németországban - Nemzetközi munkásjog a párisi békeszerződésben

12 KERESKEDELMI JOG 1. sz. latot kell a magánjog területein törvényerőre emelni és ezek: 1. a telekkönyvről, 2. a gyámságról, 3. az alapítványokról, 4. a biztosítási szerződésről és 5. a házassági anyakönyvről fognak szólni. A büntetőjog terén a munka sokkal gyorsabban befejeződött, mert a francia büntető törvények 1919. november 25-én rendeleti uton léptettek életbe. (n. e.) A devalváció jogi szabályozásának és az akkreditálás kérdésének tárgyában szeretnők lapunkban megindítani az eszmecserét. Az előbbi kérdés pénzügyi politikánknak legfontosabb és legégetőbb feladata, amelynek megoldásánál — készségesen elismerjük — elsősorban a közgazdasági szempontok követelnek megfontolást. König Vilmos kitűnő cikke azonban meggyőző erővel mutat reá, hogy a kérdés megoldásánál a jogászra is nagy feladatok várnak és ha a devalváció még nincs is itt, de annak mindenesetre elérkezett az ideje, hogy a jogi vonatkozások mikénti rendezését már most megbeszéljük és előkészítsük. Ugyancsak a mai beteg gazdasági élet adott jelentőséget az akkreditálás kérdésének, amelyről Meszlényi Arthur alapos és világos cikke tájékoztatja olvasóinkat, akiket ez uton is felkérünk arra, hogy a maguk észrevételeit és állásfoglalását szíveskedjenek mind a két kérdésben szerkesztőségünkkel közölni. Az uj váltóiörvény megalkotása ismét aktuálissá vált. Mindnyájunknak élénken él emlékezetében az a lelkes és odaadó munkásság, amelyet legkiválóbb hazai jogászaink és az igazságügyi kormányzat közvetlenül a háború kitörése előtt az 1912. évi hágai Egyezmény és Szabályzat megalkotása és törvénybe iktatása érdekében kifejtettek. A képviselőház 1914. február 10-én, a főrendiház pedig 1914. február 28-án elfogadták a kormány törvényjavaslatait és a törvényerőre emelkedést csupán a szentesítésnek formai okokból elmaradása akadályozta meg. A Szabályzatot a törvényelőkészítők — az Egyezményben adott felhatalmazás alapján — több önálló rendelkezéssel egészítették ki és igy lehetővé tették, hogy a nemzetközi Szabályzatot felölelő uj magyar váltótörvény teljes mértékben helyébe léphessen a réginek. Az igazságügyi kormány most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy ezt az uj váltótörvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszti. Nem várja be, amig az Egyezményt aláirt államok ismét felveszik a háborúval erőszakosan szétszakított fonalat, hanem ettől a nemzetközi megegyezéstől függetlenül akarja a kereskedelmi életet a tökéletesebb uj váltójoggal megajándékozni. A kormánynak ezt az elhatározását több okból is csak helyeselni tudjuk. Az uj váltójog nemcsak történelmi dokumentum, nemcsak a világ minden jogászának és kereskedelmi testületének vállvetett összeműködésével létrejött kitűnő alkotás, hanem a mi váltójogunk elvi alapján álló, a váltótörvény vitás és homályos rendelkezéseit kiépítő és igy váltójogunkat továbbfejlesztő müve törvényhozásunknak is. Ebből folyik, hogy váltójogi irodalmunk és judikaturánk még abban az esetben is állandóan szem előtt fogja tartani annak a fejlődés és tökéletesség magasabb fokán álló rendelkezéseit, ha továbbra is lex imperfecta marad. Helyesen teszi kormányunk azt is, ha nem várja be az ujabb nemzetközi megegyezést. Nézetünk szerint ugyanis alig hihető, hogy a győztes Franciaország hajlandó volna a Szabályzatot mai formájában elfogadni. Hiszen az úgyszólván minden részében a német váltójog diadalát hirdeti. ^C, Filmcenzura Németországban. Az 1920. május 12-iki birodalmi törvény a filmek1 és reklámképek forgalomba hozását engedélyhez köti. Az engedélyezés kérdésében a Berlinben és Münchenben felállított felülvizsgáló állomások döntenek. A határozat ellen fellebbezésnek van helye a Berlinben működő fellebbezési fórumhoz. Érdekes, hogy az első fokon döntő bizottság két tagjának, vagy elnökének is van fellebbezési joga. Ha a filmet fiatalkorúak előtt is akarják adni, erre az engedélyt kifejezetten kérni kell és ez esetben a bizottság egy 18—20 éves egyént is meghallgat. A vizsgálatnak azt kell kutatni, hogy a bel- vagy külföldön való előadás nem lesz-e alkalmas arra, hogy a közrendet és biztonságot veszélyeztesse, a vallásos érzületet sértse, az erkölcsöket rontsa, a németek hírnevét, vagy a külföldi államokhoz való viszonyát veszélyeztesse. Ha ezeknek az eseteknek valamelyike fennforog, az engedélyt meg kell tagani, de nem lehet megtagadni azért, mert a filmnek valamely politikai, szociális, vallási, ethikai vagy világnézeti tendenciája van. Az engedély megadása a külföldre való kivitelre is szól és az csak a felső fórum által, csak a belföldre vonatkozóan vonható vissza. A törvény büntető szankciót (maximum: két évi fegyház és 100,000 márka pénzbüntetés) és átmeneti intézkedéseket tartalmaz még. (R. G. Bl. 1920. S. 953—958.) • ><^ Nemzetközi munkásjog a párisi békeszerződésben. Bámulatos, hogy a németeknek még a mindenre bénitólag ható és minden szavával lehangoltságot keltő békeszerződés is könyvtárakra menő irodalmi anyag produkálására adott alkalmat. A békeszerződés siralmas rendelkezései közt kétségkívül a munkáról szóló fejezet az, amely szimpátiát érdemel és a német irók figyelme is elsősorban e felé a fejezet felé fordult. A Schüching-féle nagy kommentár első füzete is erről a kérdésről jelent meg. (Eckardt-Kuttig: Das internationale Arbeitsrecht im Friedensvertrag.) A német nagy folyóiratoknak alig jelenik meg száma, amelyben a nemzetközi munkásjoggal kapcsolatos kérdések tárgyalva ne volnának. A «Zeitschrift für öffentliches Recht» legújabb füzete (H. Band 1. u. 2. Heft. 1921.) Kunz L. Josef «Das internationale Arbeitsrecht der Pariser Friedensvertráge und seine Ent1 A mozifilmre a németek a „Bildstreif" kifejezésben már megtalálták a tiszta német szót. Nálunk is ieryekezni kellene a nyelv tisztasága érdekében a kifogástalan összetételű ..képszalag" szót népszerűsíteni.