Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 10. szám - Néhány kérdés a csendes társasági jogviszony köréből

154 KERESKEDELMI JOG 10. sz. ményieinek kizárására a csendes társasági jogviszony, és mi e jogviszony természete? A csendes társaságnak fogalmát és tárgyi tartalmát a jogtudomány és birói gyakorlat a következőképpen állapította meg: A német keresk. törvény 335. §-a szerint «Wer sieh als stiller Gesellsehafter an dem Handelsgewerbe, das ein anderer betreibt, mit einer Vermögenseinlage beteiligt, hait die Einlage so zu leisten, dass sie in das Vermögen des Inhabers des Handelsgescháfts übergehí». «Csendes társaság az, amelynél valaki állandó módon meghatározott betéttel járul valamely üzlethezi, anélkül, hogy ez kifelé, harmadik személyek irányában is nyilvánulna, anélkül tehát, hogy az üzlet külsőleg is mint társas üzlet szerepelne». (Dr. Nagy Ferenc: Magyar kereskedelmi jog kézikönyve, VI. kiadás, 221. lap). A kereskedelmi törvénynek a társaságokra vonatkozó szabályai az úgynevezett csendes társaságokra nem terjednek ki, kifelé csakis az üzlet tulajdonosa tekintetik jogosítottnak és kötelezettnek. (Kúria: 889/1894.) A csendes társaságnak mint ilyennek közös cége nem lehet. (Kúria 1191/1890, Kúria 1079/1891.) A kereskedelmi törvény értelmében kereskedelmi társaság csak közös cég alatt folytatott kereskedelmi üzletnél keletkezhetik, ha tehát a felek csak az iránt léptek megegyezésre, hogy az egyik félnek cége alatt addig is fennállott üzletet a régi — tehát nem közös — cég alatt a másik fél pénzzel segiti, kereskedelmi társaság nem keletkezett, minélfogva az utóbbi csak csendes társként jelentkezik, aki; csak társával áll jogviszonyban, de ezen viszonynál fogva harmadik személyekkel szemben semi jogokat nem nyerhet, sem kötelezettségekkel nem terhelhető. (Kúria 1079/1891., 1191/1890. és 212/1895.) A csendes társat a másik társnak harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségeiért felelősség nem terheli. (Budapesti Ítélőtábla C. 107/1920.) A csendes társ a számadásra vonatkozó jogosultság tekintetében a betéti társaság kültagjával és a közkereseti társaság nem üzletvezető beltagjával egy szempont alá esik. (Kúria 599/1904.) Ha a kereskedelmi cégjegyzékbe csupán a társak egyike van bejegyezve, a másik fél a bejegyzett félnek csendes társa. (599/1904. Kúria.) A csendes társ a társaság kötelezettségeiért nem felelős. (Kúria 732/1912.) Ha valaki, meghatározott összeggel, járul az üzlethez ugy, hogy ez csonkittatlanul biztosíttatik részére, csendes társi viszony forog fenn. (Kúria 519/1910.) 5. Az előadottak alapján kétségtelen: a) hogy a csendes társaságra vonatkozó szabályokat a birói gyakorlat teljes részletességgel megállapította; b) bogy az ezen jogszabályok szerint alakuló csendes társasági szerződés minden rendelkezése joghatályos; c) és hogy ezen szabályozás szerint a csendes társ a társas üzlettel szerződő személyekkel jogviszonyba nem jut, a társas üzlet kötelezettségeiért felelőséggel nemi tartozik. Dr. Weisz Gyula szegedi ügyvéd. HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 111. Jogszabály, hogy a hitelező követelésének az adós hozzájárulásával harmadik személyre történt átruházása utáni időben az adós uj hitelezőjével szemben már nem teheti beszámítás tárgyává az eredeti hitelezője ellen utóbb keletkezett követelését. (Kúria P. IV. 54/1922. sz. a. 1922. szept. 20-án.) 112. Kártérítési keresetben eredetileg követelt érték helyett az előbbi állapotba való visszahelyezés mérvének megfelelően felszámított kárigény támasztása az értékviszonyok eltolódása mellett nem tekinthető sem a jó erkölcsökbe ütköző s így bíróilag nem érvényesíthető nyerészkedésnek, sem meg nem engedett keresetváltoztatásnak. (Kúria P. IV. 71/1922. sz. a. 1922. szept. 20-án.) Békeszerződés. 113. A volt monarchiából lengyel állámpolgárrá lett bécsi lakos felperes kereshetőségi joga tekintetében az igazságügyminiszter dönt, hogy a trianoni békeszerződés reá is vonatkozik-e? (Kúria P. IV. 430/1922. sz. a. 1922. szept. 28-án.) Indokok: Amennyiben megállapitást nyerne az a tény, hogy a felperes lengyel állampolgár, és amennyiben a jelen perbeli követelésre a felperes ezen állampolgársága esetén az 1921: XXXIII. t.-c.-kel törvénybe iktatott trianoni békeszerződés 231-ik cikke 1—4. pontja, továbbá negyedik bekezdés d) pontjának negyedik albekezdése alkalmazást nyer; ebben az esetben a jelen perbeli követelés, illetve az alapul szolgáló váltóban kitett pénznem átszámítását illetően a Jóvátételi Bizottság fog határozni. Mivel tehát ezen kérdéseket illetően a tényállásnak a fenti irányban megállapítása nélkül a felülvizsgálati bíróság az ügy érdemében nem határozhat: ezért a fellebbezési bíróság Ítéletét a Pp. 543. §-a értelmében fel kellett oldani a végből, hogy a fellebbezési bíróság állapítsa meg a felperes honosságát, s amennyiben megállapitást nyerne az, hogy a felperes az újonnan alakult Lengyelországban és nem Ausztriában bir honossággal, abban az psetben a 3610/1921. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében intézzen felterjesztést a m. kir. igazságügyi minisztériumhoz, abban a kérdésben nyilatkozás végett, hogy az 1921: XXXIII. t.-c.-kel törvénybe iktatott trianoni békeszerződés 231-ik cikke 1—4. pontja, illetve 4. bekezdése d) pontja 4-ik albekezdése a jelen perbeli követelésre alkalmazást nyer-e? Ezen nyilatkozat leérkezte után pedig hozzon a fellebbezési bíróság a kifejlendőkhöz képest és a felülvizsgálati eljárási költségek viselése kérdésére is kiterjedő uj határozatot.