Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 10. szám - A felelősségbiztosításról. [1. r.]

10. sz. KERESKEDELMI JOG 147 lene szolgálnia. A jog szerepe a szóbanlevö vonatkozást illetően sokszor csak negatív s abban áll, hogy az érdek alapjául szolgáló vonatkozásnak nem szabad a jogtól tiltottnak lennie. Az esetek túlnyomó többségében azonban a jog szerepe a biztositható érdek tekintetében nem merül ki e negatívumban, hanem pozitív alakban jelentkezik. a) Sokszor ugyanis a biztosítás tárgyát tevő érdeknek jogi alapja van, még pedig azért, mert a vonatkozás, amelyben a biztosított valamely substratumhoz áll, subjektiv jognak a kifolyása, amely őt az illető substratumon (dolgon) megilleti. így — hogy a legtipikusabb példát említsük — valakinek azért fűződhetik érdeke valamely dolog fenntartásához, mert ő a dolog tulajdonosa vagy mert az_ illető dolgon zálogjog illeti meg, amely bizonyos feltételek fenforgásának esetében feljogosítja őt a dolog értékesítésére (u. n. állagérdek); vagy azért, mert ő a dolog bérlője, haszonbérlője vagy általában Őt oly jog illeti meg a dolgon, amelynél fogva ő azt használhatja (u. n. használati érdek). Midőn az érdek alapját valamely subjektiv jog alkotja, az érdek fennállása príma facie szembetűnik; a tulajdonost, a zálogos hitelezőt vagy a bizományost, a bérlőt, a haszonbérlőt közvetlenül érdekli annak a dolognak sorsa, amelyen tulajdonjoguk, zálogjoguk, bérleti, illetőleg haszonbérleti joguk fennáll; a kártokozó esemény, amely a dolgot megsemmisíti vagy megsérti, közvetlenül okoz vagyoni kárt nekik (közvetlen érdek). b) Lehetséges azonban, hogy az érdeknek jogi alapja nem az, hogy az érdekelt személyt subjektiv jog illeti meg a veszélynek kitett substratumon, hanem ellenkezőleg az, hogy őt valamely jogi kényszerűség (kötelezettség) terheli, amely abban a szükségszerűségben nyilvánul, hogy bizonyos ténynek (eseménynek) hátrányos gazdasági következményét ő kénytelen elviselni. Az ide tartozó eseteket áttekinteni lehetetlen; de közös mindegyikükben az, hogy bennük valakinek a vagyona kapcsolatba kerül valamely ténnyel (eseménnyel). E kapcsolat azonban ismét kétféle lehet: a) Lehet olyan, amelyet maga az illető i tény hoz létre, ugy hogy a vagyoni hátrány a tény beálltával ipso jure terheli az érdekelt személy vagyonát. Az e csoportba tartozó eseteknek épen ezért közös jellemvonása, hogy a vagyoni hátrány közvetlenül kapcsolódik az illető tényhez (eseményhez) s hogy. ehhez képest az érdek ezekben az esetekben is — ép ugy mint az a) alá tartozó esetekben — közvetlen. Legfontosabbika az e csoportba tartozó eseteknek az, midőn valakit (az adóst) felelősség terhel, ha felelősség alatt a vagyoni szavatosságot, vagyis azt az állapotot értjük, hogy a hitelezőnek az adós vagyona szolgál kielégítési alapul arra az esetre, ha az adós kötelezettségét önként nem teljesítené. Az adós vagyonára itt az önkéntes teljesítés elmaradásának ténye hat ki, mert ha az adós kötelezettségét önként teljesiti, a hitelező nem is jut abba a helyzetbe, hogy adósának vagyonához hozzányúljon, azt követelésének kielégítésére igénybe vegye. Viszont az önkéntes teljesítés elmaradásának ténye — anyagjogilag — már megalapozza a hitelezőnek azt a «hatalmasságát», hogy az adós vagyonából magát kielégítse; vagyis a kielégítés lehetősége s ezzel kapcsolatban az adós vagyonának a hitelező javára lekötöttsége az önkéntes teljesítés elmaradásának tényével, tehát ipso jure áll be. P) Lehetséges azonban, hogy az illető tény közvetlenül nem jár vagyoni hátránnyal a biztosítottra, de igen közvetítve. Lehetséges ugyanis, hogy valakit, pl. valamely dolog sorsa közvetlenül nem érdekel, mert ő sem tulajdonosa, sem bérlője vagy haszonbérlője az illető dolognak és nincs rajta oly egyéb joga sem, pl. zálogjoga, amely a dolog értékesítésére feljogosítaná — és mégis érdekében áll, hogy az illető dolog sértetlenül megmaradjon. Ez az érdeke pedig annálfogva áH fönn, mert kárpótolni köteles az illető dolog tulajdonosát vagy használóját — általában azt, aki közvetlenül érdekelt a dolog tekintetében — abban az esetben, ha a dolog az ő személyére visszavezető okból elpusztul vagy megsérül. Ugyanaz az esemény, amely pl. a tulajdonosnak közvetlenül vagyoni hátrányt okoz, közvetve ilyennel járhat arra is, aki e kárért felelős, minthogy épen e felelősségénél fogva ő köteles a dolog tulajdonosának kárát — amely utóbbit a dolog megsemmisülése vagy megsérülése folytán érte — megtéríteni. Mig a károsultnak (tulajdonosnak) érdeke tehát közvetlen, addig a károsító érdeke közvetített. Minthogy pedig ezt az utóbbi érdeket mindig jogszabály közvetíti, amelynek tartalma az, hogy aki másnak akár szerződéses viszonyban, akár szerződésen kívül kárt okoz, ezért helyt is tartozik állani, ezért felelős, a közvetített érdeket felelősségi érdeknek lehet nevezni.3 Nem szabad azonban szem » Nincs kizárva természetesen, hogy azt a személyt, aki közvetítve érdekelt, egyszersmind közvetlen (állagvagy használati) érdek illesse meg valamely dolgon. Ez az