Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 10. szám - A felelősségbiztosításról. [1. r.]

148 KERESKEDELMI JOG 10. sz. elől téveszteni, hogy itt a felelősség kifejezést más értelemben használjuk, mint fentebb a) alatt. Itt felelősség alatt az esetleges kártérítési kötelezettséget értjük, amely vagy annak folytán áll elő, hogy a biztosított mint adós az őt eredetileg terhelő szerződéses kötelezettséget nem, vagy nem kellőképen teljesiti, aminek következtében a primár kötelezettség átfordul (nem teljesités miatti) kártérítési kötelezettségre, mint sekundár tartozásra; vagy pedig szerződésen kivül, a törvényben megállapított tényállásokból keletkezik. Amennyiben a jogosult kártérítést követel nem teljesités miatt, a felelősségnek szóban levő fogalma alá esik az eladónak vagy általában valamely tárgy ellenérték fejében elidegenítőjének (Bsz. 1171. §.) a dolog hiánymentességeért való szavatossági kötelezettsége (Bsz. 1150. §.) is. Ellenben nem «felelős» a fenti értelemben az eladó, ha a vevő a vételár leszállítását, a vétel felbontását, vagy azt követeli, hogy az eladó a hiányos dolog helyett hiánymenteset szolgáltasson, jóllehet felelősség alatt sokszor a most említett jogkövetkezményeket is szokás érteni. (Planck: Kommentár zum BGB. II. 1. fele 19.) A felelősségnek érintett fogalmát, amelyre gondolunk akkor, midőn a szándékosságért, gondatlanságért, véletlenért, a saját vagy mások vétkességeért való felelősségről beszélünk,4 szükséges jól szem előtt tartani, mert a fb. csak az ebben az értelemben vett felelősség alapján előálló vagyoni hátránynak fedezését foglalja magában; célja tehát csupán annak a vagyoni hátránynak megtérítése, amely a biztosítottat annak folytán éri, hogy vagy közvetlenül a törvénynél fogva, vagy szerződés álapján másnak a kárát megtéríteni köteles. Másfelől a fogalmak helyes átértése végett nem felesleges rámutatni arra a viszonyra, amelyben a felelősségnek ez az értelme a felelősségnek ahhoz az értelméhez van, amelyet fentebb (a) emiitettünk. E viszony abban áll, hogy ha az adós kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelezőnek kárkövetelése érvényesítése végett az adós vagyonához-kell nyúlnia, ugy hogy a most szóban levő értelemben vett felelősség végeredményben a korábbi értelemben vett felelősségre fordul át, amely ehhez képest hateset pl. a bizományosnál, fuvarozónál és szállítmányozónál, akik a bizomány, a fuvarozás, illetőleg a szállitmányozás tárgyán őket illető törvényes zálogjog alapján közvetlenül is érdekeltek. * V. ö. Bsz. 906., 907., 928. §. 1465. §. II. „ . . . a k á r olyan, amelyért... a dolog tulajdonosa vagy birtokosa f elelőa volna". ványozott felelősségként (felelősség a felelősségért) jelentkezik. A felelősség érintett fogalmának a fb-al való ez az összefüggése adja magyarázatát annak, miért nevezzük a biztosítás szóban levő nemét felelősségbiztosításnak, nem pedig szavatossági biztositásnak, jóllehet ez az utóbbi elnevezés többé-kevésbé már elterjedt. Mint a fentiekből is kitűnik ugyanis, a felelősség (az imént megjelölt értelemben) és szavatosság nem azonos fogalom. Utóbbi részint szűkebb, részint tágabb az előbbinél. Szűkebb, mert fogalmilag csak szerződésekre vonatkozik,5 tágabb, mert a (nem teljesités miatti) kártérítésen felül egyéb jogi következményeket is foglal magában, sőt elsősorban ezekre az egyéb jogkövetkezményekre helyez súlyt. Ezzel szemben a felelősség csak kártérítési kötelezettséget tartalmaz, de ezt viszont tekintet nélkül arra, vájjon e kötelezettség szerződésen vagy szerződésen kivül, a törvényijén megállapított tényálláson alapul-e.6 * Minthogy felelősségi érdekről a fentiekhez képest épen annak folytán lehet csak szó, mert valakinek valamely substratumon közvetlen érdeke van, amely más személynek (a felelősség ellen biztosítottnak) ténye folytán sérelmet szenvedhet, ami aztán azt vonja maga után, hogy az utóbbi személy kártérítésre köteles, önként következik, hogy a fb-nak is ugyanaz lehet a substratuma — utóbbi alatt értve azt a valamit, amin a kártokozó esemény bekövetkezik — mint minden más biztositásnak, vagyis az ember élete (testi épsége, egészsége), vagy valamely java (dolga, követelése, vagyontárgya) vagy vagyona (vagyoni helyzete) általában. A fb. körében is arról van szó, hogy a biztosított azért válik felelőssé, tehát azért köteles kártérítésre, mert kioltotta másnak életét (megrontotta egészségét, csorbította testi épségét), vagy elpusztította, megrongálta valamely javát (dolgát stb.) vagy végül mert kárt okozott másnak vagyonában (tönkretette, rosszabbította vagyoni helyzetét). Az utóbbi esetnek iskolapéldája, hogy a közjegyző formahibát követ el a végrendelet felvétele körül, ami utóbbinak érvénytelenségét vonja maga után s ezzel azt, hogy a végrendeletben kedvezmé5 Ebben az értelemben használja a szavatosság kifejezését a Bsz. is v. ö. 1175. §. 6 Nem áll tehát az, hogy „a felelősséget lehet a szavatosság belyett használni, mert a szavatosság is felelősség, megfordítva azonban nem" s hogy „a szavatosságnak sokkal kisebb a fogalmi köre, mint a felelősségnek", Buday:A fuvarozó felelőssége 13; helyesen Pp. 89. §. „az a fél, aki pervesztés esetére harmadik személy ellen szavatossági vagy kártérítési követelést vél érvényesíthetni..."