Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 10. szám - A felelősségbiztosításról. [1. r.]

LMIJOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságügyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTE LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Egész évre... 800 kor. Negyedévre... 200 kor. Egy füzet ára 80 korona. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur cimére (VIII., Üllői-ut 36. Telefon: József 119—13) küldendők. TIZENKILENCEDIK ÉVFOLYAM 10. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1922. NOVEMBER 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Túry Sándor Kornél igazságügymíniszteri titkár. A felelősségbiztosításról. Dr. Beck Salamon, ügyvéd. Visszaesés a turpis causa gyakorlatában. SZEMLE: A kereskedelmi törvény revíziója. (Dr. K. V. ) — A részvényelővételi jogj. — Az eladó védekezése a vételár leromlása ellen, (sz. ) — Néhány kérdés a csendes társasági jogviszony köréből. (Dr Weisz Gyula, szegidi ügyvéd. ) HAZAI JOGGYAKORLAT: 111., 112. Általános. — 113. Békeszerződés. — 114. Turpis causa. — 115. Árdrágítás. — 116. Részvényelővételi jog. — 117. Vagyonváltság. — 118., 119., 120., 121., 122., 123., 124. Vétel. — 125. Borvételi ügylet. — 126. Valuta. — 127. Vasút felelőssége. — 128. Betörés elleni biztosítás. — 129. Váltó. A felelősségbiztosításról. (Fogalma, jogi alapjai és helyzete a magánbiztosítás rendszerében ) Irta: Dr. Túry Sándor Kornél igazságügymin. titkár. Egyike azoknak a biztosítási nemeknek, amelyek mind jogi, mind gazdasági szempontból a legnagyobb figyelmet érdemlik, a felelősségbiztosítás (fb. ), vagy mint nevezni szokták, a szavatossági biztosítás. Mint a biztositásnak egyik legfiatalabb neme, még ma is jórészt az empirikus megfigyeléseken nyugvó kísérletezésre van utalva, minthogy a rizikó, amelynek fedezésére irányul, nem egyszersmindenkorra meghatározott és lezárt, hanem a felelősséget megállapító jogszabályokkal együtt változó. Ez a ki nem forrottsága a biztosítás szóban levő nemének érezteti hatását a jogi megítélés tekintétében is, ami abban nyilvánul, hogy talán a biztosítás egyik neme körében sem olyan ingadozóak az alapfogalmak, mint itt. Főként ennek tulajdonithatni, hogy a fb. -t különösen nálunk alig ismerik s érvényesülési tere a gyakorlatban is sokkal szűkebb, amint ezt a vele járó nagy gazdasági előnyökre tekintettel várni lehetne. Még azokban az államokban is, amelyekben a biztosítás szóbanlevő nemét törvény szabályozza, mint különösen Ausztriában és Németországban, a vitáknak szinte ki nem apadó forrásául szolgál, nálunk pedig jogi és gazdasági mibenlétét sürü homály fedi, amelyet csak kis részben tudott idáig eloszlatni hazai biztosító intézeteinknek a külföld, kiváltképen Németország járszalagján induló gyakorlata. Nem felesleges tehát, ha röviden megemlékezünk a fb. fogalmáról és rámutatunk azokra a szempontokra, amelyek lényegének megítélésénél irányadók. I. A fb. a biztositásnak az a neme, amelynél a biztositó azt a szolgáltafást (kárt) köteles megtériteni, amelyet a biztosított a biztosítás tartama alatt bekövetkező valamely ténynél fogva őt terhelő felelősség alapján harmadik személy részére kénytelen teljesíteni. 1 Ebben a fogalommeghatározásban adva van az a két elem, amely a biztosítás szóbanlevő nemének karakterisztikumát alkotja. Az egyik, hogy a biztosítás e neme kárnak megtérítésére irányul, még pedig olyan kárnak a megtérítésére, amely a biztosítottat annak folytán éri, hogy ő más részére valamely szolgáltatást kénytelen teljesíteni. A másik, hogy a más személy részére teljesített vagy teljesítendő nem minden szolgáltatás olyan, amelyért a biztositónak helyt kellene állania, hanem csupán az a szol1 V. ö. VVG. (Reichsgesetz über den Versicherungsvertrag vom 30. Mai 1908. ) 149. §., VO. (Osztrák Versicherungsordnung) 120. §.