Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 8. szám - A tőzsde reformja ...

8. sz. KERESKEDELMI JOG ügylet létrejötte idejében a felperes külföldön telephellyel biró kereskedő volt s az alperesnek Bécsben és Triesztben volt kereskedelmi telepe, az adásvétel tárgyát képező 800 ram. savanyitott káposztát pedig a felperes külföldön szerezte be és azt vevője részére külföldön adta át. Ily tényállás mellett a fennebb kifejtettek értelmében nem lehet elutasítani felperest keresetével azon az alapon, hogy a keresetben megjelölt vételi ügylet az 1916. évi IX. t.-c. 1. §-ának vagy a 3678/1917. M. E. sz. rendeleteinek tilalmába ütközik s hogy ez okból a kereseti követelés tekintetében birói jogsegélynek helye nincs. Választott bíróság. 81. A bécsi árutőzsde hatáskörének való alávetés érvényes és kizárólagos. — A Pp. 45. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az alávetés csak akkor érvényes, ha az illetékességei egy belföldi bíróságra ruházza, nem vonatkozik tőzsdebirósági alávetésre. — Az osztrák és magyar tőzsdehiróságok határozatainak végrehajtására nézve viszonosság áll fenn. — A kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletek kötésére jogosult kereskedelmi meghatalmazott felhatalmazottnak tekintendő tőzsdebirósági kikötésre is. (Kúria P. IV. 527/1922. sz. a. 1922. május 23.)*) Szövetkezet. 82. I. Az 1898: XXIII. t.-cikk értelmében alakult gazdasági és ipari hitelszövetkezet közgyűlésén hozott határozat megsemmisítése iránt, ugyané t.-cikk 29. §-a értelmében, a szövetkezet tagja csak abban az esetben indíthat a szövetkezet ellen keresetet, ha a törvény- vagy alapszabályellenes határozat által jogaiban sérelmet szenved; egyénj jogsérelem hiányában azonban a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat megsemmisítését perenkivüli uton kell a cégbíróságnál kérni. (Kúria P. IV. 5360/1921. sz. a. 1922. június 14-én.) Indokok: Az a határozat, amely S. Jánost és társait az igazgatóság tagjaivá választotta és amely a felperesként fel nem lépett Sz. Gyulát a szövetkezet tagjai sorából kizárta, a felperesek egyéni jogait nem sérti; az ezen határozatok megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmet tehát el kellett utasítani. II. Ellenben az a határozat, amely a szövetkezet tagjai sorából a felpereseket zárta ki, kétségtelenül sérti — mert teljesen megszünteti — az ö tagsági jogaikat; az idézett törvényszakasz értelmében tehát ez ellen a kereseti jog a felpereseket megilleti. és az ezen határozatot megsemmisítő ítéleti rendelkezés ellen irányuló felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítania; *) Helyszűke miatt nem á.U módunkban ezen ítélet, igen szép és érdekes indokolást leközölni. Olvasóink fiírvelmét. felhívjuk az ítéletre! Szerk. mert a meg nem támadott tényállás szerint' sem az alperesi szövetkezet igazgatósági, sem a felfüggesztett igazgatóság jogait gyakorló Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága a felpereseket a szövetkezeti tagok sorából nem zárta ki, anélkül pedig a felperesek tagsági jogaikat a közgyűlés döntéséig az alapszabályok 14. §-a, értelmében szabadon gyakorolhatták; mindegyik felperes tehát — saját kizáraíása. előtt — az alapszabályok 18. §-a értelmében igénnyel birt arra, hogy a többi felperesek kizárása iránt előterjesztett indítvány feletti szavazásban résztvegyen; ámde a meg nem támadott tényállás szerint az Országos Központi Hitelszövetkezetnek a közgyűlést vezető kiküldöttje, a négy felperes kizárása, iránti indítványt egybe foglalva bocsátotta szavazás ala s mind a négy felperest a szavazásban való részvételben megakadályozta, amivel az alapszabályok fentidézett §-aiba ütköző olyan szabálytalanságot követett el, amely a csupán egy szótöbbséggel hozott kizáró határozat keletkezésére döntő befolyással lehetett. Bank felelőssége, 83. A bank az általa vett és kezelt külföldi pénznemekért a megbízott (és nem a letéteményes) felelősségével tartozik s a követelés elismerése a folyószámlán nem jelent számlaelismerési ügyletet, hanem egyszerű banktechnikai müveletet. (Kúria P. IV. 5340/1921. sz. a. 1922. június 14-én.) Indokok: A fellebbezési bíróság által az elsőbíróság ítéletéből átvett és meg nem támadott tényállás szerint a felperes 1918. évben 3000 francia frank vásárlásával bízta meg az alperest, aki a megbízásnak megfelelt s felperest erről értesítette. A frankok az alperesnél maradtak és miután felpieres azok kiadása, kezelése vagy egyébkénti felhasználása tekintetében alperesnek utasítást nem adott, alperes azokat többi francia frankjaival együttesen kezelte. Tényként meg van állapítva az is, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt az idegen pénznemeket hetenként be kellett szolgáltatni és az alperes bank élén állott úgynevezett direktórium szigorúan ügyelt arra, hogy a beszolgáltatás megtörténjék, minek folytán alperes az összes idegen pénznemeket mind beszolgáltatta az Osztrák-Magyar bankba és az úgynevezett tanácsköztársaság bukása után az alperes birtokában idegen pénznem nem maradt. Meg nem! támadott tényként megállapította a fellebbezési bíróság azt is, hogy midőn 1920. évi január havában felperes a frankok kiadását kérte, alperes ezt azzal tagadta meg, hogy azokat kénytelen volt az OsztrákMagyar bankba beszolgáltatni; ugyanakkor azonban felajánlotta, hogy azt a 8400 koronát, amit a frankok beszolgáltatása ellenében az OsztrákMagyar banktól kapott, a felperesnek kiadja, felperes azonban ezt az ajánlatot nem fogadta el.