Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)
1922 / 8. szám - Még egyszer a meghitelezésről
A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ: GRECSÁK KÁROLY FŐSZERKESZTŐ: BUBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságügyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTE LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Egész évre... 800 kor. Félévre..... 400 kor. Negyedévre... 200 kor. Egy füzet ára 80 korona. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur cimére (VIII., Ullői-ut 36. Telefon: József 119—13) küldendők. TIZENKILENCEDIK ÉVFOLYAM 8. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1922. SZEPTEMBER 1. TARTALOMJEGYZÉK: Kolos Jenő kir. kuriai biró. Még egyszer a meghitelezésről. Dr. Sándorfi Kamill, a m. kir. igazságügyminisztériumba beosztott budapesti kir. itélőtáblai biró. A légi közlekedés magyar jogszabályai. SZEMLE: Az első szövetkezeti kongresszus. — A tőzsde. reformja. — Az uj jugoszláv részvénytársasági törvény. IRODALOM: Hazai irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 77. Jogegységi határozat. — 78. Illetékesség. — 79. Üzletátruházás. — 80. Lánckereskedés. — 81. Választott bíróság. — 82. Szövetkezet. — 83. Bank felelőssége. — 84. Ügyleti értelmezés. — 85. Kényszer. — 86. Különbözeti ügylet. — 87. Turpis causa. — 88., 89., 90. Vétel. — 91. Választási jog. — 92. Zsákkölcsön. — 93. Gazdasági lehetetlenülés. — 94. Vasuti fuvarozás. — 95. Vasut felelőssége. — 96. Biztosítás. — 97. Váltó. — 98. Pénzszolgáltatás. Még egyszer a meghitelezésről. Irta: Kolos Jenő kir. kuriai biró. A Kereskedelmi Jog f. évi első számában dr. Meszlényi Arthur ügyvéd ur kritika alá vette a kir. Kuriának a meghitelezés kérdésében hozott P. IV. 1478/17. —1918. és P. IV 1349/25. —1920. sz. itéleteit. Támadására válaszoltam a Magyar Jogi Szemle f. évi II. számában. Azóta dr. Kohner Arthur ügyvéd ur a Kereskedelmi Jog f. évi második számában, dr. Siehermann Bernát ügyvéd ur pedig a Magyar Jogászegyletben tartott előadásában (közölve a Keresk. Jog f. évi május havi számában) szintén taglalták a vitás kérdést s kifejtették érveiket a kir. Kuria jogi álláspontjával szemben. Mint a vita egyik résztvevője ujból felszólalok annak a demonstrálása végett, hogy a felhozott érvek nem alkalmasak a kir. Kuria jogi álláspontjának megdöntésére. A kir. Kuria fennebb megjelölt itéleteiben jóformán teljesen azonos indokolással azt mondotta ki, hogy a vevő által megbízott pénzintézet (bank) pusztán az ideiglenes kezelésre s a kifizetés teljesítésére szoritkozó megbizás elvállalásával nem lép be a megbizó, vagyis a vevő és az eladó, vagyis a meghitelezett között létrejött ügyleti viszonyba; külön megállapodás hiányában tehát, pusztán azon az alapon, hogy a meghitelezettet az akkreditiva visszavonásáról értesítette, ez utóbbival szemben felelőssé nem válik, mert a visszavonhatatlanságot csak a. vevő, mint meghitelező s a bank megbizója s nem a bank kötheti ki, ebből pedig önként folyik az, hogy a bank ennek a kikötésnek megtörténtét nem a saját tényeként, hanem csak a vevőtől, a meghitelezőtől nyert megbizása körében s ennek diszpoziciójaként közölte és közölhette az eladóval mint meghitelezettel. Dr. Meszlényi Arthur ügyvéd ur ezzel az indokolással szemben azzal argumentált, hogy a visszavonhatatlan meghitelezés inkább utal vány mint megbizás, mert magában foglalja egyiknek is s a másiknak is egyes jellemvonásait, bár egyiküket sem meriti ki; ha tehát a meghitelezés szabályait összhangba akarjuk hozni a gyakorlati élet kivánalmaival, ugy a visszavonhatatlan meghitelezést treuhand-ügyletnek s a megbizott bankot treuhándernek kell minősitenünk. Ily konstrukció mellett aztán a bank nemcsak a meghilelezőnek, hanem a meghitelezettnek is megbizottjává válik s az egyiknek csak annyiban van alárendelve, amennyire azt a másiknak ügyleti érdeke megengedi s az egyiknek utasításait a bank csak annyiban követheti, amennyiben azok a másik szerződő félnek ügyleti érdekeivel megegyeztethetők. TeKERESKEDELMI JOG
