Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 7. szám - Küzdelem a hatalomért a nagy részvénytársaságoknál

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTÓ ! FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságügyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Egész évre... 450 kor. Félévre.... 230 kor. Negyedévre... 120 kor. Egy füzet ára 50 korona. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur ciniére (VIII., Üllői-ut 36. Telefon: József 119—13) küldendők. TIZENKILENCEDIK ÉVFOLYAM 7. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1922. JÚLIUS 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Kuncz Ödön. Küzdelem a hatalomért a nagy részvénytársaságoknál. Dr. Nizsalovszky Endre, kir. bírósági titkár. A közgyűlési határozattal feloszlott részvénytársaság továbbfolytatása. Dr. Weisz Gyula, szegedi ügyvéd. A trianoni békeszerződé* 231. cikkében felsorolt követelések bitói érvényesítését tiltó jogszabályok alkalmazása. SZEMLE: A G. H. Mumm et Cie (n e. ) — A munkásnak a vállalat nyereségében való részesedése, (n. e. ) — A háborús gazdasági szervek leszerelése Németországban. — A francia birák. — A város felelőssége, (n. e. ) — A perköltség Franciaországban. — A nemzetközi bíráskodás irodalma. — Index valuta. (Tunyogi Szücs Kálmán dr. ) — A meghitelezésről. (Dr. Makai Oszkár. ) IRODALOM: Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 72. Lánckereskedés. 73. Fehér pénz. — 74. Váltó. — 75. Bizományi ügylet. — 76. Foglaló. Küzdelem a hatalomért a nagy részvénytársaságoknál. * Irta: Kuncz Ödön dr. I. A Rima esettel kapcsolatban — amely méltán vonta magára a jogi és gazdasági szakkörök érdeklődését — főleg három olyan — a gyakorlatban kialakult — módozatnak jogi méltatásával kivánok foglalkozni, amelyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy a többséget aránylag csekély anyagi áldozat ellenében, bizonyos érdekcsoportok javára biztositsa. Az egyik módozat 1) a részvény-felhigitás, a másik 2) a többszörös szavazójogot biztositó elsőbbségi részvények kibocsátása, a harmadik pedig 3) az élvezeti jegyek, valamint az u. n. « holding company» létesítése. ad 1) A háborús konjunktúrák és a pénz vásárlóerejének csökkenése a legtöbb ipari részvénytársaságot arra kényszeritették, hogy alaptőkeemlés utján hozza összhangba alaptőkéjét felszaporodott vagyonával. Számtalan olyan tőkeemelést figyelhettünk meg a közelmúltban, amely az uj tőkét a réginek tízszeresében vagy annál is magasabb összegben állapította meg. Az igazgatóság ilyen esetekben akként biztosította továbbra is a majoritást, * Részlet szerzőnek a „Pester Lloyd" 1922. évi június hó 18-iki számában megjelent cikkéből. hogy leadva a régi részvényeseknek egy-egy «ingyen» uj részvényt, a megmaradó uj részvénytömeg «elhelyezése» tekintetében teljesen szabad kezet biztosított (helyesen, mint többség, szavazott meg) magának. Kereskedelmi törvényünk az elővételi jogról és az uj részvények elhelyezésének módjáról egyáltalában nem intézkedvén, az igazgatóságnak ez a manipulációja első látszatra nem ütközött -tételes jogszabályba; minélfogva a cégbíróságok részéről sem merült fel nehézség. A többségbiztositásnak egy igen krassz esete került hozzám, amelyben az igazgatóság (amely egyben a többség is volt) a közgyűlésen arra adott önmagának felhatalmazást, hogy a leadott 1000 drb. ingyen részvény után fennmaradó 98, 000 drb. uj részvényt 320 K elővételi árfolyamon értékesítse, habár a részvények árfolyama 4000 K körül mozgott. Hogy a majoritás biztosításának ez a brutális módja törvényellenes és megtámadható, ahhoz nézetem szerint kétség nem férhet. Az uj részvény parin felüli kibocsátásából eredő nyereség a részvénytársaságot (és nem a többséget) illeti, amely azt a tartalékalap gyarapítására szokta fordítani. Ha tehát a közgyűlési többség 320 K-ért adatja át saját magának az uj részvényeket, amikor ezekért a piacon pl. 2000 K-t lehet kapni, a részvénytársaságtól egyszerűen elsikkaszt részvényen-